15.6 C
Budapest
2024. március. 28. csütörtök
HomeTurizmusItthonÖt varázslatos magyar kastély, amely újra teljes pompájában várja látogatóit

Öt varázslatos magyar kastély, amely újra teljes pompájában várja látogatóit

Ha kirándulnánk és bővítenénk történelmi tudásunkat, érdemes kastélytúrára indulnunk! Hazánk csodálatos kastélyai a Nemzeti Kastélyprogramnak köszönhetően újra teljes pompájukban várják látogatóikat. Íme egy ötös lista.

Nádasdy-kastély
A nádasdladányi Nádasdy-kastély – Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

A szerelem kastélya – A nádasdladányi Nádasdy-kastély

Hazánk egyik legszebb neogótikus, Tudor-stílusú kastélyát, amely 1873-tól tíz éven át épült, 24 hektáros csodás kert övezi. Az épület berendezése már megépítésekor igen modernnek számított: volt vízvezetéke, padlófűtése és telefonhálózata is (pontosabban: beszélőcső-hálózat, amit a nevelőnő szobájában, valamint a hálószobában ki is lehet próbálni!).

Nádasdy Ferenc a kastélyt feleségével, Zichy Ilonával együtt álmodta meg. A fiatalok valódi szerelmi házasságot kötöttek, és annyira szerették egymást, hogy közös hálószobát is terveztettek maguknak. Sajnos a boldogságnak Ilona korai halála véget vetett. A 31 évesen özvegyen maradt gróf nem bírta elviselni felesége hiányát, és úgy rendezte be a szobákat, mintha még ő is ott élne.

Kép
Nádasdy-kastély
A nádasdladányi Nádasdy-kastély – Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

A romantikus angol kastélyban forgatták az Underworld, a Borgiák és a Drakula sorozat egyes jeleneteit, A gyertyák csonkig égnek című magyar filmet, illetve a több díjat is elnyert Magyar Golgota jeleneteit.

Érdemes megnézni:
– Az ételt annak idején földalatti síneken futó csillékben szállították a konyhából a kastélyba. A sínt és az alagutat még ma is lehet látni – az alagsori ruhatárnál kell bekukucskálni egy rácsos kapu mögé.
– Magyarország kastélyépítészetének legszebb termeként tartják számon a faragott faburkolattal, hatalmas márványkandallóval ékesített Ősök csarnokát, amelyet Hauszmann Alajos tervezett.
– A földszinti kávézóban látható egy csodásan helyreállított Nádasdy-címeres cserépkályha.

A béke szigete – Tata, Esterházy-kastély

Az Esterházy család tatai kastélya egykor a társasági élet központja volt. A kastély nem egyszer fogadott királyi vendégeket – I. Ferenc József császárt, II. Vilmos német császárt –, sőt 1809-ben egy híres békeszerződés, a Napóleonnal kötött ún. schönbrunni béke aláírásának helyszíne is volt.

Kép
Tata
Tata, Esterházy-kastély – Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

A kastély virágkorát 1867 után élte, amikor Esterházy Miklós József gróf nagy derbiket és falkavadászatokat rendezett itt, és megépítette a tatai kastélyszínházat. A gróf elhatározta, hogy saját színházát megfesteti egy fiatal bécsi mesterrel: így került Gustav Klimt Tatára, ahol 1893-ban el is készítette a tatai Schlosstheater nézőterét ábrázoló festményét.

Érdemes megnézni:  
– A földszint legérdekesebb terme a Sátorszoba, amely különleges festéséről kapta a nevét, ugyanis egy török sátrat idéz meg.
– A kastélyban eredeti kályhákat, festményeket és egy 370 éves óraszerkezetet is láthatunk, valamint azt a bölcsőt, amelyben az utolsó itt született Esterházyt ringatta Zichy Mária grófnő.

Az álmából felébresztett kastély – Füzérradvány, Károlyi-kastély

Károlyi Ede volt az, aki az 1800-as években felébresztette a kastélyt Csipkerózsika-álmából, Ybl Miklós tervei alapján. A kastély védjegyének számító nyolcszögletű torony azonban a saját ötlete volt. A munkát fia, Károlyi László folytatta, ő állt neki a reneszánsz kastélybelső kiépítésének, feleségével, gróf Apponyi Franciskával. Csaknem két évtizeden át jártak Firenzébe vásárolni, útjaikról reneszánsz és kora barokk díszítő elemekkel és berendezési tárgyakkal – például kandallókkal és márvány ajtókeretekkel – tértek haza.

Károlyi László fia, István gróf varázsolta át a kastélyt 1938-ban luxusszállóvá, és ekkor készült például az a két gyönyörű mozaikos üvegablak is, amely a lépcsőházat díszíti. A család az értékes tárgyakat a kastélyban hagyta, a vendégek örömére. És mivel 1938-ban végigfotózták a szállót, ezeket a képeket most mi is láthatjuk a kihelyezett sztereoszkópokban.

Kép
Károlyi-kastély
A füzérradványi Károlyi-kastély kertje – Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

A családi kastélyt 1948-ban államosították, szanatórium lett belőle. Felújítása a 90-es években kezdődött, és 2021-ben nyitott meg a múzeumként szolgáló szárny.

