Brüsszelben a védelmi miniszterek zárt ajtók mögött jóváhagyták az úgynevezett képességi célokat tartalmazó titkos listát. Bár a konkrét részleteket nem hoztak nyilvánosságra, de értesülések szerint a lista magában foglalja a földi légvédelmi rendszerek képességeinek ötszörösére növelését.
A NATO védelmi miniszterei Brüsszelben jóváhagyták az úgynevezett képességi célokat tartalmazó listát. Ez egy titkos dokumentum fegyverekről és személyi állományról, amelyet minden tagországnak biztosítania kell a szövetség védelmi terveihez.
Bár a konkrét részleteket nem hoztak nyilvánosságra, de értesülések szerint a lista magában foglalja a földi légvédelmi rendszerek képességeinek ötszörösére növelését. Boris Pistorius német védelmi miniszter korábban arról beszélt, hogy a német hadseregnek 60 ezer plusz aktív katonára lesz szüksége az új NATO-célok teljesítéséhez.
A Bloombergnek egy magas rangú európai katonai tisztviselő a héten azt mondta, hogy a jelenlegi rendszerek messze elmaradnak attól, amit a modern fenyegetések – drónok, hiperszonikus rakéták, ötödik generációs vadászgépek – indokolnának. Ez a stratégiai váltás már nemcsak katonai szintű, hanem költségvetési is.
Az amerikai elnök, Donald Trump által szorgalmazott irányvonal szerint a NATO-tagállamok 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási cél felé közelednek:
- ebből 3 és fél százalék közvetlen katonai kiadásokra;
- másfél százalék pedig védelmi célú infrastruktúrára, kibervédelemre és polgári felkészültségre menne.
A mai brüsszeli miniszteri találkozó egyben előkészítette a június 24–25-i hágai NATO-csúcstalálkozót, ahol a szövetség vezetői hivatalosan is dönthetnek a javasolt célokról. Fontos megemlíteni, hogy a 2022-ben kezdődött orosz–ukrán háború hatására a NATO-tagállamok jelentősen növelték hadi kiadásaikat.
Tavaly a NATO 32 tagországa közül rekord számú, 23 ország teljesítette a szövetség által kitűzött 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási célt. Ez jelentős előrelépés a korábbi évekhez képest, például 2018-ban még csak 6 ország érte el ezt a szintet.
Légvédelem nélkül maradt a NATO keleti határa
A NATO belső jelentése alapján Európa a szövetség keleti határának megvédéséhez szükséges légvédelmi képességének csak a töredékével rendelkezik. Az európai lemaradás régóta ismert, csak a mértékéről nem voltak pontos adatok, és már több NATO-tagállam is elkezdett
