Kinek kell számlát adni, és mikor elég a nyugta?
A magyar vállalkozások egy része mintha nem lenne tisztában kötelezettségeivel – vagy épp szándékosan próbálja elkerülni azokat. (Tegnapi cikkünket itt tudod elolvasni!)
Szerkesztőségünkhöz több olvasói panasz is érkezett arról, hogy egyes kereskedők, szolgáltatók nem adnak számlát a vásárlásról vagy elvégzett munkáról, csak akkor, ha külön kérik. Sőt, akadnak olyan esetek, amikor a vásárló kifejezetten kéri a számlát, de azt vagy vonakodva, késlekedve, vagy egyáltalán nem adják ki.
Ez nemcsak etikátlan, de súlyosan jogellenes is lehet. Ezért utánajártunk, mi is a vállalkozások számlaadási kötelezettsége, és mikor elég a nyugta.
Számla vagy nyugta – mi a különbség?
A számla egy hivatalos számviteli bizonylat, amelyet a vevő (különösen ha az jogi személy vagy vállalkozó) könyvelésbe tehet, és az áfa elszámolásában felhasználhat.
A nyugta ezzel szemben csak egy egyszerűsített bizonylat, amelyet főként magánszemélyek felé történő értékesítésnél használnak.
A jogi háttér
A 2007. évi CXXVII. törvény (ismertebb nevén az Áfa törvény) világosan meghatározza, mikor mit kell adni a vásárlónak:
- Áfa tv. 159. § (1):
„A termék értékesítéséről vagy szolgáltatás nyújtásáról számlát kell kibocsátani, ha az ügylet teljesítése belföldön történik, és azt belföldi adóalany részére teljesítik.” - Áfa tv. 166. § (2):
„A nyugta kibocsátása helyettesítheti a számlát abban az esetben, ha a terméket nem adóalany részére értékesítik, és az nem kéri számla kibocsátását.”
Vagyis:
Mikor KÖTELEZŐ számlát adni?
- Ha a vevő cég, egyéni vállalkozó, alapítvány vagy más adóalany.
- Ha a magánszemély vásárló számlát kér.
Mikor elég a nyugta?
- Ha a vevő magánszemély, és nem kér számlát.
Itt álljunk meg egy szóra! Az értékesítő vállalkozó, vagy vállalkozás hogyan győződik meg arról, hogy a vevő magánszemély, ha nem kérdezi meg, kér-e számlát? A dolog lényege az, hogy amikor „futószalagszerűen” dolgozik egy vállalkozás, és a vevőivel csak a saját értékesítéséről kommunikál, nyílvánvaló, hogy esze ágában sincs számlát adni, csak nyugtát, ami kijön a pénztárgépből. Aki más véleményen van, kérem, írja meg! (Hirmagazin.eu)
És a gyakorlat?
Sajnos gyakori, hogy vállalkozók úgy gondolják: „csak akkor adunk számlát, ha kérik”. Ez félrevezető – a vevő típusa dönti el, hogy mikor kell automatikusan számlát kiállítani, nem a vállalkozó/vállalkozás szeszélye.
Például:
- Egy fodrász elvégzi a szolgáltatást egy céges megrendelő részére: számlát kötelező kiállítani, akkor is, ha a vevő nem kéri.
- Egy boltban magánszemély vásárol egy terméket, nem kér számlát: nyugta elég.
- Ugyanott, ha a magánszemély kéri a számlát: akkor muszáj kiállítani.
Mi történik, ha a számla elmarad?
Az adóhatóság (NAV) szigorúan ellenőrzi a bizonylatolási kötelezettségek teljesítését. Számlaadás elmulasztása esetén akár több százezer forintos bírságot is kiszabhat, és üzletbezárást is elrendelhet ismétlődő mulasztás esetén.
De nemcsak a hatóság, hanem a vevő is pórul járhat: számla nélkül nincs jogos reklamációs alap, nehezebb az érvényesítés bíróságon vagy fogyasztóvédelemnél.
Végezetül: miért fontos?
A számlaadás nem pusztán adminisztráció – ez a fogyasztóvédelmi és adózási biztonság egyik alapja. Aki szabályosan számláz, az nemcsak a törvényt követi, hanem bizalmat is épít a vásárlók felé.
Minden vállalkozásnak érdemes tisztában lennie ezzel, és betartania a szabályokat – nem csak a büntetés elkerülése miatt, hanem a tisztességes piaci verseny érdekében is!
Bármi másra kíváncsi vagy, a NAV honlapján megtalálod! A készítők nagyon okosan és szemléletesen mutatnak be mindent, mi pl. élevezzük ott a barangolást, jól eső érzés, hogy mindenre van válasz! .. és még egy dolog, hallottuk, sokak félelme, de ne félj, nem listázzák a megkeresést, akkor mi lennénk az első helyen, mert naponta többször is „betérünk oda”.. Hirmagazin.eu
NAV-os szakembereink, NAV-os nyomozóhatóságok- és hatóságok mindennapos áldozatvállalását köszönjük! Hirmagazin.eu
