Soha ennyi gyorshajtót nem fogtak a rendőrök

Rekordot döntött a VÉDA-rendszer: 623 ezer gyorshajtásos csekket küldött szét 2018-ban az ORFK, a kiszabott bírságösszeg 21,17 milliárd forint. Közben rengetegszer elromlottak a szupertraffik, viszont a bevételt nézve telitalálat, hogy szeptember óta újra rejtekhelyről is mérnek a rendőrök.

„A rendőrség a 2018. évben (…) a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 623 142 esetben szabott ki bírságot” – közölte az ORFK a Vezess kérdésre. Soha ennyi gyorshajtót nem fogtak még a rendőrök.

Rekordot döntött a kipostázott bírságösszeg is tavaly, összesen 21,17 milliárd forint értékben küldött szét csekkeket a rendőrség. Egy évvel korábban még csak 16,14 milliárd forint volt az összesített gyorshajtásos bírságösszeg.

Folyamatosan növekedik a 365 fix és 160 mobil sebességmérőből álló VÉDA-rendszer által kiosztott büntetések összege a rendszer első teljes éve óta, különösen látványos az emelkedés, ha féléves bontásban nézzük. Miközben 2017 első 6 hónapjában 6,61 milliárd forintot tett ki a teljes összeg, 2018 második 6 hónapjában már 12,64 milliárdot. Vagyis a legutóbbi fél év termése közelebb áll 2017 egészéhez, mint a másfél évvel korábbi 6 havi összeghez.

Egyre több pénzt termel

Megérte ismét elbújni a rendőröknek?

Az egyre rosszabb baleseti statisztikákra reagálva szeptember elején bejelentette a rendőrség, hogy visszatér régi gyakorlatához, ismét traffipaxoznak rejtekhelyekről az egyenruhások. Több oldalról kell vizsgálni, hogy járt-e érdemi eredménnyel a döntés.

Tisztán látszik, hogy 2018 második félévében jóval több gyorshajtásos bírságot szabtak ki, mint az első 6 hónapban (12,64 milliárd vs. 8,52 milliárd), vagyis a költségvetés bevételei 48,3 százalékkal megugrottak.

Sajnos balesetekből is több volt a második fél évben.

• Személyi sérüléses balesetek száma: 7734 ilyen eset volt 2018 első félévben, 9182 a másodikban. Egyértelmű növekedés, ráadásul mindkettő a legrosszabb adat 2010 óta.
• Halálos balesetek: 247 volt 2018 első félévben, 320 a másodikban. Éves szinten itt minimális csökkenést látunk 2017-hez képest (575 vs. 567).
• Súlyos sérüléses balesetek 2018 első és második felében: 2153 vs. 2737.
• Könnyű sérüléses balesetek: 5334 vs. 6125.

A lesből traffizás időszakában tehát durván megugrott a bírságszám, a baleseti statisztikákból azonban mi nem tudjuk kiolvasni, hogy csodát tettek volna a bokorba állított sebességmérők. Ennél sokkal több kell, és természetesen nem csak a rendőröktől, hanem a jogalkotóktól, és a közlekedőktől is. Személyautósoktól, gyalogosoktól, kerékpárosoktól stb.

Újkoruktól kezdve gyakran elromlanak a szupertraffik

Lassan elhagyhatjuk a „szuper” jelzőt az Európai Unió által közlekedésbiztonsági fejlesztésre adott közel 15 milliárd forintból kiépített traffipaxrendszer emlegetésekor, a készülékek szereplését a kezdetektől problémák kísérik.

„Több mint kétéves előkészítés után már tesztelik a zsaruk a közutakon azokat az intelligens kamerákat, amelyeket már-már tudományos-fantasztikus filmet idéző, Európában egyedülálló intelligens közlekedés-ellenőrzési hálózat elemeiként helyeznek üzembe közútjainkon 2015 végéig” – így harangozta be a rendőrség a rendszert. Első lépésben kapásból nem tudták tartani a dátumot, feltűnően hosszú ideig tartott a tesztüzem, állítólag azért, hogy a rendszer teljes élesítése után megbízhatóan működjön az 525 készülék.

