1. Mikor lehet valaki nyugdíjas?
A nyugdíjba vonulás főbb feltételei:
- Öregségi nyugdíj: 2024-ben a nyugdíjkorhatár 65 év, és ehhez legalább 20 év szolgálati idő szükséges.
- Nők 40 év jogosultsági idővel: Ha egy nő legalább 40 év szolgálati időt szerzett (ebből legalább 32 év munkaviszony vagy 30 év fizikai munka), akkor életkortól függetlenül teljes nyugdíjat kaphat.
- Rokkantsági vagy korhatár előtti nyugdíj: Külön jogszabályok vonatkoznak rá.
2. Miért nem mindegy, mikor dönt valaki?
- Ha korábban megy nyugdíjba (amennyiben van erre lehetősége), akkor kevesebb szolgálati éve lesz, ami csökkentheti a nyugdíj összegét.
- Ha később vonul nyugdíjba, az növelheti az ellátás összegét, mert a nyugdíjalap tovább épül, és évente 2%-kal nő az alapnyugdíj.
- Ha valaki nyugdíj mellett dolgozna, az is befolyásolhatja a járandóságot (pl. kereseti korlátozások).
3. Utólag lehet módosítani a döntést?
Igen, bizonyos esetekben lehetséges:
- Ha valaki kérelmezte a nyugdíjat, de még nem kapott döntést, akkor visszavonhatja az igénylését.
- Ha már megállapították és folyósítják a nyugdíjat, akkor egy éven belül egyszer kérheti az újraszámítást (pl. ha időközben dolgozott és több szolgálati időt szerzett).
- Ha valaki úgy dönt, hogy még dolgozna tovább, de már megállapították a nyugdíjat, akkor lehetőség van a nyugdíj szüneteltetésére és később kedvezőbb feltételekkel történő újraszámítására.
4. Mikor érdemes dönteni?
- Ha már megvan a megfelelő szolgálati idő és a számítások alapján megfelelő összegű nyugdíjat kapna.
- Ha valaki dolgozni szeretne nyugdíj mellett, érdemes megnézni az aktuális szabályokat, hogy mennyi kereset mellett maradhat teljes a nyugdíja.
- Ha valaki későbbre halasztja a nyugdíjazást, akkor minden évben növekedhet a nyugdíja (2%-kal évente).
Mindenképpen érdemes előzetesen számolgatni, mert akár havi több tízezer forintos különbség is lehet attól függően, hogy mikor és milyen feltételekkel kéri valaki a nyugdíját.
