Szovjet hadifogolytábor tömegsírba hantolt áldozatait temették június 5-én Székesfehérváron, a Sárkeresztúri úton, a Szentlélek katonai temetőben. Az eseményen beszédek hosszú sora emlékezett és emlékeztetett a háború borzalmaira, és az utókor feladataira, köztük a béke megőrzésére.
Fotó: NAGY NORBERT
Baján több mint ezer háborús halott exhumálása zajlott az elmúlt időszakban. Egy részük katona, más részük civil áldozat volt. A munkálatok során nem csak testeket találtak, hanem történeteket is. Megtört sorsokat, elszakadt családi szálakat, elfeledett neveket. Ezek az emberek most lehetőséget kaptak arra, hogy az emlékezet részévé váljanak, gondozott nyughelyeken, a hozzátartozók, az emlékezők leróhatják tiszteletüket.
Kegyetlen leckét kaptak a történelemből
– Nincs oly földje Székesfehérvárnak, melyet több mint egy ezer éves története során ne áztatott volna katonák, háborúink hőseinek és áldozatainak vére. Alig van olyan őshonos fehérvári család, akinek legalább egy rokona ne harcolt volna a város házi ezredeiben, vagy ne lett volna érintett a világháborúk harcaiban, pusztításában. E város és polgárai kegyetlen leckét kaptak a történelemről, olyat, amire legtöbben egészen biztosan nem szolgáltak rá. Ahogyan Európa legnagyobb része, úgy mi, magyarok és fehérváriak is levontuk a következtetést a vérrel írt fejezetből: Még egy világégés nem következhet be. Meggyőződésem, hogy nincs szükségünk még egy ilyen leckére, ami itt terül el előttünk Székesfehérváron, illetve Európa ezer meg ezer katonatemetőjében – fogalmazott köszöntőjében Cser-Palkovics András polgármester, aki a megjelent vezetők mellett külön köszöntötte a bajai diákokat, mondván, hogy kifejezetten fontos üzenet, hogy részt vesznek az eseményen.
A múlt árnyai még velünk élnek
Mivel Baján tárták fel a tömegsírokat, az újratemetésen a város is képviseltette magát az újratemetési ceremónián.
– Nyolcvan év telt el a második világháború befejezése óta, amely során új generációk nőttek fel, új remények, és új jövők születtek, de a múlt árnyai még mindig velünk élnek. A háború nem csak a harctereken hagyott nyomot, hanem a lelkekben, a családok történeteiben és sajnos a föld alatt is. Az elmúlt időszakban lehetőség nyílt arra, hogy német és magyar katonák, valamin civilek földi maradványai méltó körülmények között kerüljenek végső nyughelyükre. Ez nem csak történelmi, hanem erkölcsi kötelességünk is. Az újratemetés, az emlékhelyek gondozása és a méltó búcsú lehetősége hidat képez a múlt és a jelen között – mondta Csubákné Besesek Andrea, Baja város alpolgármestere, aki megköszönte Székesfehérvár polgármesterének, hogy helyet biztosított a német-magyar katonai temető számára.
Rettenetes körülmények között szenvedtek
A nemzetközi megemlékezés és tiszteletadás során több beszéd is elhangzott.
– Nyolc évtized után végre méltó helyre kerültek azok a katonák, civilek, munkaszolgálatosok, akik a második világháború végén a bajai szovjet hadifogolytáborban vesztek oda. Ez a tábor körülbelül 120 ezer fő átmeneti, sok esetben azonban végleges tartózkodási helye volt. Rettenetes körülmények között szenvedtek ők együtt akkor, és tavaly tavasszal 1058 fő tömegsírjának feltárására került sor. Különösen kiemelkedő feladat és mérföldkő volt ez, mivel ekkora tömeg exhumálását egy adott helyszínről még nem hajtottunk végre, és a bajai volt az első hadifogoly temető, amelyet teljes mértékben feltártunk. A tömeges betemetés miatt, valamint az azonosításra alkalmas sírmellékletek hiányában az elhunytak személyi beazonosítására nem volt lehetőség, így az újratemetésükre is együtt kerül sor – mondta Maruzs Roland alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum megbízott parancsnoka.
Több mint ezer halottat fogadott be újra a temető
Ezt követően újra katonaember állt a hallgatóság elé.
– Nyolcvan évvel a második világháború befejezése után, több mint ezer háborús halott földi maradványai kerülnek végső nyughelyükre itt, a Székesfehérvári német-magyar katonai temetőben. Abban a temetőben, amelyben már 2365 első és második világháborús katona alussza örök álmát, és amely újabb hősi áldozatokat fogad be. Olyanokat, akik hosszú évtizedeken át Baján nyugodtak, jelöletlen sírokban. – mondta megemlékező beszédében Drót László dandártábornok, az MH Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokságának parancsnoka, aki részleteket is elárult a szovjet hadifogoly tábor kialakításáról és a hadifoglyok embertelen életkörülményeiről.
Az emlékezet munkája továbbra is fontos
– Örvendetes, hogy ismét ilyen sokat gyűltünk itt össze, ezzel is életben tartva a Népi Szövetség, a Honvédelmi Minisztérium, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatósága valamint az önkormányzati és temetői hatóságok közötti, immáron 32 éve fennálló hagyományt. Ez meggyőző bizonyíték arra tekintettel, hogy a megemlékezés és az emlékezet munkája továbbra is nagy jelentőséggel bír. Fontos, hogy a jövő nemzedékei megismerjék és feldolgozzák történelmünket annak tévútjaival és tanulságaival együtt – fogalmazott Tore May, a Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge e.V., vagyis a Német Hadisírgondozó Népi Szövetség országos elnökségi tagja.
Képgaléria – képek (A képeket készítewtte? Nagy Norbert)
A beszédeket követően elhelyeztek több földi maradványt az utolsó, még nyitott koporsóban, majd katonai tiszteletadás mellett búcsúztak a hősi halottaktól, akik sírja felett ökumenikus áldás is elhangzott. A program koszorúzásokkal zárult a Főkeresztnél.
