Egyre több bizonyíték támasztja alá azt a vélekedést, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyiek együttélését nem a béke és a kölcsönös elfogadás jellemezte.
A két emberfaj szabályos háborúban állt egymással, amit a villámszerű rajtaütések, a csontokat, koponyákat szétzúzó vad közelharcok jellemeztek – írja egy most megjelent cikkben Nicholas R. Longrich, az egyesült-királyságbeli Bath-i Egyetem evolúcióbiológusa.
Bár kezdetben a neandervölgyieknek állt a zászló, elődeink találékonysága, alkalmazkodó készsége végül győzelemre vezette a Homo sapienst.
Nagyjából 600 000 évvel ezelőtt az emberiség két részre vált.
Az egyik csoport Afrikában maradt, belőlük alakult ki a ma élő modern ember, másik részük továbbállt, és Ázsiában, Európában telepedett le. Utóbbiak közül került ki a neandervölgyi ember. A közhiedelemmel ellentétben ők nem az őseink voltak, sokkal inkább unokatestvéreinknek nevezhetjük őket.
A neandervölgyiek a mai napig élénken foglalkoztatják a tudósokat és laikusokat egyaránt – felmerül a kérdés mivé válhattak volna és hogyan alakították volna az emberiség sorsát, ha nem tűnnek el az élet színpadáról. Sokszor egy idilli kép él a fejünkben róluk, és békés fajnak véljük őket, akik harmóniában éltek a természettel és rokonaikkal, vagyis velünk. Longrich szerint ez az elképzelés igen távol áll a valóságtól.
A BIOLÓGUSOK ÉS PALEONTOLÓGUSOK KÖZELMÚLTBÉLI EREDMÉNYEI RÁVILÁGÍTOTTAK A NEANDERVÖLGYIEK VALÓDI TERMÉSZETÉRE; KÉPZETT HARCOSOK, VESZEDELMES VADÁSZOK VOLTAK, MÉLTÓ ELLENFELEI ŐSEINKNEK.
Folytonos hódításra ítélve
A szárazföldi ragadozókat – különösen azokat, amik csoportokban vadásznak – a territoriális viselkedés jellemzi. Akárcsak az oroszlánok és a farkasok, a Homo sapiens képviselői és a neandervölgyiek is összedolgozással ejtették el a veszélyesebb prédákat. Csúcsragadozókról beszélünk, amiknek alig akad természetes ellensége. Ha külső tényező nem képes szabályozni a populációkat, fellép a túlnépesedés problémája, az adott faj kinövi vadászterületét, újak után kell néznie. Ez konfliktusokat gerjeszt a különböző csoportok között.
Territoriális konfliktusok nem csak az emberekre jellemzőek, hanem ma élő legközelebbi rokonainkra, a csimpánzokra is. Számos megfigyelés bizonyítja, hogy a hím csimpánzok célzottan támadják és ölik a rivális csoportok hímjeit, e viselkedés pedig kísértetiesen emlékeztet az emberi hadviselésre.
A háborúskodásra való hajlam – vagy szakmai nyelven együttműködésen alapuló agresszió (cooperative aggression) – tehát nem a modern kor terméke, már 7 millió évvel ezelőtt megjelent az ember és a csimpánzok közös ősénél. Ha az elmélet helyes, akkor a neandervölgyiek sem különböztek annyira tőlünk, véli Longrich.
Minden szempontból emlékeztettek ránk
Ha alaposabban megnézzük az emberi történelmet, tele van háborúkkal – írásos és más archeológiai bizonyítékok alapján nem csak a modern korban, hanem a régmúltban, több ezer évvel ezelőtt is egymás torkának estünk különböző okok miatt.
A neandervölgyiek rengeteg mindenben emlékeztettek ránk; nem csak a koponyájuk és csontvázuk szerkezete volt hasonló, DNS-ük is 99,7 százalékban megegyezett a miénkkel. Tudták, hogyan kell tüzet gyújtani, kagylóhéjakból és fogakból ékszereket készítettek, ábrákat rajzoltak.
MAGUNKBÓL KIINDULVA NAGYON VALÓSZÍNŰ, HOGY NEM CSUPÁN A KREATIVITÁS ÖSZTÖNE VOLT MEG A NEANDERVÖLGYIEKBEN, A DESTRUKTIVITÁS IS OTT SZUNNYADT BENNÜK
A mérkőzés során csapatunk egyszer sem vezetett, de végig szoros küzdelmet folytatott. Az eredmény ellenére a szurkolók vastapssal búcsúztatták a lányokat a Főnix Arénában.
Mérkőzés...
Ez a fertőző betegség kizárólag kérődző állatokat érint, és az érintett állatállományban jelentős gazdasági károkat okozhat.
Mi az a kéknyelv-betegség?
A kéknyelv-betegséget egy orbivírus okozza, amely...
Ez a történet rávilágít arra, hogy az invazív fajok milyen jelentős környezeti hatással lehetnek. Az ausztráliai nádvarangy (Bufo marinus), vagy agavarangy, eredetileg a cukornádültetvényeket...
Kétségbeesetten kér segítséget, édesanyja, és felesége. Édesanyja elmondása utoljára vasárnap reggel látta, akkor indult bátonyterenyeréről a zagyva partról gyalog.
Személyes adatok:
Név: BADA MÁRIÓ
Születési családi és...
Az új szabályozás értelmében a következő öt évben évente 209 barázdás bálnát és 217 csukabálnát ejthetnek el a júniustól szeptemberig tartó szezonban. E döntés...