A Vatikánból, Ferenc pápa ravatala elől jelentkezett be péntek este Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő mellett Sulyok Tamás köztársasági elnök is megérkezett Rómába. Az egyházfőt április 26-án helyezik végső nyugalomra. Lapunk jelen van az olasz fővárosban.
A Vatikánból tett közzé bejegyzést közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő azt írta, hogy „Ferenc pápa legnagyobb öröksége maga a béke. Magyarországon sosem feledjük bátorságát és a béke melletti kiállását“.
Sulyok Tamás köztársasági elnök pénteken kora este szintén megérkezett Olaszország fővárosába, Rómába. Az államfő Ferenc pápa temetése miatt utazott feleségével a helyszínre.
Április 26-án helyezik végső nyugalomra Ferenc pápát
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ferenc pápa 2025. április 21-én, húsvéthétfőn halt meg agyvérzés és szívelégtelenség következtében. A Vatikán közleménye szerint április 26-án, szombaton, délelőtt 10 órától tartják Ferenc pápa temetését a Szent Péter téren, majd a szertartást követően a pápa koporsóját a római Santa Maria Maggiore-székesegyházba viszik, és a néhai egyházfőt ott helyezik végső nyugalomra. A gyászmisét a bíborosi kollégium dékánja, Giovanni Battista Re mutatja be, aki Ferenc pápa megválasztásakor elnökölt a konklávén.
A szertartáson Sulyok Tamás köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesznek majd, illetve az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump és felesége, Melania Trump is az olasz fővárosba készül, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is végső búcsút vesz a pápától. Továbbá Emmanuel Macron francia elnök és Javier Milei argentin elnök is megerősítette, hogy ott lesz a szertartáson, amelyet több magyar televízió is élőben közvetít, de az Indexen percről percre tudósításban is beszámolunk a fejleményekről.
Az egyházfő ravatalánál jártunk
Mint írtuk, kollégánk Rómában tartózkodik, és beszámolt az ottani fejleményekről.
Második napom Rómában Ferenc pápa halála óta. Az ég felhős, hűvösebb van, mint tegnap. A téren most kisebbnek látszik a tömeg. Tegnap még lehetetlennek tűnt bejutni a bazilikába, ma azonban habozás nélkül indultam el a beléptetőkapu felé. Úgy éreztem magam, mint egy repülőtéri ellenőrzésen, de minden gördülékenyen ment, és a biztonsági őr azt mondta, hogy eddig semmi probléma nem volt
– írta. Hozzátette, hogy más érzés Rómában járni – valami egészen mély, különleges. „Ahogy átlépem a küszöböt, tudom, milyen jelentős pillanat ez, hogy itt lehetek. Bent az embereket arra kérik, hogy folyamatosan haladjanak. Ámulva készítek néhány fotót, de igazából csak egy dolgot várok: a találkozást” – mondta.
Ma temetik Ferenc pápát, a gyászszertartás helyi idő szerint 10 órakor kezdődik a Szent Péter téren – jelentette be a Vatikán kedden.
Április 26-án, szombaton délelőtt 10 órától tartják Ferenc pápa temetését a Szent Péter téren – jelentette be a Vatikán. Az egyház azt is tudatta, hogy a szertartást követően a pápa koporsóját a római Santa Maria Maggiore-székesegyházba viszik, és a néhai pápát ott helyezik majd végső nyugalomra. A gyászmisét a bíborosi kollégium dékánja, Giovanni Battista Re mutatja be, aki Ferenc pápa megválasztásakor elnökölt a konklávén.
A Vatikán azt is közölte, hogy a pápa koporsóját szerdán átviszik a Szent Péter-bazilikába, ahol a hívők leróhatják majd kegyeletüket az elhunyt egyházfő ravatalánál. A 88 éves korában, szélütés és szívelégtelenség miatt meghalt pápa koporsóját jelenleg a Szent Márta-házban őrzi a Svájci Gárda, ahol az egyházfő 12 éves pápasága alatt lakott.
Az argentin Jorge Mario Bergoglio volt a katolikus egyház első latin-amerikai és egyben első jezsuita vezetője, és szintén ő volt az első, aki Assisi Szent Ferenc nevét vette fel pápaként. Halálhírét hétfő délelőtt jelentette be a Vatikán.
Kik vesznek részt a temetésen?
Amellett, hogy az országok vezetői folyamatosan fejezik ki részvétüket a szentatya halála miatt, többen is közzétették, hogy Rómába utaznak Ferenc pápa temetésére. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump és felesége, Melania Trump is az olasz fővárosba készül, valamint Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is végső búcsút vesz a pápától. Továbbá Emmanuel Macron francia elnök és Javier Milei argentin elnök is megerősítette, hogy ott lesz a szertartáson.
