Home Tudástár Csillagászat, űrkutatás Szupernóva robbanhatott a szomszédban a Naprendszer kialakulása közben

Szupernóva robbanhatott a szomszédban a Naprendszer kialakulása közben

Egy 0,2 parszekre (kétharmad fényévre) felrobbanó szupernóva hatása a csillag körüli korongra, a robbanástól számított különböző időpontokban. A 26. napon válik a legfényesebbé. Fotó: Portegies Zwart et al

A Naprendszer több szempontból is különös. A nagybolygók például mind közel egy síkban keringenek, az ekliptika mentén, de ez a sík 5,6 fokkal megdől a Nap forgástengelyéhez képest.

Egy 0,2 parszekre (kétharmad fényévre) felrobbanó szupernóva hatása a csillag körüli korongra, a robbanástól számított különböző időpontokban. A 26. napon válik a legfényesebbé.
Fotó: Portegies Zwart et al

Ráadásul a legtöbb kis és nagy égitestünk 45 Csillagászati Egységen (Nap-Föld távolságon) belül kering, pedig más csillagok körül sokkal kiterjedtebb protoplanetáris korongokat figyelünk meg. Egy új kutatási eredmény alapján úgy tűnik, mindkét furcsaságra, a bolygók síkjának dőlésére és a hirtelen levágására is magyarázat lehet egy szupernóva felrobbanása, nagyon közel az éppen születőben lévő Naprendszerhez – írja a Csillagászat.hu.

Egy ilyen robbanás következményeit vizsgálták meg a Leideni Egyetem (Belgium) és az MTA CSFK munkatársai legújabb munkájukban. Szupernóvákká csak a legnagyobb csillagok válnak, amelyekből kevés van. Úgy gondoljuk, hogy amikor a Nap megszületett, egy több ezer tagot számláló csillaghalmaz tagjaként jött létre. Igen valószínű, hogy a szupernóvaként felrobbanó csillag is ennek az ősi halmaznak volt a tagja.

A kutatók kiszámolták, milyen következményekkel is járna a Naprendszerre nézve, ha szomszédunkban szupernóva robbant. A számításokat a Leideni Obszervatóriumban kifejlesztett AMUSE (Astronomical Multipurpose Software Environment) programmal, egy speciális, számos méretskálát és fizikai folyamatot együtt kezelő szimulációs szoftverrel végezték. Az így létrehozott számítógépes környezet segítségével a kutatóknak sikerült meghatározni, milyen távol és milyen irányban robbanhatott fel a szupernóva. Ha a robbanás 0,15-0,4 parszek (0,5-1,3 fényév) távolságban, és a Nap körüli protoplanetáris korong forgástengelyéhez képest 35-60 fok közötti szögben történt, az magyarázhatja mind a ma látott, 5,6 fokos dőlésszöget és a korong levágását is 45 CSE-nél.

Lenyűgöző volt látni, hogy az eredményeink ennyire meggyőzőek a korong dőlését és levágását illetően. A következmények húsba vágóak, csak képzeljük el, mi lenne, ha ma robbanna fel egy szupernóva ilyen közel hozzánk. Először csak egy, a Napnál is fényesebben ragyogó csillagot látnák, úgy 100 napon át. Aztán a 30 év múlva megérkező lökéshullám egy csapásra sterilizálná az egész bolygót

– mondta a kutatás vezetője, Simon Portegies Zwart, a Leideni Obszervatórium kutatója.

“Szerencsére nagyon kicsi az esélye annak, hogy ez ma megtörténjen. A legközelebbi csillag, ami a közeljövőben szupernóvává válhat, a több, mint 200 parszekre lévő Betelgeuse, ami a szép égi tűzijátékon kívül más hatással nem lesz a Naprendszerre” – nyugtat meg mindenkit a Holland E-science Center munkatársa, Inti Pelupessy.

A protoplanetáris korong megdöntésén és levágásán túl a Naprendszer kémiai fejlődésére is alapvető hatással lehetett egy közeli szupernóva. Már korábban kimutatták, hogy a Naprendszert valamikor beszennyezték rövid felezési idejű radioaktív atommagok, alumínium-26 és vas-60 izotópok, de a mai napig eldöntetlen, hogy egy közeli szupernóva volt-e az eredetük. A szupernóva okozta, átmeneti fűtés azonban komoly hatással lehetett a korai Naprendszer anyagának kémiájára és ásványtanára is. A legöregebb meteoritokban talált, üvegszerű cseppecskék jelenlétére eddig nem volt magyarázatunk, de eredhetnek a gáz- és porkorong részleges megolvadásából, még a bolygók születése előtti időszakból. Egy, a Naprendszerhez közeli szupernóva okozhatta ez a megolvadást is

– mondta MariaLugaro, az MTA CSFK Csillagászati Intézetének kutatója.

Az eredményeket bemutató szakcikk az Astronomy and Astrophysics folyóiratban fog megjelenni.

Forrás: index.hu

 

ElőzőBetörő aludt Rihanna otthonában
KövetkezőMéregtelenít, segíti a fogyókúrádat és még finom is – Ismerd meg a méhkenyeret!
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: sajtoiroda@hirmagazin.eu. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza
Exit mobile version
Megszakítás