Érdemes megnézni:  
– A Károlyi-kastély különleges klímájú 140 hektáros angolparkja több száz éves faóriásairól híres, látunk itt 250-300 éves tölgyeket, gyertyánokat, de a legnépszerűbb fa az 1721-ben ültetett, gigantikus Rákóczi-platán.
– A kastélyban berendezett kiállítás nyomozójátékkal vár, melyben 15 karakter segítségével lehet felgöngyölíteni egy fiktív gyilkosság történetét.
– Károlyi gróf szenvedélyes vadász is volt: Kelet-Afrikát is megjárta a híres Afrika-vadásszal, gróf Széchenyi Zsigmonddal – közös vadászútjukról a Csui című regényben is olvashatunk. A kiállított trófeákon megtalálható a felirat: ki, hol és mikor ejtette el a vadat.

Ahonnan a legszebb a kilátás – Sümeg, Püspöki Palota

A sümegi Püspöki Palota története Padányi Bíró Márton püspökké kinevezésével kezdődött (1745), aki Sümeget választotta székhelyéül Veszprém helyett. Az eredeti terve az volt, hogy a várat állíttatja helyre és alakítja át püspöki székhellyé, ehhez azonban uralkodói jóváhagyásra volt szükség. Mivel Mária Terézia ezzel egyre késlekedett, a püspök úgy döntött, inkább a vár aljában álló kúriát nagyobbítja meg.

Kép
Sümeg
Sümeg, Püspöki Palota – Kép: Magyar Turisztikai Ügynökség

A kastélyban 31 terem volt, amelyek fényét a freskók és rokokó stukkódíszek mellett az intarziás padló- és falburkolatok is emelték. Bár Márton püspök nagyon büszke volt csodás új rezidenciájára, nem sokáig élvezhette, mivel 1762-ben meghalt. A II. világháború után államosított épületbe iskola és diákotthon költözött, az értékes freskók, a bútorzat eltűntek. Az egyetlen megmaradt festmény Padányi Bíró Márton püspök 18. században készült egész alakos portréja, amely a kápolna egyik sarkában vészelte át a történelem viharait.

Érdemes megnézni:   
– Érdemes megkeresni a hűsölőterem, azaz a sala terrena kis bohócát!
– A Plébániatemplom fantasztikus freskóegyüttese „néma prédikáció” néven vonult be a művészettörténetbe. Ebben keltette életre a zseniális rokokó festő azokat a víziókat, amelyeket a püspök – egy komoly botrányt okozó, bezúzásra ítélt könyve miatt – már nem mondhatott el.
– A palota legszebb és egyetlen épen maradt része a Szent Mártonnak szentelt kápolna, amelynek oltárképét Vogel Gergely, stukkóit pedig Antonio Orsatti készítette.
– Az udvarról csodás kilátás nyílik a várra.

Az ördöglovas kastélya – Sándor-Metternich-kastély, Bajna

A kastély építtetője, Sándor Móric történelmünk egyik legendás alakja. A gróf 1822-ben örökölte meg a bajna–biai uradalmat, és nem ismert félelmet, ha lovakról volt szó: hosszú lépcsősorokon hajtott le, teraszokról ugratott ki lóháton, és a legenda szerint még a kastélyban is lovon járt. Az ördöglovas jelzőt Angliában kapta, amikor betört egy különösen vad lovat. Feleségét is egyik hajmeresztő lovasbravúrja kapcsán ismerte meg: a Sándor-palotához vezető lépcsőn átugratott Metternich Leontine hercegnő hintója felett. Nem csoda, hogy a hölgy azonnal beleszeretett. A gróf ekkor kezdett hozzá a bajnai kastély átépítéséhez, hogy méltón fogadhassa leendő feleségét, Metternich kancellár lányát.

A bajnai birtokon eredetileg egy udvarház állt, amelyet Sándor Menyhért 1696-ban elbontatott, és helyére egy vadászkastélyt emeltetett. Ezt a következő nemzedékek barokk, majd klasszicista stílusú palotává alakították. A művet végül Sándor Móric koronázta meg egy elegáns angolparkkal és egy négyoszlopos portikusszal, méghozzá a kor neves építésze, Hild József segítségével.

A kastély lepusztulása utolsó főúri lakójának, Sándor Klementinának Svájcba menekülésével kezdődött 1944-ben. Később itt hozták létre az ország egyetlen női traktorvezető-képzőjét (ezt a korszakot örökíti meg a Ménesgazda és a Szívzűr című film).

Érdemes megnézni:   
– A Sándor Móric grófot ábrázoló festményt összetekercselve közel 50 évig Esztergomban őrizték, és több héten keresztül nyitották ismét szét. A II. világháborúban 21 golyót kapott kép ma már ismét teljes pompájában látható a fő lépcsőház emeleti részén.
– A két legcsodálatosabb helyiség az emelet két díszterme: a különleges falfestéseiről és díszes stukkóiról híres etruszk-terem, valamint a pompás mennyezeti freskójáról nevezetes Raffaello-terem. Mindkettőt Alessandro Sanquirico, a milánói Scala díszlettervezője tervezte, akit Sándor Móric utazásai során ismert meg.

A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség szakmai támogatásával készült.

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

Hasonló hírek