Évtizedek óta nem látott súlyos aszály pusztít Magyarországon, az Alföldön. Eddig 230 ezer hektárra nyújtott be hétezer gazdálkodó kárigényt, ami már most történelmi csúcsnak számíthat – mondta el érdeklődésünkre az agrártárca mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára, aki kiemelte, hogy ilyen mértékű szárazságot és csapadékhiányt még öntözéssel sem tud a legtöbb gazdálkodó kezelni. Az országnak több olyan térsége is van, kiváltképp a Dunától keletre – Jász-Nagykun-Szolnokban, Békésben és Hajdú-Bihar megyében –, ahol az elmúlt fél évben 100 milliméternyi eső sem esett.

A károk tovább súlyosbodhatnak, ha a következő hetekben nem jön csapadék. Az államtitkár tájékoztatása alapján – elsősorban az alföldi területekről – számos olyan jelzést, információt kapnak, hogy a tavaly őszi árpatermés – ami jellemzően 6,5 tonna szokott lenni országos átlagban – legfeljebb 1,5-2 tonna lesz. Ezért aztán nagyon komoly a gazdálkodók oldaláról az aggodalom, hogy hogyan is zárul a mostani betakarítási időszak. Sőt, amennyiben a következő egy-két hétben nem kap érdemi esőt a kukorica és napraforgó, annak nagyon komoly következményei lehetnek – emelte ki Feldman Zsolt.

Az aszály eddig leginkább az őszi vetésű búzát, kisebb mértékben az árpát és valamennyi más kint lévő kalászost sújtotta, most pedig a már említett napraforgó és kukorica is veszélybe kerülhet, amennyiben az időjárás nem fordul kegyesebbre – ismételte meg.

Az aszálykárok enyhítésére 12,5 milliárdos állami keret áll rendelkezésre, de más forrásokból is támogatják a gazdálkodókat. A csapadékhiányos időszakok átvészelésére öntözési közösségek alakultak, az aszály által súlyosabban érintett alföldi régiókban viszont gyakorlatilag sok folyóból, azok rendkívül alacsony vízállása miatt még öntözésre sincsen lehetőség, mert a vízkivevő szivattyúk magasan a vízszint felett, szárazon állnak.