forrás: hirado.hu
Megalapozatlannak tartják a szakmai szervezetek azokat a találgatásokat, miszerint egyes cégek lobbitevékenységének köszönhető, hogy júliustól csak kondenzációs kazánokat lehet majd felszerelni. Ahhoz azonban, hogy a lakosság belevágjon a fűtésrendszerek korszerűsítésébe, állami ösztönzés is kell. Ha ez elmarad, az a pazarló és veszélyes kazánok számának növekedéséhez és a feketézés erősödéséhez vezethet – mondják.
Elfogynak időben a boltokból a hagyományos típusú gázkazánok, még azelőtt, hogy a felszerelésük júliustól tilossá válna, így nem maradnak nagy tételek a kereskedők nyakán. A lakossági fogyasztóknak pedig lesz idejük arra, hogy a megvásárolt régi fajta, nyílt égésterű fűtőberendezéseket szabályosan üzembe helyezzék – erre számít Versits Tamás, a Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke.
Félig tele a pohár
Versits Tamás elmondta, nagyjából 20 ezer az energiahatékonysági rendeletnek nem megfelelő gázkészülék van raktáron, ami egyszezonnyi mennyiség, vagyis a kereskedők tavaszig várhatóan eladják a készletet. Azok a darabok, amelyek esetleg a beüzemelési tilalom hatályba lépése után, kilenc hónap múlva is a boltokban maradnak, már nem adhatók el, legfeljebb csak alkatrészként hasznosíthatók. A vállalkozói egyesület vezetőjének várakozásait Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) programigazgatója is osztja, szerinte sem kell attól tartani, hogy július után majd halomban állnak az eladhatatlan régi fajta kazánok.
A MEHI munkatársa arra is kitért, hogy az átállás megkönnyítésére a szakmai szervezetek korábban azt javasolták a kormányzatnak, a türelmi idő két év legyen, ám a végül megszületett kompromisszumos megoldás, a 2016 nyaráig tartó türelmi idő is elfogadható szakmai szemmel. Sokkal jobb, mint ha az augusztusban közölt kormányzati elképzelés válik valóra, és csak idén év végig kaptak volna haladékot a régi típusú kazánok. Most tehát félig tele a pohár – fogalmazott.
Kéménylobbiról nem tud
Arra a kérdésre, hogy a javasolt kétéves türelmi idő megvágásában szerepet játszhattak-e egyes üzletcsoportok érdekei, Versits Tamás azt válaszolta, ő nem tud róla, hogy valamely cég, szakmai szervezet a rövidebb idő mellett lobbizott volna. A két évről szóló javaslatot többségi döntés után és együtt tették meg a szakmai nemzeti fórum résztvevői, bár előtte voltak kisebbségi vélemények is, amelyek szerint az egy év haladék is bőven elég – tette hozzá.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek a vélt téglaellenes kéménylobbiról tett júniusi kijelentéséről Versits Tamás azt mondta, ennek az ügynek, illetve az állítólagos érdekcsoportnak nincs köze a régi típusú kazánok számára adott haladék két évnél rövidebb időtartamához, sem a kondenzációs kazánok bevezetéséhez, hisz az európai uniós Rendelet már 2013. augusztus 2-a óta ismert. Lázár János arról beszélt egy építészfórumon, hogy külföldi cégek a saját érdekeinek megfelelően íratták meg a vonatkozó jogszabályokat, ezért nem lehet téglából kéményt építeni. Versits Tamás szerint azonban egyes téglafajták azért szorulnak ki a kémények – pontosabban az égéstermék elvezető rendszerek – építésből, mert azok nem felelnek meg a mai követelményeknek, nem bírják a mai fűtéstechnikák, például a kondenzációs készülékek miatti terhelést.
A Magyar Gázipari Vállalkozók Egyesületének elnöke nem látja megalapozottnak azt a találgatást, hogy a hagyományos kazánok azért kaptak rövidebb haladékot, hogy egy lobbi a saját gyártmányú építőanyagait – amelyek a téglával ellentétben, alkalmasak a kondenzációs kazánok égéstermék elvezetéseihez – nagyobb mennyiségben adhassa el.
Kell, meg nem is félni a feketézéstől
A szakmai vélemények abban is egyeznek, hogy a hagyományos típusú kazánok felszerelésére vonatkozó korlátozás önmagában nem feltétlenül vezet a feketeszerelések számának növekedéséhez. Az azonban rossz irányba vihet, ha nem lesznek lakossági energetikai korszerűsítési támogatások, mint ahogy arról Lázár János beszélt még október elején – mondta Szalai Gabriella. Lázár János október 1-jén egy szakmai konferencián azt mondta, hogy lakossági energia-korszerűsítési program uniós pénzből nem lesz, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A miniszter szerint a lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energia-korszerűsítésre.