A Sándor-palota is közleményt adott ki, amelyből kiderül, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök is részt vesz Ferenc pápa temetésén. Az államfő személyes jelenlétével a magyarság Szentatya iránt érzett tiszteletét és szeretetét kívánja kifejezni. Hozzátették, a köztársasági elnök szerint Ferenc pápa a remény és a béke hírnökeként elkötelezetten képviselte a hit, az emberség, valamint a rászorulók védelmét, és különösen nagy szeretettel fordult a magyar nép felé.
Mint ismert, életének 89. évében, húsvéthétfőn meghalt Ferenc pápa. A katolikus egyházfő régóta küzdött súlyos betegséggel. Halálát Kevin Farrell bíboros jelentette be a Vatikán által kiadott közleményben. Azt mondta: „A bölcsesség a miénk.” Mint fogalmazott: „Kedves testvéreim, mély fájdalommal kell bejelentenem Ferenc szentatyánk halálát. Ma reggel 7 óra 35 perckor Ferenc római püspök visszatért az Atya házába. Egész életét az Úr és egyháza szolgálatának szentelte.”
Jelen állás szerint a hívek szerdától róhatják le kegyeletüket Ferenc pápa előtt, miután a szentatya holttestét koporsójában átszállítják a Szent Péter-bazilikába. A koporsóban elhelyeznek több tárgyat is, például egy egyoldalas okiratot, amely a pápa munkásságát hivatott bemutatni. A temetésre ezután még pár napot várni kell, de egyelőre az sem biztos, hogy a szertartást illetően minden kívánsága teljesül majd.
A múltban az elhunyt egyházfő testét egy magas és díszes ravatalra – temetési állványra – helyezték. Az argentin pápát azonban már csak egy nyitott koporsóban helyezik majd el a Szent Péter-bazilikában. Miközben a pápa a Szent Péter-bazilikában „nyugszik”, itt és az egész katolikus világban is naponta gyászmiséket tartanak. A pápát 6-7 nap után szokás eltemetni.
Az egyházfő halálával a római katolikus egyházban az úgynevezett novendiale időszaka, egy 9 napos gyászperiódus vette kezdetét, ezzel egy időben Olaszországban is nemzeti gyászt rendeltek el. Eközben a Vatikán az úgynevezett „üres szék”, vagyis a sede vacante átmeneti időszakba lép. A már korábban említett Kevin Farrell irányítja majd a Vatikánt, de hatásköre jelentősen eltér a hivatalos egyházfőétől, leginkább csak adminisztratív feladatokat lát el. Ő lesz az, aki összehívja a kongregációt, hogy döntsenek a temetésről, valamint az ő feladata lesz összehívni a konklávét is, ahol már a következő pápa kilétéről döntenek a bíborosok.
Agyvérzés és szívelégtelenség
A Vatican News tájékoztatása szerint az egyházfő agyvérzés következtében kómába esett, majd visszafordíthatatlan szív- és érrendszeri összeomlás okozta a halálát. A jelentésben az áll, Ferenc pápának korábban kétoldali tüdőgyulladás miatt kialakult akut légzési elégtelensége, többszörös hörgőtágulata, magas vérnyomása és 2-es típusú cukorbetegsége volt.
Az olasz Ansa hírügynökség már korábban közölte, hogy értesülései szerint Ferenc pápa halálának egyik lehetséges oka agyvérzés volt. A halála váratlanul következett be hétfő reggel, és a források szerint nem állt közvetlen összefüggésben a korábbi légzőszervi problémákkal.
Magyar lehet a következő pápa?
Ferenc pápa húsvéthétfőn bekövetkezett halála után megindultak a találgatások utódjáról, és a lehetséges jelöltek között kiemelkedő helyen szerepel Erdő Péter magyar bíboros is. A 72 éves egyházjogászt, aki már a 2013-as konklávén is esélyesként szerepelt, kompromisszumos jelöltként emlegetik. Bár egy régi olasz közmondás óva int attól, hogy előre megjósoljuk, ki lesz a következő egyházfő, már körvonalazódik néhány esélyes jelölt. (A mondás így szól: „Aki pápaként lép be a konklávéba, bíborosként távozik.”)
Az egyházjog szakértőjeként Erdő Péter egész karrierje során gyorsan haladt előre: a 40-es éveiben püspökké, majd 2003-ban, mindössze 51 évesen bíborossá vált, így 2010-ig ő volt a bíborosi testület legfiatalabb tagja. Mint írják, nem karizmatikus szónok, de ami egykor kétségtelenül komoly hátránynak számított, az most előnynek bizonyulhat, ha a bíborosok nyugodt pápát szeretnének Ferenc dinamikus vezetése után.
A jelöltek között szerepel még a francia Jean-Marc Aveline, marseille-i érsek, Mario Grach máltai származású, a püspöki szinódus főtitkára, valamint a spanyol Juan Jose Omella Barcelona érseke. Két olaszt is emlegetnek, Pietro Parolin vatikáni diplomatát és Matteo Maria Zuppit, Bologna érsekét.
