Komoly nemzetközi felháborodást váltott ki Szlovákia legújabb intézkedési terve, amely tömeges medvekilövést irányoz elő a barnamedve-populáció „szabályozása” érdekében. A döntést azzal indokolták, hogy az utóbbi években megnövekedett a vadon élő medvék száma, ami – a szlovák kormány szerint – egyre több konfliktust okoz a lakosság körében.
A bejelentés azonban szinte azonnal nemzetközi ellenállást szült. Az Aevis nevű környezetvédelmi szervezet több országból is csatlakozó partnereivel együtt határozottan elítélte a tervet, és felszólította a pozsonyi kormányt, hogy hagyjon fel az emblematikus faj irtásával.
Tiltakozás kilenc országból
A természetvédelmi szervezetek közös nyilatkozatban fejezték ki aggodalmukat a tervezett beavatkozás miatt. A tiltakozók Csehországból, Lengyelországból, Magyarországról, Spanyolországból, Görögországból, Törökországból, Hollandiából és Ukrajnából csatlakoztak a kezdeményezéshez.
A közös levél szerint a barnamedve nem csupán egy veszélyeztetett, védett faj, hanem az európai ökoszisztémák egyik kulcsfontosságú szereplője, amelyet nem lehet egyszerűen „kilövési kvóták” alapján irtani. A természetvédők szerint a problémát inkább hosszú távú, humánus megoldásokkal – például megfelelő határkerítések, lakossági oktatás, riasztórendszerek – kellene kezelni, nem fegyverrel.
Szlovák miniszter: „Törődjenek a saját medvéikkel!”
A szlovák környezetvédelmi miniszter, Richard Huliak azonban nem finomkodott a válaszban. A tiltakozásokra reagálva egy sajtótájékoztatón így fogalmazott:
„Nagyon szépen köszönjük a nemzetközi érdeklődést, de minden ország törődjön a saját medvéjével. Nekünk nem papíron vannak problémáink, hanem a hátsó udvarokon. Aki nem él a Tátrában, ne akarja megmondani, hogyan éljen ott a nép.”
A kijelentés nagy visszhangot váltott ki, különösen a természetvédő szervezetek körében, akik szerint a miniszter retorikája veszélyes precedenst teremthet a védett fajok kezelésében.
Magyarországon is növekvő az aggodalom
A magyarországi természetvédők, köztük a WWF és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület is felszólaltak az ügyben. Szerintük a medvék „büntető jellegű” kilövése nemcsak etikátlan, de szakmailag is megalapozatlan.
A WWF magyarországi szóvivője szerint:
„A medvék természetes viselkedése nem indokolja a tömeges irtást. Megfelelő erdőgazdálkodási, megelőzési és riasztási módszerekkel minimalizálni lehet a konfliktusokat.”
Medvekonfliktusok vagy ember-konfliktusok?
A konfliktus gyökerében nem csupán a vadállatok viselkedése áll, hanem az emberi terjeszkedés és az élőhelyek feldarabolása is. Az emberek egyre közelebb építkeznek a természetes élőhelyekhez, így nem meglepő, hogy az állatok olykor megjelennek a lakott területek közelében.
A barnamedve ráadásul a legtöbb esetben elkerüli az embert, és csak ritkán válik agresszívvá – akkor is általában önvédelemből.
Mit hoz a jövő?
A következő hetekben dől el, hogy a nemzetközi nyomás hatására a szlovák kormány hajlandó-e módosítani a tervet, vagy továbbra is fenntartja az álláspontját. Egy biztos: a természetvédelem és a társadalmi biztonság határvonalán zajló vitának mostantól nemcsak Szlovákiában, hanem egész Európában visszhangja lesz.
