A katolikus egyház történetében a leghosszabb pápaválasztás 1268 és 1271 között zajlott, és több mint 2 évig, egészen pontosan 1006 napig tartott. Ez a konklávé a viterbói városban zajlott, és rendkívüli körülmények között ért véget.
Miért húzódott ilyen sokáig?
A választás előzménye, hogy IX. Kelemen pápa 1268-ban meghalt, de a bíborosok nem tudtak megegyezni az utódjáról. A helyzetet bonyolította, hogy a választásba politikai érdekek is beleszóltak: a francia és az itáliai bíborosi frakciók között mély ellentét feszült, és egyik sem akarta engedni.
Hogyan lett végül pápa?
A város vezetői és a lakosság is belefáradt a hosszú huzavonába, ezért radikális lépésre szánták el magukat: bezárták a bíborosokat, elzárták az élelmet, és a tetőt is leszedték a teremről, ahol a választók tartózkodtak – így szó szerint esőben és hidegben kellett dönteniük.
Ez a nyomásgyakorlás végül hatott: 1271-ben megválasztották Teobaldo Viscontit, aki akkor még nem is volt bíboros (!), és felvette a X. Gergely nevet.
Mi lett ennek a következménye?
A példátlanul hosszú választás miatt X. Gergely bevezette a konklávé szigorú szabályait, amelyek máig érvényesek:
- A választás idején a bíborosokat zárt helyre (konklávéba) zárják be.
- Nem hagyhatják el a területet, amíg nincs döntés.
- Fokozatosan korlátozhatják a kényelmüket, ha sokáig nem születik döntés.
Ez az eset volt az, ami miatt a „konklávé” (jelentése: „zárt kulcs mögött”) mai formája megszületett.
