Sokkal több ügyet fogad be a kormányhivatal
Gyes: kormányhivatal
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mostantól a fővárosi és a megyei kormányhivatalokhoz kell fordulni a többi között az anyasági támogatás, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és támogatás iránti kérelmekkel, de a nagycsaládosok földgázárkedvezményét, valamint a fogyatékossági támogatást is ott lehet igényelni.
A kormányhivatalokba kerülnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi hivatalaitól az üzemi baleseti megtérítéssel és a keresőképesség vizsgálatával kapcsolatos ügyek, és náluk intézik az anyatej-elszámolásokat is, továbbá a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal hazai anyakönyvezéssel összefüggő feladatait is ezek viszik tovább.
Ugyancsak a kormányhivatalokhoz kerülnek a többi között a környezet- és természetvédelmi felügyelőségek és a bányakapitányságok.
Átfogó átalakítás
Ahhoz, hogy létrejöhessen az egységes kormányhivatali rendszer, harminckilenc törvényt – így a közúti közlekedésről, a munkanélküliek ellátásáról, a csődeljárásról és a gyermekek védelméről szólót – módosít egy ma hatályba lépő jogszabály.
A teljes kormányhivatali struktúra átalakul: a szervezetek egyrészt eddig más szervek által ellátott feladatokat vesznek át, másrészt belső integráción is átesnek.
– Ez a következő lépés a közigazgatás átalakításának folyamatában, amely 2011-ben kezdődött. Most kerülnek az akkor létrehozott kormányhivatalokhoz azok a szervezetek – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a rendőrség kivételével –, amelyek korábban kimaradtak az integrációból – mondta a Metropolnak Kovács Zoltán, a területi közigazgatásért felelős államtitkár.
Belső összevonások
A közigazgatás az elmúlt 150 év legnagyobb átalakítását éli: ősztől csaknem 200 járás 278 kormányablakában legalább háromszáz ügyet lehet intézni.
Mostantól nem szakigazgatási szervek és törzshivatalok alkotják a kormányhivatalokat, az előbbiek ugyanis – a hasonló profilúakat összevonva – főosztályokká alakulnak.
– Ezzel csökken a vezetői szintek száma, ami egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a döntéshozatalt. Mostantól például egy járási tiszti főorvosnak legfeljebb két főnöke lesz, a kormánymegbízott és a járási hivatal vezetője – magyarázta az államtitkár.
Ugyanazok, ugyanott
Kovács Zoltán szerint attól nem kell tartani, hogy az átalakítások nyomán összekeverednek a szakterületek.
– Továbbra is mindent ugyanott és ugyanazok a szakemberek intéznek, mint eddig. A következőkben sem fordulhat majd elő az, hogy egy örökségvédelmis élelmiszerlánc-felügyeleti feladatot lásson el, vagy hogy a zöldhatóság munkatársa beleszóljon a közlekedési hatóság feladataiba. Az azonban elképzelhető, hogy egy gyámügyes a járási hivatalban szociális feladatot is ellásson, vagy meghozzon egy szabálysértési határozatot – mondta az államtitkár.
Lehetnek döccenők
Kovács Zoltán hangsúlyozta: az ügyfelek számára mindez azért fontos, mert csökken majd a bruttó eljárási idő. – Az átalakítás a versenyképességben hozza majd a legnagyobb hasznot, hiszen azzal, hogy az olyan ügyek, amelyek eddig számos szakhatóság bevonását követelték meg, így akár hónapokig is elhúzódtak, mostantól házon belül lesznek intézhetők – mondta Kovács Zoltán, aki ugyanakkor figyelmeztetett: az ilyen horderejű változások a kezdetekben mindig döccenőkkel járnak.
Beolvadás
Az eddig önállóan működő szakigazgatási szervek mostantól összevonva, főosztályokként működnek.
A következő szerveket érinti a változás:
Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatósági Szerv,
Erdészeti Igazgatóság,
Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság,
Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal,
Fogyasztóvédelmi Felügyelőség,
Földhivatal,
Földművelésügyi Igazgatóság,
Igazságügyi Szolgálat, Közlekedési Felügyelőség,
Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság,
Munkaügyi Központ,
Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv,
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság,
Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság,
Szociális és Gyámhivatal,
Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv.
Forrás: metropol; Kép: metropol;