Ez sem jött be, az első hónapoktól mostanáig, újkorától kezdve a mai napig állandóak a meghibásodások:

• 2018-ban 411 esetben kellett javítani a készülékeket (288-szor a fix mérőket, 123-szor a mobilokat)
• 2017-ben ennél is sokkal többször, 804 alkalommal (406-szor a mobil készülékeket, 398-szor a fixeket)
• 2016-ban 497-szer kellett javítani őket (307 alkalommal a mobilokat, 190-szer a fix sebességmérőket).

A Vezess információi szerint tavaly volt olyan készülék, amely meghibásodás miatt 5 napra kiesett a rendszerből, holott abban az esetben a javítás (egy kameracsere) mindössze 2 órát vett igénybe.  2017-ben pedig előfordult 20 napos kiesés is, mivel forgalomterelést kellett előzetesen megrendelni a javítás érdekében.

Kérdésünkre, hogy a meghibásodásokat nézve miként értékeli a rendszer több éves működését az ORFK, így válaszolt korábban. „Egy olyan automatizált detektáló rendszer esetében, mint a VÉDA, a rendelkezésre állás időtartama és a meghibásodások száma megfelel a hasonló elven működő, több résztvevős rendszerek üzemeltetésében tapasztaltaknak.”

Sajnos meglehetősen hosszú az elromló alkotóelemek sora, derül ki a szerkesztőségünkbe eljuttatott listából. A változtatható helyű sebességmérőknél a tápcsatlakozó, a LAN-csatlakozó, a belső akkumulátor és a belső GPS-modul miatt voltak javítások 2018-ban, a fix telepítésűeknél kamerahiba, ipari-számítógép-, kategorizálólézer-, UPS- és switch-hiba miatt. A 2017-ben elromlott alkatrészek sora még hosszabb volt: a mobil traffiknál akkumulátor- vagy akkumulátortöltő-, GPS-, GSM-antenna-, szivargyújtótöltő-, csatlakozó-, állvány-, kamerahiba miatt, a fix készülékeknél pedig SICKLaser-, csatlakozó-, akkumulátor-, merevlemez-, kamera- és lézer-elszennyeződési hiba miatt voltak javítások.

Az elmúlt években a hibákat garancia keretében mindkét traffipax-típusnál a szállító ARH Informatikai Zrt. végezte. A VÉDA-rendszer garanciális időszaka 3 év volt, amely a mobil sebességmérőknél 2018. augusztus 3-án járt le, míg a rögzített eszközöknél 2018. december 10-én. „A KKEP eszközök üzemeltetését és javítását a garancia lejártát követően is az ARH Informatikai Zrt. végzi; az ORFK és a cég szerződése alapján átalánydíjas elszámoláson alapuló szolgáltatás keretében.” Azaz ma már fizetni is kell a javításokért.

Jó helyen vannak egyáltalán a fix kamerák?

Miközben az elmúlt években egyre több és több bírságot szór szét a VÉDA, egyre több személyi sérüléses baleset is történik az utakon, 2018 negatív rekordot hozott. Még tavaly megkérdeztük az ORFK-t, hogy az elmúlt évek gyorshajtásos statisztikái és balesethelyszínes adatai alapján szerintük ideális helyen van-e a 365 darab fix készülék?

„A VÉDA-rendszer telepítése során kiválasztott 134 útszakaszon, útkereszteződésben kiépített 365 fix telepítésű komplex közlekedési ellenőrzési pontnál naponta összesen 1-1,5 millió jármű halad el. A közúti ellenőrzések mindenki számára jól látható kivitelezése önmagában is figyelmeztető, így komoly visszatartó erővel bír, amely nemcsak a fix portálok helyszínéhez köthető, hanem a rendszer általánosságban is képes pozitív hatást kifejteni a közlekedésbiztonságra” – írta akkor a rendőrség.

Arra a kérdésre, hogy tervezik-e egyes készülékek áthelyezését, a „jelenleg nem” választ kaptuk.