Az inflációs célokban csak úgy lehet komoly eredményeket elérni, ha az ellátási lánc valamennyi szereplője az intézkedés mögé áll – mondta az InfoRádióban az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Kozák Tamás hozzátette: a kozmetikai cikkek esetében nem volt jelentős ármozgás az elmúlt hónapokban, ezért az árréscsökkentési intézkedés kiterjesztése kevésbé indokolt ezeknél a termékeknél.
A nemzetgazdasági miniszter szerint nagy esélye van annak, hogy a kormány május 31. után nem vezeti ki az árréscsökkentési intézkedést, sőt várhatóan a háztartási cikkekre is kiterjeszti majd. Erről egy hétfői, budapesti sajtótájékoztatón beszélt Nagy Márton, aki hozzátette: várhatóan május 21-én döntenek a kérdésben. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az inflációs célokban csak úgy lehet eredményeket elérni, ha az ellátási lánc valamennyi szereplője az intézkedés mögé áll.
Kozák Tamás az InfoRádióban elmondta: a várhatóan kedvező inflációs adatok miatt a kereskedők abban reménykednek, hogy május végén megszűnik az árrésstop. Mint fogalmazott, „semmi sem indokolja az intézkedés hatályban tartását”.
Felhívta a figyelmet, hogy a rendelkezés 30 termékkörben körülbelül ezer cikknél korlátozza az árba beépíthető árrés nagyságát. Azt gondolja, ez valóban csökkentheti az inflációt, vagyis megvalósul az a cél, hogy szabályozni lehet az áremelkedést, ugyanakkor az OKSZ főtitkára szerint
olyan beavatkozás történt a cégek árképzésében, ami tovább növeli a veszteségeiket, hiszen „közvetetten nyereségszabályozásról van szó”.
Megjegyezte: a piaci logika alapján nem indokolt az árszabályozás vagy az adminisztratív beavatkozás, ezért értelemszerűen annak sem örülnének a kereskedők, ha a háztartási termékekre is kiterjesztenék az intézkedést. Kozák Tamás hozzátette: még nem tudható, hogy esetlegesen milyen további árucikkekre vezetnék be az árrésstopot. A javaslatban a nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint a háztartási és piperecikkek, valamint a gyermekápolási termékek szerepelnek.
Az OKSZ főtitkára elmondta: ezek a termékcsoportok a fogyasztási kosáron belül nagyjából 2-3 százalékot tesznek ki, így az intézkedés kiterjesztése ezen cikkekre számításaik szerint minimálisan gyakorolna pozitív hatást az inflációra. Kitért arra is, hogy a Nagy Márton által hétfőn megnevezett termékcsoportoknál nem volt tetten érhető jelentős ármozgás az elmúlt hónapok adatai alapján.
„A kozmetikai és testápolási termékeknél, valamint a tisztítószereknél átlag alatti ármozgást figyeltünk meg az utóbbi időben, inflációs hatás nem volt tapasztalható”
– magyarázta Kozák Tamás.
Az OKSZ főtitkára közölte: az árrésstop más termékekre való esetleges kierjesztése kapcsán nem volt eddig szakmai egyeztetés a kereskedők, az érdekképviselet, valamint a kormány között, de szervezetük kezdeményezte, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz a felek. Kozák Tamás emlékeztetett: az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop rendelet végrehajtási módjának egyeztetéseinél a szakma amellett érvelt, hogy kedvező eredmények csak akkor érhetők el, ha a jogalkotók és az ellátási láncok szereplői konstruktívan tárgyalnak egymással.
Kozák Tamás hangsúlyozta: az élelmiszereket ebből a szempontból külön kell választani a piperecikkektől, mert az élelmiszerek esetében többségében helyi beszállítókkal működnek együtt a kereskedők, a háztartási cikkeknél viszont „teljesen más az ellátási lánc szerkezete, döntően nagy multinacionális cégek adják el a különféle termékeiket a magyarországi kiskereskedőknek”.
„Az infláció megfékezéséről vagy bármilyen árintézkedés betartásáról csak akkor van értelme beszélni, ha az ellátási lánc minden szereplője beáll a rendelkezés céljának a megvalósítása mögé. Csak a kereskedőkre alkalmazva nem működik jól ez a rendelkezés” – fejtegette az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.
Neubauer Katalin: 24-28 százalékos árrés kell a költségszinthez
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára az InfoRádióban azt mondta, a háztartási cikkek inflációs mértéke alacsony tartományban volt az árrésstop bevezetése idején, mostanra viszont az intézkedés nagyon nagy károkat okoz.
„24-28 százalékos árrés szükséges ahhoz, hogy elérjük a költségszintünket” – fogalmazott a kereskedelmi láncok nevében.
Szerinte minden szigorító intézkedés a piacvezető irányába tereli a forgalmat, mert ők azok, akik költségszinten a 10 százalékot meg tudják közelíteni.
Elvárja, hogy az ellátási lánc minden szereplőjével történjen egyeztetés, viseljen mindenki a teherből, ne csak a kereskedők. Úgy tudja, a szaktárca a feldolgozóiparral és a tejágazattal is egyeztet már, de a folyamat moderálásáról nem tudni semmit.
„Amennyiben a kormány a kiterjesztésről dönt, a drogériahálózatokat sújtsák az új intézkedések, az élelmiszer-kereskedőket ne” – fogalmazott meg még egy javaslatot Neubauer Katalin.
Hanganyag:
