Tekintettel arra, hogy sem Svédország, sem Finnország nem tett érdemi lépéseket Erdogan török elnök kérésének megvalósítása tárgyában, Törökország lemondta a svéd védelmi miniszter napokban tervezett látogatását..

Törökország lemondta a svéd védelmi miniszter ankarai látogatását – közölte szombaton Hulusi Akar török védelmi miniszter, miután a svéd hatóságok engedélyt adtak egy stockholmi tüntetésre.

Akar kijelentette, hogy „Ezen a ponton értelmetlenné vált Pal Jonson svéd védelmi miniszter január 27-re tervezett törökországi útja, ezért lemondtuk a látogatást.”

Jonson svéd védelmi miniszter a tervek szerint jövő héten utazott volna Ankarába török kollégája meghívására, mivel az északi ország azt reméli, hogy rá tudja venni Törökországot a svéd NATO-csatlakozási kérelem ratifikálására.

Akar elmondta, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnökkel megvitatta a Törökország elleni svédországi tiltakozások miatt elmaradt intézkedéseket, és erről beszámolt az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport ülésének margóján.

A török védelmi minisztérium közleménye szerint Akar elfogadhatatlannak nevezte, hogy „nem teszünk lépéseket vagy nem reagálunk ezekre (a tiltakozásokra). A (svédeknek) meg kellett volna tenniük a szükséges dolgokat, intézkedéseket kellett volna hozniuk”.

Törökország pénteken behívatta az ankarai svéd nagykövetet, válaszul arra, hogy a svéd fővárosi hatóságok engedélyezték a stockholmi török nagykövetség közelében szombatra tervezett tüntetést, amelyen a muszlimok szent könyvét, a Koránt tervezik elégetni.

A múlt héten kurd tüntetők egy Recep Tayyip Erdogant jelképező bábut lógattak fel Stockholmban. Az ügyben Törökország vizsgálatot indított, és tiltakozásul lemondta Andreas Norlen svéd parlamenti elnök ankarai látogatását.

Svédországnak és Finnországnak „körülbelül 130 terroristát” kell kiutasítania vagy kiadatnia Törökországnak ahhoz, hogy Ankara támogassa NATO-csatlakozásukat

– közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn.

Az államfő hangsúlyozta: különösen Stockholmtól várja el, hogy hatékonyabban lépjen fel azon „terrorcselekmények” ellen, amelyek hátterében Ankara szerint főként a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű kurd szakadár szervezet áll, amelyet Törökország mellett sok nyugati ország is terrorszervezetnek tart.

„Megmondtuk nekik, hogy ha nem adják át nekünk a terroristákat, mi sem tudjuk jóváhagyni NATO-csatlakozásukat a parlamentben” – szögezte le Erdogan, az Ulf Kristersson svéd kormányfővel novemberben tartott találkozóján elmondottakra utalva.

A török ratifikálást késleltetheti az is, hogy kurd tüntetők csütörtökön a török elnököt jelképező bábut lógattak fel Stockholmban. Ulf Kristersson akkor úgy vélte, Svédország NATO-csatlakozását akarták megakadályozni. Az ügyben Törökország vizsgálatot indított, tiltakozásul pedig lemondta a svéd parlamenti házelnök ankarai látogatását; Andreas Norlen így a török helyett a finn fővárosba látogatott hétfőn.

„Hangsúlyoznunk kell, hogy Finnországban és Svédországban szólásszabadság van. Ezt nem tudjuk irányítani” – mondta Matti Vanhanen, Norlen finn kollégája közös sajtótájékoztatójukon.

Pekka Haavisto finn külügyminiszter a YLE helyi rádióadónak hétfőn azt mondta, szerinte Ankara követelése a „terroristák” kiadatására a múlt hét eseményeire adott reakcióként fogható fel.

Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő a hétvégén figyelmeztetett, hogy Törökországnak a közelgő választások miatt fogytán az ideje a NATO-csatlakozás jóváhagyására.

Nagyon úgy néz ki, hogy sem Svédország, sem Finnország nem lesz egyhamar a NATO tagja. Ez most már Törökországon múlik, amelynek parlamentje nem hajlandó ratifikálni azt a megállapodást, amelyet Ankara Stockholmmal és Helsinkivel kötött.

Márpedig a nyugati védelmi szervezet összes tagállamának a hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy egy új ország bekerüljön a NATO-ba.

A törökök elsősorban Svédország magatartását kifogásolják, mert az egyezség szerint az északi államnak – itt van több befogadott – ki kell adnia Törökországnak azokat a személyeket, akiket az ankarai hatóságok azzal vádolnak, hogy az ország délkeleti részén tevékenykedő Kurd Munkáspárt (PKK) kötelékében terrorcselekményeket követtek el.

Recep Tayyip Erdogan a minap világossá tette, hogy  ha nem adják ki azokat, akiket Törökország terroristának tart, akkor nem fogják jóváhagyni a svédek NATO-csatlakozási kérelmét. A török elnök szerint a svédeknek 130 embert kéne kiadniuk Törökországnak ahhoz, hogy az ankarai parlament jóváhagyja a csatlakozási igényüket, de ezt eddig nem tették meg.

A PKK-t az Egyesült Államok, az Európai Unió és természetesen Törökország is terrorszervezetnek tartja, amelynek célja, hogy Törökország délkeleti részét leszakítsa, és ott önálló kurd államot hozzon létre. A PKK nemcsak szeparatista, hanem egy marxista– leninista szervezet is, amely az elképzelt államukban egypártrendszert valósítana meg.

Csakhogy a két északi állam az elmúlt évtizedekben sorra adta meg a politikai menedékjogot azoknak a kurd személyeknek, akik ellen a török hatóságok terrorizmus vádjával körözést adtak ki. Stockholm és Helsinki azonban folyamatosan megtagadta kiadatásukat, részben a baloldali ideológiának alárendelve a nemzetközi jogot, részben pedig azért, mert Erdogan patrióta világnézete, muszlim hite és legfőképpen az a törekvése, hogy a nyugati érdekek ellenében hazáját regionális hatalommá fejlessze, ürügyet adott a „haladár” államoknak, köztük Svédországnak és Finnországnak, hogy démonizálják a török elnököt.

Most pedig egyik napról a másikra eleget kellene tenniük annak a török elvárásnak, hogy adják ki azokat a személyeket, akiket, bár tisztában voltak vele, hogy erőszakos cselekményeket hajtottak végre hazájukban, mégis oltalmaztak, csak azért, mert Erdogan ellenségei.

Az esetleges leendő tárgyalások légkörét alaposan megmérgezi, hogy bár az EU terrorszervezetnek tartja a PKK-t, ennek ellenére sorozatosan engedélyezi a PKK szervezte tüntetéseket Nyugat-Európa nagyvárosaiban.

Egy ilyen minapi tüntetésen a svéd fővárosban kurd demonstrálók, a török elnököt ábrázoló életnagyságú bábut lábánál fogva felakasztottak, azzal vonultak fel a hatóságok szeme láttára.

Dühödt és felháborodott reakció érkezett Ankarából, és persze azt a következtetés is levonták Törökországban, hogy Svédországban a helyzet mit sem változott. A török elnöki szóvivő még meg is fenyegette Stockholmot, hogy így nemigen számíthat előrelépésre a NATO-tagsággal kapcsolatban. Törökországban valószínűleg idén májusban parlamenti és elnökválasztás lesz. Addig bizonyosan nem lesz áttörés a kiadatási ügyben, annál is inkább, mert az ankarai parlament még napirendre sem tűzte a téma vitáját, és a törvényhozás a szavazás előtt egy hónapos szünetet is tart.

Lehet ugyan azzal kalkulálni, hogy a választások eredményeként más összetételű parlament alakul Ankarában, de ez még messze nem biztosíték arra, hogy az új testület automatikusan meg is szavazza a két északi állam NATO-tagságát. A PKK ugyanis az elmúlt évtizedekben több tízezer embert ölt meg, egyes adatok szerint negyvenezret, más becslések szerint az áldozatok száma ennek a dupláját is elérheti. A hozzátartozók viszont elvárják, hogy a gyilkosokat felelősségre vonják, ez pedig annyira erős társadalmi nyomás, amelyet a következő török parlamentnek is figyelembe kell venni, akármilyen is lesz annak összetétele.

ripost nyomán

Hirmagazin.eu