Tudósok becslése szerint egymillió faj halhat ki a következő évtizedekben. Mik a fő okai a tengeri ökoszisztémák gyors pusztulásának?

Thanosz Dailianisz, a Görög Tengerkutató Intézet, a HCMR-IMBBC szakértője magyarázza az összefüggéseket:

A tengerbiológus hangsúlyozza, hogy az ökoszisztémákat helyi és globális szinten is károsítja az ember. A tengerpartokon intenzív az emberi jelenlét, a városok, a mezőgazdaság és az ipar is károsítja a víz alatti élővilágot. A szennyezés bárhonnan származik, pusztítja az élőlényeket és az élőhelyeket.

A globális jelenségek ugyanígy hatnak. A globális felmelegedés, az óceánok savasodása összeadódva a helyi károsító tényezőkkel bizonyos helyeken már most beláthatatlan károkat okoz.

Kréta szigete a Földközi-tenger keleti medencéjében található, ahol melegebb a víz, mint a nyugati részen. A Szuezi-csatorna közelsége is érzékenyebbé teszi ezt a területet. A keleti medencében észlelhető jelenségek figyelmeztetnek arra, hogy milyen folyamatok indulnak el a Földközi-tenger nyugati részén is, ha nem teszünk semmit.

Az élővilágot károsító tényezők ugyanígy adódnak össze bárhol a Földön. A globális felmelegedés miatt már évek óta észlelhető számos faj vándorlása, az élőlények próbálnak menekülni, amíg van hová.

A ma élő embereknek komoly felelőssége van abban, hogy a következő generációk számára mennyit őriz meg Földünk pusztuló élővilágából. A természet képes új utakat találni, a mai fajgazdagságot egy sérülés után később egy másfajta biodiverzitás válthatja fel. Félő azonban, hogy az ember környezetkárosító életmódja gyorsabban pusztítja a fajokat, mint ahogy az evolúció fejlődik. A biomassza pusztulása visszahat az emberre is, vagyis a saját életterünket tesszük tönkre, figyelmeztet Thanosz Dailianisz tengerbiológus.

euronews, Ács Gábor, Hirmagazin.eu