Olajkitermelési megállapodást írt alá Oroszország az Afganisztánt vezető tálibokkal, és még egy olajfinomítót is építenek a közép-ázsiai országban. A felek diplomáciai kapcsolatai is rohamléptekben fejlődnek, a tálibok már nagykövetet küldenének Moszkvába. De tényleg összebútorozik a két régi ellenség?
Kína után hamarosan Oroszország is megkezdi az olajkitermeléshez szükséges fúrásokat Afganisztánban, miután a május 13–15. között megrendezett XVI. Oroszország – Iszlám Világ nevű, Kazanyban megrendezett fórumon a tálibok megállapodást kötöttek az orosz Inteko vállalattal. A cégcsoport már korábban is végzett geológiai kutatásokat az országban – számolt be Rusztam Habibulin.
Az afganisztáni orosz kereskedelmi központ vezetője egyúttal azt is bejelentette, hogy az Inteko egy olajfinomítót is tervez felhúzni Afganisztánban, ám annak építési ütemtervét egyelőre nem közölték. A tárgyalások további eredményeket is hoztak, amelyekre nagy sikerként tekintenek a tálibok: a két ország megállapodott abban, hogy tovább bővítik kereskedelmi kapcsolataikat, fokozzák a magánvállalatok közötti együttműködést a kőolaj- és földgázkitermelésben, valamint tervek szerint egy ipari-logisztikai komplexumot is létrehoznak.
Rejtett olajkészletek Afganisztánban?
Afganisztán egyelőre nem olajhatalom. Napi kőolajfogyasztása 50 ezer hordót tesz ki, amelyet olyan országokból importál, mint Irán és Üzbegisztán. Ennek ellenére az országot 2021 augusztusa irányító tálibok hatalmas sikerként könyvelték el, hogy tavaly júniusban 10 nap alatt több mint 80 millió dollárért adtak el mintegy 150 ezer tonna kőolajat.
Az afganisztáni kőolajipar fellendítése korántsem sikerül volna önerőből. Kína volt, aki elsőként kapott a nemzetközi csapatok kivonulása nyújtotta lehetőségen: 2022-ben a kínai Hszincsiang Közép-ázsiai Kőolaj- és Gázipari Társaság (CAPEIC) 25 éves szerződést írt alá a tálibokkal, amelynek értelmében az első évben 150 millió dollárt, majd 2026-ig összesen 540 millió dollárt fektet be Afganisztán olajiparába.
Noha tavaly kiderült, hogy a befektetés korántsem halad a tervek szerint – részben a kínai vállalat anyag- és munkaköltségeinek pontatlan becslése, illetve az afgán költségvetési tervezet több hónapos késedelme miatt –, több mint 1100 tonnára sikerült növelni a napi olajkitermelés mennyiségét. És a CAPEIC még nagyobb projekteket tervez, amelyek között további 22 kút ásása is szerepel, hogy a napi kitermelést kétezer tonna fölé emeljék.
Mi lehet Kína célja? Hiszen ha a kőolajban gazdag országokra gondolunk, Afganisztán korántsem egy „aranybánya”.
Az Egyesült Államok 2011-ben 962 millió hordóra becsülte a meglévő készletet, ami messze elmarad a nagy kőolajkitermelő országokétól.
A kivonulás után jelentősen megnőtt az ország bányászati vonzereje, ugyanakkor elsősorban stratégiai okai vannak annak, hogy Peking miért csapott le az elsők között Afganisztánra. A két ország mindössze egy 92 kilométer hosszú határon osztozik, ám közelsége miatt a keleti nagyhatalom számára is prioritás Afganisztán stabilitása. De mi a helyzet Oroszországgal?