Szalai Gabriella szerint a szakmai szervezeteket váratlanul érte a bejelentés. Úgy véli, ha a lakosság nem kap támogatást, például a régi típusú, többet fogyasztó kazánok cseréjére, akkor félő, hogy a kezdeti pluszköltségek miatt sokan addig tartják életben hagyományos készülékeiket, amíg azok „le nem rohadnak” a falról. Nőni fog a túl öreg, pazarló és veszélyes készülékek száma. Nagyon sok magánszemély telefonál a MEHI-be aggódva a támogatások elmaradása miatt, ami érthető, hiszen a magyar lakások több mint kétharmada rezsicsökkentő energetikai korszerűsítésére szorul – tette hozzá.
Szakmai szervezetek ezt az érvet is leírták a Lázár Jánosnak küldött nyílt levelükben. Hangsúlyozzák benne, a családok negyede korszerűsítene a következő három évben, az emberek 87 százalékának azonban nincs megtakarítása, és hitelt csak drágán tud felvenni. Ezenkívül a lakosság számára korábban megnyílt, az igényekhez képest csekély keretösszegű pályázati források pár nap alatt kiapadnak. Ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás – tették hozzá.
Szalai Gabriella szerint különösen fontos, hogy a 2,7 millió lakóépülethez képest a középületek száma igen csekély, előbbiek energetikai megújításával sokkal több pénz spórolható meg, ráadásul ezek a beruházások a gazdasági fejlődésnek is jót tennének, míg a támogatások elmaradása csak a feketegazdaságot és a gázfogyasztást erősíthetné.
Versits Tamás szerint a feketeszerelések főleg vidéken, az eldugottabb helyeken lehetnek nagyobb arányúak, ahol nincs olyan rendszeres kémény- és kazánellenőrzés, mint például Budapesten. Szakértők becslései szerint a Magyarországon évente megvásárolt 40-50 ezer gázfűtőkészülék 30-50 százalékát illegálisan helyezik üzembe, így azok veszélyesek lehetnek, és garancia sincs rájuk. Az illegális üzembe helyezés okai között az alacsonyabb költséget és a gyorsaságot említették a szakemberek.
Lehet még venni egy darabig
Az Európai Unió 2013-ban kiadott rendelete idén szeptember 26-ától tiltja azoknak a kazánoknak a gyártását és forgalmazását, amelyek éves átlagos hatásfoka nem éri el a 86 százalékot, vagyis a határidő után csak a többi fajtánál energiatakarékosabb kondenzációs gázkazánok készülhetnek. A forgalmazás tilalma azonban nem azt jelenti, hogy a boltok ősztől nem értékesíthetnek hagyományos típusú kazánokat, a rendelet csak azt írja elő, hogy azt követően már nem kerülhetnek ilyen készülékek a kereskedőkhöz. A gyártóktól korábban beszerzett darabokat a jövő év július 1-jéig még árulhatják, és a már működő kazánok is üzemben maradhatnak.
Dupla költséggel indul
A kondenzációs kazánnal 20-30 százalékos megtakarítás is elérhető a gázfogyasztásban; igaz, nem az új kazán beszerzésekor. Az olcsóbb kombi készülékek ugyanis 100-150 ezer forintba kerülnek, míg a kondenzációs kazánok duplájába, 250-280 ezerbe. Ha pedig a felhasználó azt szeretné, hogy az új berendezés a lehető leghatékonyabban és legbiztonságosabban működjön, akkor jó eséllyel a fűtésrendszert is meg kell újítani, beleértve a csöveket, kéményeket.
Még augusztusban, a vonatkozó kormányrendelet hatályba lépése előtt, a tervezetben az szerepelt, hogy régi típusú készülék cseréje esetén a minimumköltség – a hagyományos, kéménybe kötött kazán 100 ezer forintos árával együtt – 245 ezer forint. A legolcsóbb, 250 ezer forintos kondenzációs készülék esetén pedig a csere teljes költsége legalább 395 ezer forint.
Az egyik nagy német gyártócég projektmenedzsere korábban arról beszélt, hogy véleménye szerint a kondenzációs gázkazánok ára hamarosan visszaesik a mostani hagyományos kazánokéra, de a kazáncsere valóban többe kerül, mint hagyományos készülék esetén. Azt is hozzátette, cége még tizenöt évig gyárt alkatrészeket a régi típusú kazánokhoz.
Már rövid távon is kifizetődőbb lehet
Versits Tamás szerint igaz, hogy a kezdeti költségek nagyobbak lehetnek, de érdemes figyelembe venni, hogy Magyarországon a régi kémények, béléscsövek nagy része nagyon rossz állapotban van, így azokat újonnan vásárolt hagyományos kazánok felszerelése esetén is ki kellene cserélni, fel kellene újítani. Ezzel együtt a kondenzációs kazánok és az üzembe helyezésükhöz szükséges átalakítások ára már nem tér el lényegesen a hagyományos kazánok cseréjének összköltségétől. Az üzemeltetési kiadások közti különbség ugyanakkor nagyon jelentős lehet a korszerűbb kondenzációs kazánok javára, vagyis utóbbiak már rövid távon is jobban megéri fűteni – hangsúlyozta.
