A feltámadás, az örök élet reménységét hordozó, az egész emberiséghez szóló üzenet születhet meg a konklávé eredményeként – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek videóüzenetében kedden.
Erdő Pétert az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye YouTube csatornájának stábja kérdezte a konklávé előtt egy nappal, mielőtt a bíboros beköltözött a Szent Márta-házba.
A bíboros – aki már harmadszor vesz részt konklávén – kitért arra: ez alkalommal érezte a legjobban a konklávét megelőző beszélgetések során, hogy sokan akarják, sokan kérik a bíborosok közül is, hogy a Szentlélek működjön rajtuk keresztül. „Talán megérezzük a Szentlélek működését majd a Sixtus-kápolnában” – vélekedett.
Felidézte: egy írásában Szent II. János Pál pápa egy jövendőbeli, képzelt pápaválasztást úgy ír le, mint a rossz szellemek és a Szentlélek harcát, melyben az utóbbi győzedelmeskedik.
„Az a fontos, hogy az ember hagyja, hogy a Szentlélek az irányítása érvényesüljön, és ne más szellemekre hallgasson – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ha ez megtörténik, akkor ez egy nagyon szép pápaválasztás lehet”, amely a világ felé is reményteli üzenetet hozhat.
A bíboros szerint az egyház jelenleg „egy remény nélküli világnak hirdeti a reményt”. A világ pedig azért remény nélküli, mert pogány – jelentette ki. Aki ugyanis azt hiszi, hogy a földi életnél nincs több, az a fölfokozott erővel fogja hajszolni a földi dolgokat, és a többi ember felé is egy harcosabb, önző magatartásformát vehet fel. Aki viszont – a szó krisztusi értelmében – reménykedik, az tudja, hogy Jézus föltámadása nem egyedi, hanem az „embereket is föltámadásra és örök életre hívja”.
A remény hirdetése a bíboros szerint manapság nagyon nehéz nehéz, mert a világ nyugati részén a „nemtörődömség ateizmusa” uralkodik.
Erdő Péter reményét fejezte ki, hogy a konklávé eredményeként olyan üzenet születik, ami nemcsak az egyházhoz, hanem az egész emberiséghez szól, és fölismerhetően képviseli a krisztusi reménységet.
Mert „nem elég az, hogy mi evilági érveléssel próbálunk humanitárius segítségre buzdítani embereket”, hanem „a végső reménységnek a fényében (…) válik, válhat nagylelkűvé az életünk” – tette hozzá a bíboros.
Ma, szerda: Csöndre és egymásra vannak utalva mostantól a katolikus világegyház bíborosai, szám szerint 133-an, akik mind megérkeztek Rómába a napokban. Nem mindenki szerint lesz olyan rövid konklávé, mint az elmúlt alkalmakkor, ám ennek komoly indoka is van. A döntési folyamatról nem szivároghat ki semmi, ezt még technikailag is akadályozzák.
A bíborosok első fogadalmukat már letették a titoktartásról, a konklávé szolgálattevői pedig már „a kiátkozás terhe mellett” tett esküjükön is túl vannak a vatikáni Szent Pál-kápolnában, a 267. pápát – Szent Péter 266. utódját – megválasztó bíborosi testület ugyanennek még előtte vannak, de ami késik, nem múlik.
A nap folyamán „elsötétül” a mobilszolgáltatás a Vatikánnak azon a területén, ahol a választás közvetlen eseményei zajlanak.
A nap érdemi eseményei közül az első a beköltözés utolsó lehetősége a választó bíborosoknak a lakhelyül szolgáló Szent Márta-házba – itt lakott Ferenc pápa is, ezt az egyszerű, de modern épületet II. János Pál pápa építtette -, majd délelőtt 10 órakor a 91 éves Giovanni Battista Re bíboros, kollégiumi dékánja mond szentmisét a pápaválasztás sikeréért és a leendő pápáért (ő mondta Ferenc pápa gyászmiséjét is, életkora miatt viszont már nem választható, nem is választó).
Délután a választó bíborosok átvonulnak a Szent Pál-kápolnába, ahol összegyűlve a Mindenszentek litániáját imádkozzák, ami már a Sixtus-kápolnába, a választás helyszínére kíséri őket. Odaérve teszik le ők is az esküt, és bezárulnak – jelképesen és valóságosan is – a kápolna kapui, ahonnan a választás ideje alatt csak kopogással és csak különösen indokolt esetben lehet kijutni.
Amint – felszólításra – mindenki távozott a helyszínről, aki nem választ, meg is kezdődik az első választási forduló, amelyet követően szerda este 7 óra körül felszáll az első füst a frissen szerelt kéményből. Amennyiben – a papírforma szerint – nincs egyből pápa kétharmados többséggel, fekete füst száll fel.
Ezt követően majd nyugovóra térnek a bíborosok, másnap délelőtt pedig újabb szavazás következik, amely ha szintén sikertelen, azonnal jön a harmadik szavazás is, ezt követően jön a második füstölés. A szavazás menete délután a délelőttihez hasonló – ismert, Ferenc pápát és XVI. Benedek pápát is a második napon sikerült megválasztani, de mint megírtuk, most rendkívül sok helyről érkeztek bíborosok Rómába – a papírforma szerint 133-an -, elsöprő többségüket (108 fő) pedig az utóbbi években Ferenc pápa kreálta, tehát csak korlátozottan értelmes kiindulni abból, amilyen hosszú az előző két konklávé volt; még akkor is, ha a XX. század eleje óta jellemzően rövid konklávék vannak. (Itt jegyezzük meg, egy Svédországból érkezett bíboros, Anders Arborelius épp amellett érvel, hogy miért valószínűsít hosszú konklávét.)
A rend kedvéért márpedig leírjuk, mi történhet a konklávé további napjain: csütörtök után pénteken és szombaton is minden ugyanúgy zajolhat majd, vasárnap viszont csendes elvonulás, szünet következhet a szavazásban. Ezt követően még hétszer 3 szavazási forduló jöhet, de a 9. nap után már csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akinek addig, a legutolsó fordulóban a legnagyobb volt a támogatottsága – az érintettek pedig nem szavazhatnak.
Fontos: az egész konklávé folyamán csak a kétharmados többség érvényes, ez 133 voksoló esetén 89 fő.
Az új pápa abban a pillanatban trónol, hogy kijelenti, elfogadja a szavazás eredményét.