Moszkva normalizálná kapcsolatait a tálibokkal
Lassan négy év telt el azóta, hogy a tálibok megdöntötték az Asraf Gáni elnök vezette afgán kormányt, ugyanakkor eddig egyetlen állam sem ismerte el hivatalosan a tálib rezsimet. A kérdés továbbra is a nemzetközi közösség fölött lebeg: miként viszonyuljon az új vezetéshez? Ez különösen a nyugati országokat érinti, miközben a keleti hatalmak – élükön Oroszországgal és Kínával – a jelek szerint a kapcsolatok normalizálására törekednek, és de facto elfogadták a tálibok hatalmát. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban még arról is beszámolt, hogy az iszlamisták fontos szövetségest jelentenek a terrorizmus elleni küzdelemben.
Az orosz legfelsőbb bíróság április közepén jelentette be, hogy leveszi a Talibánt a terrorszervezetek listájáról, melyre még 2003-ban tette fel. A határozat május 20-án lépett hatályba, és ezzel együtt megnyíltak a kapuk a partnerség kialakítása előtt. Moszkva azzal indokolta a döntést, hogy a régióban fokozódott az iszlamista fegyveres szervezetek aktivitása, ami egyebek mellett súlyos biztonsági kihívásokat ró az országokra, ezek legyőzéséhez pedig szükséges a tálibok támogatása.
Az elmúlt években Oroszország nem volt kiemelt célpontja az iszlamista terroristáknak, ám a 2024. március 22-i krasznogorszki terrortámadást követően a Kreml is megkongatta a vészharangot, mely során az Afganisztánban működő Iszlám Állam-Horaszán Tartomány (ISIS-K) több mint 145 embert megölt, és legalább 551-et megsebesített.
Zamir Kabulov, Oroszország korábbi afganisztáni nagykövete május elején „közös ellenségnek” nevezte a szervezetet, és leszögezte: Moszkva segíteni fogja a tálibokat az ISIS-K elleni harcban, amely a vitatott rezsim egyik fő biztonsági kihívásává vált. A terrorcsoport a 2021. augusztusi tálib hatalomátvétel óta több alkalommal követett el támadásokat afgán civilek ellen, és gyakran célba veszik a tálib tisztviselőket is.
2024 decemberében a megbízott menekültügyi miniszter, Halil Hakkáni vesztette életét egy öngyilkos merénylő robbantásakor. Vlagyimir Voronkov, az ENSZ terrorizmus elleni küzdelemért felelős főtitkárhelyettese biztonsági jelentésekre hivatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre kis számban, de érkeznek Afganisztánba külföldiek, hogy beálljanak az ISIS-K katonái közé. Figyelmeztetett arra is, hogy a szélsőségesek egyre aktívabbak Közép-Ázsiában, és Európában is terveztek merényleteket.
Oroszország és a tálib vezetés közeledése tehát jól látszik. Zabihulla Mudzsahid tálib szóvivő üdvözölte a felfüggesztésről szóló döntést, és közölte, arra számítanak, hogy javulni fognak a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok a két ország között. „Az orosz elnök helyes politikát folytat” – nyilatkozta. A tálib hatalom elismerése azonban Oroszország részéről is várat magára. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tavaly januárban leszögezte, hogy amíg a fegyveresek nem teljesítik politikai kötelezettségeit, nem ismerik el kormányukat.
A tárcavezető a feltételek között említette az emberi jogok tiszteletben tartását, különösen a nők és lányok esetében.
Emellett egy olyan kormány felállítását is sürgette, amelyben nem csak tálibok kapnak helyet. „A tálib kormányban vannak üzbégek, tádzsikok, pastunok és hazarák, de politikailag mindannyian tálibok” – mutatott rá.
De nem Kína és Oroszország az egyedüliek, amelyek nyitnak a tálibok felé. 2023 decemberében Kazahsztán, 2024 szeptemberében pedig Kirgizisztán is levette a terrorszervezetek listájáról a Talibánt. Noha hivatalosan egyetlen ország sem ismerte el a tálibok kormányát, biztonsági okok miatt szükségesnek tartják az együttműködést velük.
A szerző a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.
