A Kossuth rádióban kezdte a napját pénteken a miniszterelnök. Orbán Viktor részletesen beszélt az Ukrajna uniós csatlakozásának hétköznapi életben lecsapódható következményeiről, a jövő heti uniós csúcsról, a Voks 2025 időzítéséről, Irán helyzetéről és az energiaár-emelkedés veszélyéről, valamint Brüsszel „legújabb trükkjéről” és további csatákról, amelynek tétje „a magyar államiság”.
Péntek reggel ismét a Kossuth rádió vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök, aki elsőként annak kapcsán nyilatkozott, hogy pénteken ér véget az Ukrajna uniós tagságát érintő Voks 2025.
„Kétmillió-egynéhányszázezer ember tartotta fontosnak az ügyet, úgyhogy biztosan az” – érvelt a véleménynyilvánítás kitöltése mellett a kormányfő.
Szerinte a következő néhány év legfontosabb kérdését meghatározza a Voks 2025.
„Képzeljük el magunkat egy békési gazda traktorán, (…) ha arra gondol, hogy felveszik Ukrajnát 2030-ig az unióba, a földalapú támogatás elvész. Vagy ha beengedik az olcsó ukrán gabonát, nem tud versenyezni annak az árával. Vagy egy budapesti pincér, aki keres 6-700 ezer forintot, de ha bejön több százezer ukrán munkavállaló, elvégzi a munkáját 500 ezerért. Ilyen típusú, a hétköznapi életünket fenyegető veszélyekről szól a voksolás” – részletezte Orbán Viktor.
Az uniós csúcson
A jövő heti uniós csúcs egy „csúnya munka lesz”, reméli, hogy intelligens keretek között marad.
„Nagy előny nekem meg Magyarországnak, hogy van tapasztalatom. Az nagyon sokat segít, van mire hivatkozni. Ha van stratégiai nyugalom és tapasztalat, sokat segít. A másik, hogy legyen erő, ehhez kell az emberek kinyilvánított népakarata” – mutatott rá.
Miért most?
Hogy miért most kell állást foglalni Ukrajna uniós csatlakozásáról, arról azt mondta, „mert az most dől el”, az uniós döntési folyamat ugyanis egy úthenger, amely ha elindul, nehéz megállítani.
Szerinte két részre oszthatók a politikai erők, ők nem akarnak bevándorlást, ukrán EU-csatlakozást, több jogkört Brüsszelnek; a nemzeti kormányok csoportja. „Óriási nyomás alatt vagyunk, ez a természetes közege az európai politikának, (…) föderalisták, migrációpártiak a másik oldalon.”
Izrael-Irán
Szólt még Izrael iráni támadásáról is, amely kapcsán „Irán a kérdés”.
„Stratégiai fontosságú országról van szó, rajta mennek át fontos útvonalak, erős ország 90 millió emberrel. Ha viszont szétesik az iráni kormány, az egész ország széteshet” – vázolta a miniszterelnök. Ha tehát Irán egy háborús gócként szétesik, számos etnikuma miatt más országok is bevonódnak a konfliktusba.”
Magyarországra nézve fontos következmény lehet, hogy a háború „felfelé nyomja az energiaárakat”.
Rezsivédelem – „brüsszeli trükk”
Szerinte „matematika, és nem politika”, hogy a rezsicsökkentést a brüsszeli tervektől meg kell védeni.
Figyelmeztetett: a szankciós döntésekhez az EU-ban egyhangúság kell, ezért meg kellett vétózni, ehhez végül csatlakozott Szlovákia és Csehország, ám most a kiharcolt jogot el akarja venni Brüsszel „azzal a trükkel, hogy ez nem szankció, hanem kereskedelempolitikai döntés”.
Ha Magyarország szuverenitását megsértik, „akkor Magyarország államisága megszűnik”, a külpolitikát és a gazdaságpolitikát megszüntetik.
További két csata
Ugyanígy áll szerinte ostrom alatt Brüsszelben a kamatstop és az árrésstop, előbbi megszűnése esetén 28 ezer családot azonnal kilakoltatnak, összesen 300 ezer család pedig veszélyeztetett. A „másik csata” az árrésstopot érinti; 20 százalékkal többet fizetni a boltokban márpedig óriási terhet jelentene a magyar családoknak.
„Az árrésstop az áremelkedést fékező eszköz, ezt akarja kivenni a kezünkből Brüsszel. Jól el fogunk vitatkozni, be fognak perelni bennünket. A per jól el fog húzódni, és reméljük, mire vége, az árak normalizálódnak, és az egésznek nem lesz jelentősége a magyar családokra nézve.”
Költségvetés
Szólt a 2026-os „békeköltségvetésről”, amely rugalmasan igyekszik alkalmazkodni a változó világhoz, de az erő költségvetésnek is lennie kell, „kell célokat kitűzni, elvárják tőlünk”.
Nagy célokat tűztek ki, ennek a bizonyítéka a 2026-os költségvetés, de már az augusztusi fizetésekben is látszani fognak adópolitikai intézkedések – a családi adókedvezmény mértéke legelőször, amely július 1-től törvény.
