A külügyi tárca vezetője a CNN-től a ZDF-en át a Telexig mindenkit helyre tett.
Az elmúlt években számtalan esetben szólalt meg a hazai és külföldi médiában a külgazdasági és külügyminiszter, a kérdezők pedig gyakran próbálták sarokba szorítani Szijjártó Pétert – kevés sikerrel. Ilyen eset volt, amikor tavaly októberben a ZDF német közszolgálati csatorna riportere rontott rá számon kérve jelenlétét a Szentpétervári Nemzetközi Gázfórumon. A német újságíró azt a kérdést tette fel a miniszternek, hogy „értelmezhetjük úgy a jelenlétét itt, mint egy újabb magyar provokáció Brüsszel felé? Vagy mi a részvételének az oka?”.
Szijjártó azonban nem hagyta magát és alaposan helyre tette a riportert. Közölte vele: „Ez egy szuverén jog. Ez a szuverén joga egy országnak, hogy eldöntse, hogy milyen rendezvényen vesznek részt a miniszterei, vagy milyenen nem”.
A miniszter itt leszögezte,
nem vagyunk egy jawohl nemzet!
Szóval nem diktálhatnak nekünk. Senkinek sem. Sem a német kormány, sem a zöldek Németországban” – hangzott el a rövid párbeszédben.
Emlékezetes volt 2020 áprilisában a CNN-en adott interjúja, amelyben Christiane Amanpour, a CNN vezető nemzetközi tudósítója igyekezett sarokba szorítani a minisztert.
Christiane Amanpour, a CNN újságírója azzal vádolta a magyar kormányt, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva, rendeleti kormányzással Magyarországon gyakorlatilag felfüggesztették a parlament működését. Szijjártó azonban felvilágosította,
ez abszolút hazugság, a magyar országgyűlés ugyanis ülésezik, azon a héten például három napon keresztül tárgyalt.
Nem csak Amanpour készített azonban interjút a magyar külügyminiszterrel, hanem Richard Quest is, aki még 2023 májusában, a CNN Quest Means Business budapesti különkiadásában kérte számon egyebek mellett a magyarországi korrupciót. Szijjártó azonban arra hívta fel e figyelmét, hogy ha rendszerszintű korrupció lenne Magyarországon akkor a befektetők nem jönnének, nem hoznák ide a pénzüket.
Tehát ez egyértelműen vádaskodás
– mondta a tárcavezető felróva a műsorvezetőnek, miért nem kérdezte meg az itteni befektetőket, a Németországból, Franciaországból, az Egyesült Államokból érkező nagyvállalatokat, ők tapasztaltak-e hasonlót.
Persze a külügyminiszert nem csak külföldön, hanem itthon is próbálták két vállra fektetni.
Ilyen eset volt februárban, amikor a 444 riportere kérdezte a miniszert a rákosrendezői beruházás kapcsán, azonban a miniszter hatható érvekkel támasztotta alá a kormány álláspontját az ügy kapcsán, kiemelve a főpolgármester felelősségét.
A Telex is beleszaladt egy pofonba idén februárban, miután a minisztere egyeztetett Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszterrel. A Telex azzal a címmel hozta a hírt, hogy „Az osztrák külügyminiszter szerint aggasztóan növekszik a melegek és leszbikusok elleni erőszak Magyarországon”.
A tárcavezető azonban világossá tette: „Az igazság az, hogy az osztrák külügyminiszter valóban beszélt nekem a homoszexuálisokkal szemben elkövetett egyre erőszakosabb bűncselekményekről, de nem Magyarországon, hanem Ausztriában. Emellett beszélt nekem arról a veszélyről is, amit a szélsőséges iszlamisták jelenthetnek a homoszexuális közösségekre Ausztriában és nem Magyarországon” – tette hozzá.
