Inkább csak politikai üzenet, mint hasznos lépés Joe Biden amerikai elnök lépése, hogy készleteket szabadít fel az amerikai stratégiai olajtartalékból az árak lenyomására. Washington mellett Kína, India, Dél-Korea és Japán is hasonló lépésre szánta el magát.
Azt követően, hogy az OPEC kartell tagjai és más olajexportőrök nem voltak hajlandók vagy képesek több nyersanyagot a piacra dobni, a hazai infláció miatt népszerűségéből vesztő Joe Biden kormányzata úgy döntött: több millió hordónyit szabadít fel az amerikai stratégiai olajtartalékból az árak kordában tartására.
„Én már korábban is mondtam, hogy fellépünk a probléma ellen. Most pontosan ezt tesszük… időbe telik majd, de hamarosan olcsóbb lesz benzin, hosszabb távon pedig csökkentjük az olajfüggésünket, ahogy átállunk a tisztább energiára” – jelentette be az amerikai elnök.
Sok demokrata párti és környezetvédő örömmel fogadta, hogy 50 millió hordónyi olajat szabadítanak fel a stratégiai tartalékból – annak ellenére, hogy elsőre úgy tűnik, mindez szembemegy a klímaváltozás elleni harcra tett ígéretekkel.
A klímakérdésekben „harcos héjának” számító Ed Markey demokrata szenátor azzal állt az elnök mellé, hogy az olajtartalékkal összefüggő lépés csak rövidtávú megoldás egy specifikus problémára és hogy közben a kormányzat továbbra is a megújuló energiaforrások elterjesztésére koncentrál.
Markey szerint a lépéssel elejét veszik annak, hogy az olajágazat az árakon spekulálva mások kárára meggazdagodjon.
Lorne Stockman, a „fosszilismentes jövőt” megcélzó Oil Change International nevű környezetvédelmi csoport kutatási igazgatója szerint Bidennek már korábban lépnie kellett volna – azért is, hogy kivédje a magas üzemanyagárak miatt elhangzó republikánus bírálatokat.
„Mindig az elnököket okolják a magas árak miatt, akkor is, ha nincs közük hozzá” – mondta.
Maguk a republikánusok viszont azt jegyezték meg, hogy Biden hibát követ el.
„Rossz választás, nincs kétségem felőle” – mondta Dan Brouillette, Donald Trump volt elnök energiaügyi minisztere. A stratégiai tartalék azért van, hogy az ellátási fennakadásoktól védje az országot és a polgárokat. „De most nincs ellátási vészhelyzet, legfeljebb politikai vészhelyzet van… A Biden-kormányzat aggódik a jövőre esedékes félidős kongresszusi választások miatt” – mondta.
A történelem során eddig három elnök nyúlt a stratégiai tartalékhoz, a líbiai polgárháború, a Katrina hurrikán pusztítása és az első öbölháború idején.
A világ gazdaságai számára azonban nehézséget okoz, hogy az idén több, mint 60 százalékkal emelkedtek az olajárak a koronavírus-lezárásokat követő gazdasági nyitás és megugró kereslet közepette. Washington most több ázsiai országgal és Nagy-Britanniával együtt döntött a nemzeti tartalék megcsapolása mellett.
Biden korábban arra kérte az OPEC-et, hogy az árak mérséklése érdekében növelje a kitermelést, a csoport azonban erre csak fokozatosan hajlandó.
Dan Brouillette szerint nem az olajkitermelő országok felé visszavágni a stratégiai tartalék megnyitásával, hanem engedélyezni az olyan projekteket, mint a kanadai-amerikai Keystone XL vezeték, amely napi 830 ezer hordónyi olajat szállíthatna – csakhogy júniusban Biden gyakorlatilag letiltotta a vezetéket. A volt Trump illetékes érvelése arra épül, hogy Amerikának inkább az olajkitermelés növelésével kéne válaszolnia az áremelkedésekre, ami a klímavédelem szempontjából nem túl népszerű megközelítés.
Kapcsolódó hang
A hang itt érhető el!
Forrás: Infostart.hu / Hirmagazin.eu
