Május 7-én a vatikánvárosi Sixtus-kápolnában összegyűlnek a bíborosok, hogy megválasszák Ferenc pápa utódját, az új katolikus egyházfőt. Az első szavazás már a mai napon le fog zajlani, akár már éjfélre is világossá válhat, hogy ki fogja a továbbiakban irányítani a Vatikánt. Az esélyesek között leggyakrabban Pietro Parolin olasz bíborost emlegetik, de az esztergomi érsek neve is visszatérően előkerül, nem kizárt, hogy Erdő Péter személyében magyar egyházfője lesz a katolikusoknak. Cikkünk folyamatosan frissül a pápaválasztás legfrissebb eseményeivel.
2025. május 07. 12:19
Véget ért a szentmise a Szent Péter-bazilikában, visszavonulnak a bíborosok
A délutáni konklávé előtt a pápaválasztásra jogosult bíborosok most néhány órára visszatérhetnek a szállásukra, majd kora délután bevonulnak a Sixtus-kápolnába.
A Vatikán közölte, hogy hamarosan megszakítanak minden külvilági kommunikációs kapcsolatot a bíborosok számára, hogy megkezdődhessen a választás.
Pápaválasztás 2025: Erdő Péter javította az esélyeit a bíborosok választása előtt
A célegyenesben nőttek az esztergomi érsek esélyei a Szentszékhez a legtöbb fogadóiroda szerint.
Az utolsó pillanatokban is azt találgatja szinte az egész világ, hogy ki lehet majd a következő pápa. A konzervatív nézeteket vallók táborában visszatérőnek számít a magyar Erdő Péter neve, aki 72 évesen veheti át a katolikus egyház vezetését.
Így derülhet majd ki, hogy ki lesz a következő pápa
Azt jóformán mindenki tudja, hogy a Sixtus-kápolna kéményéből felszálló fekete füst (olaszul fumata nera) jelzi a sikertelen, a fehér (fumata bianca) pedig a sikeres választást. A kémény egy 1922-ben telepített kályhához kapcsolódik, amelyben elégetek a bíborosok által leadott papírokat, ezen a választott neve szerepel. Az összegyűjtött cédulákhoz különböző vegyi anyagokat kevernek attól függően, hogy miként határozott a Bíborosok Kollégiuma.
Amennyiben fehér füst jelenik meg a kéményben, akkor megkondulnak a Szent Péter-bazilika harangjai is, hogy az ezzel az „egész világ” tudtára adják, hogy megvan az új pápa. Amennyiben a megválasztott bíboros elfogadja a tisztséget, akkor először kiválasztja a pápai nevét, majd a döntést követő egy órán belül felfedik a személyét nagyközönség előtt. Ilyenkor kilép az erkélyre, majd a várakozóknak elmondja az első áldását.
(ABC)
2025. május 07. 11:40
Megosztás
Életbe léptek a különleges biztonsági intézkedések Rómában és a Vatikánban
A pápaválasztás miatt különleges biztonsági intézkedések léptek életbe a Vatikánvárosban és Rómában is. Mozgósították a Svájci Gárdát és az olasz rendőrséget is egyaránt. Folyamatosan növekszik a Szent Péter térre érkező hívek száma, őket az olasz rendőrök ellenőrzik át a belépést megelőzően. A hatóságok összesen 4000 fővel képviseltetik magukat a téren.
Külön figyelnek a drónokra és az elektronikus jelzavaró berendezésekre, amelyek megzavarhatják a konklávét. Külön berendezéseket állítottak szolgálatba, hogy a bíborosok és a külvilág közötti kommunikációt megakadályozzák.
A bíborosok biztonsága elsődleges fontosságú, de a kinti híveké is
– mondta Fabio Ciciliano, az olasz polgári védelmi ügynökség vezetője.
(AP)
2025. május 07. 11:24
Megosztás
Kik és miért pont ők dönthetnek a következő pápa személyéről
Az 1,4 milliárd hívőt számláló katolikus egyházban egy apró testület, a Bíborosok Kollégiuma határozhatja meg, hogy ki vezesse tovább a jövőben a Vatikánt. Jelenleg 252 bíboros van, ám közülük nem mindenki rendelkezik választójoggal, összesen 135-en adhatják le a voksukat. Ketten viszont hiányozni fognak, mivel betegségre hivatkozva távol maradnak az eseménytől, ezért 133-an lesznek ma a konklávén.
A bíborosoknak a pápai szék üresedésekor kötelességük a Vatikánba utazni, ezt csak nagyon erős indokkal lehet elmulasztani. Kötelességük továbbá, hogy a regnáló pápa segítségére legyenek és a legfontosabb kérdésekben segítsék az egyházfőt.
Az, hogy ki lehet bíboros, kizárólag a pápa döntésén múlik, gyakorlatilag bármely katolikus férfit kinevezhet, aki minimum papi rangban van.
Ez egyben azt is jelenti, hogy ez egyáltalán nem kötődik az egyházban elfoglalt ranglétrához. A Szentatya a nemzetiségi viszonyokat sem feltétlenül szükséges köteles figyelembe venni a kiválasztásnál, de azért erősen ajánlott számára a legfontosabb hagyományokat betartani. A pápa egy ünnepélyes ülésen jelenti be a testület legújabb tagjait és adja fel rájuk a bíborosi kalapot: ettől kezdve számítanak bíborosnak.
2025. május 07. 10:52
Megosztás
Ezért konklávé a konklávé
Sok olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy vajon mit jelent pontosan a konklávé szó. Az elnevezés szintén a többszörös maratonira elnyúló 13. századi pápaválasztáshoz fűződik, amikor közel három évig nem jutottak dűlőre az érdekcsoportok. Az akkor 19 tagú testület annyira hosszúra nyúlt, hogy több bíboros elhunyt a megbeszélések közben, így például Báncsa István esztergomi érsek is. Az 1271-ben megválasztott X. Gergely elrendelte, hogy onnantól a választásokat a külvilágtól elzártan (clausi cum clave – kulccsal bezárva, innen a konklávé) tartsák.
Nem mindig csak a bíborosok választották meg a pápát
A korai időszakban még elsősorban a római állampolgárok és papok döntöttek arról, hogy ki legyen Róma következő püspöke, aki egyben a pápa is. Ahogy az egyház ereje növekedett, úgy vált egyre fontosabbá az egyházfő személye, ezért a császárok is beleszólást kértek a döntésbe. A 12. században aztán lefektették, hogy erre csak az arra kiválasztott bíborosoknak van lehetőségük.
Egyetlen kivétel volt: egészen 1903-ig néhány kivételezett katolikus uralkodó vétóval élhetett, ha nem felelt meg számára a megválasztás előtt álló pápa személye.
A 20. század elején, az Osztrák-Magyar Monarchia császára, Ferenc József élt a jogával, ezért a konklávé gyakorlatilag kezdődhetett elölről. A mindenki számára elfogadható X. Piusz pápa szinte azonnal eltörölje a kiváltságot, hogy a jövőben a világi uralkodók már ne tudjanak ilyen lépésekkel megváltoztatni mindent.
Ahogy van bármi változás, azonnal írunk! Hirmagazin.eu
