A miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban kezdett, terjedelmes interjút adott. Van elgondolása arról, milyen kimenetelei lehetnek a háborúnak.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel ismét hosszabb interjút adott a Kossuth rádiónak.
Az első téma Ukrajna volt, illetve
- a fegyverszállítás és
- az unió pénzügyi segítsége Ukrajnának.
„Gondoljunk vissza arra, hogy egy évvel ezelőtt még talán mindannyian abban reménykedtünk, hogy ez a fegyveres konfliktus igazi háborúvá, vagy ha mégis, a bevonódó országok száma csekély lesz és hamar véget ér. Mindennek az ellenkezője történt.
Az áldozatok száma becslések szerint mindkét oldalon százezer fölött van. 2-3 százezer ember nem fog többet hazatérni.
És ahelyett, hogy a nemzetközi közvélemény a béke mellett állna, valami egész más történik; a türkök, az arabok, a kínaiak és mi mást képviselünk” – mondta a miniszterelnök, aki szerint a nyugat még több áldozatra buzdító beszédeket mond, és egyre veszélyesebb fegyvereket szállít Ukrajnába.
Szerinte közel vagyunk ahhoz, hogy „nyugati, szövetséges katonák lépjenek ukrán földre”, soha ilyen közel „nem voltunk ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen”.
Magyarország mellett még a Vatikán békepárti Európában – „érdekes viták lennének például genderkérdésben”, ha a Vatikán az EU tagja lenne, jegyezte meg a kormányfő -, a kontinens tőlünk nyugatra eső fele viszont másként áll a háborúhoz, érdekek által is vezéreltetve, de ennél többet diplomáciai érdekből nem kívánt mondani erről.
A honvédelemről
Orbán Viktor szerint van olyan helyzet, amikor az embernek megtámadják a hazáját, és azt meg kell védeni, ezért a hadsereg nem egy „luxus”,
„minél gyengébbnek látszol, annál inkább ki vagy téve más országok háborús terveinek”
– ecsetelte. Ezért kiemelt szerinte, hogy legyen „hazaszeretet”, de ennél több is, mindenkinek tudnia kell, hogy mit kell tennie, ha baj van.
„Volt már ilyen tudásunk, de elveszett, ezt országvédelmi tervnek nevezzük” – folytatta.
És kellenek szerinte olyanok, akik szükség esetén fegyverrel védik a hazát, „tényleges ütőerővel rendelkező katonai erő kell, növelni kell a katonák számát, emelni kell a képzési szintjüket, növelni a megbecsülésüket, modern fegyverekkel kell ellátnunk őket”.
„Miközben a béke oldalán vagyunk, Magyarországnak nem szabad védtelennek lennie” – szögezte le; „a békéhez erő kell, szokták mondani”.
A magyar politika szerinte nem áll rosszul abban, hogy békepárti, „sokkal nagyobb a békepárt súlya és befolyása”, a háborúpárti álláspontot csak a baloldal képviseli megítélése szerint.
„Amíg külföldről finanszírozzák a baloldali pártokat és nyilvánosságot, el is várják tőlük, hogy háborúpártiak legyenek”
– fogalmazott.
Hatalmi szerkezet Európában – Energia, infláció
Veszélyes kérdésnek nevezte, hogy honnan lesz energia Magyarországon és milyen áron.
„Az egész európai rendszer átalakítása, a háború utáni állapotok, amire készülünk, csak úgy látható előre, ha azzal spekulálunk, ki nyeri a háborút. Mindenki tudja, hogy gondolkodni gondolkodunk arról, mi lesz a háborúból. A nyilvánosság előtt a felelős vezetőktől a beszéd nem volna helyes. Forgatókönyveket felvázolni helyes. Van elgondolásom arról, milyen lehetséges kimenetelei lesznek ennek a háborúnak” – mondta.
A hagyományos erőviszonyok – mint folytatta – a francia-német tengely körül alakultak ki, de mindent befolyásol, hogy Washington most nem akar tűzszünetet a háborúban, csak a korábbi elnök Donald Trump.
Kellő időben azért „szívesen beszél a hallgatókkal” a háború utáni helyzetről.
Az inflációról szólva kijelentette, egy számjegyű lesz a pénzromlás mértéke az év végére, és szeretné ezt gyorsan elérni, „az ehhez szükséges lépéseket a kormány meghozta”, a baloldal is támogatja szerinte ezeket, „legalább nem rugdossák vagy ellenzik hevesen”, „húsz intézkedésről van szó” – idézte fel.
Ha módosul az unió szankciós politikája, akkor Orbán Viktor „30 év nemzetközi tapasztalatával” úgy véli, azonnal felére csökken az infláció – már ha a szankciók megszűnnek.
„De mi nem tudjuk a szankciós politikát eltörölni, csak megvétózni azokat a szankciókat, amelyek a legnagyobb sérüléseket okozzák a magyar gazdaságnak.
10 véres csata van mögöttünk”
– fejtegette.
Gyermekvédelem
A migráció, a háború, illetve a szankciós politika és a gyermekvédelem mentén is vitában áll Magyarország Brüsszellel.
„Mi nem akarjuk az országot átalakítani bevándorlóországgá, Magyarország a magyaroké” – mondta.
„Genderügyben” sem fog engedni ígérete szerint. Az életre való felkészülés felelőssége ugyanis szerinte csak a szülőké lehet, „ennek része a nemi, szexuális identitás is, az ezt elbizonytalanító propagandáknak nincs helye az iskolákban” – nyomatékosította.
Nem akarja, hogy a „pedofil-bűncselekmények száma megnőjön Magyarországon”, ennél rosszabb ugyanis egy szülő számára nincs.
„Senki ne nyúlhasson hozzá a gyerekükhöz, se fizikai, se szellemi értelemben. Nem látom, hogy áthidalható ez a nézetkülönbség” – jegyezte még meg.
