Az elmúlt hónapokban munkavállalók, munkáltatók, elfogadóhelyek ezrei szembesültek a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) jogi szabályozásának radikális változásával. Sokan bosszankodnak, mások örülhetnek, de mi is történt valójában? Összefoglaltuk a legfontosabbakat.
Adózás
A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) szerint a munkáltatók 2019. január 1-jétől 15 százalékos szja és 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) kötelezettséggel béren kívüli juttatást kizárólag SZÉP-kártyára utalt támogatásként adhatnak, sőt, még a személyre szóló, 1,18x(15% szja+19,5% szocho) kötelezettséggel járó egyes meghatározott juttatás fő formája is csak SZÉP-kártya-támogatás lehet [szja-törvény 69-71. §].
A szabályozás lényege:
– Béren kívüli juttatásként – több juttatótól származóan együttvéve – a SZÉP-kártya szálláshely alszámlájára legfeljebb évi 225 ezer forint, vendéglátás alszámlájára legfeljebb évi 150 ezer forint, szabadidő alszámlájára legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás utalható.
– Az előbbi értékhatárokat meghaladó támogatás és/vagy az adóévben folyósított támogatások együttes értékének az úgynevezett éves rekreációs keretösszeget meghaladó része egyes meghatározott juttatásként adóköteles.
– Az éves rekreációs keretösszeg évi 450 ezer forint, illetve ha a munkáltató költségvetési szerv, évi 200 ezer forint, feltéve, hogy a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll.
– Ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, a rekreációs keretösszeg a 200 ezer, illetve a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege. Nem kell a rekreációs keretösszeget arányosítani, ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg. Az egyes alszámlákra vonatkozóan előírt értékhatárokat nem kell arányosítani, de be kell tartani.
A személyre szóló más juttatások döntő többsége (például Erzsébet-utalvány, iskolakezdési utalvány, öpt hozzájárulás) a magánszemély összevont adóalapba tartozó, a juttatóval fennálló jogviszonyától függő adó- és járulékköteles jövedelmének minősülnek. Maradtak ugyan adómentes juttatási lehetőségek is (például bölcsődei, óvodai ellátás, kulturális, sportbelépő, számítógép-használat, cégautó-használat), azonban a számos munkahelyen rendszeresített cafeteria jellemző elemévé a SZÉP-kártya alszámlákra utalt támogatások váltak. Ezért fontos e juttatás jogszabályi hátterének ismerete.
hvg
