Home Főhírek Belföldi hírek Nagy Imre újratemetésén hangzott el az első antikommunista beszéd

Nagy Imre újratemetésén hangzott el az első antikommunista beszéd

Nagy Imre miniszterelnök rádiónyilatkozata az új kormány megalakulásának napján, 1956. október 28-án (MTI-fotó: Bojár Sándor)

Tegnap volt az ’56-os mártírok újratemetésének az évfordulója:1989 júniusában hat koporsót ravataloztak fel a Hősök terén, amelyek közül a hatodik, üres koporsó a forradalom és szabadságharc minden hősi halottját jelképezte.

A szertartáson mintegy 250 ezren búcsúztak a mártíroktól. Orbán Viktor is beszédet mondott, többek szerint ez volt az első antikommunista beszéd.

A Hősök terén ravatalozták fel Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József koporsóját, valamint az 1956-os forradalom minden mártírját és hősi halottját jelképező hatodik, üres koporsót 1989. június 16-án. A gyászszertartáson akkor több százezren vettek részt.
A Hősök terén – a Fidesz nevében – beszédet mondott Orbán Viktor is. A későbbi miniszterelnök úgy fogalmazott: Nagy Imre és társai azonosultak a magyar társadalom akaratával, képesek voltak leszámolni a szent kommunista tabukkal, azaz az orosz birodalom feltétlen szolgálatával és a párt diktatúrájával.
A forradalom és szabadságharc utolsó órái

„Az akasztófa árnyékában sem vállalták, hogy a társadalmat megtizedelő gyilkosokkal egy sorba álljanak, akik életük árán sem tagadták meg azt a nemzetet, amely elfogadta őket és bizalmát beléjük helyezte. Mi az ő sorsukból tanultuk meg, hogy a demokrácia és a kommunizmus összeegyeztethetetlen” –világított rá Orbán Viktor.

Úgy folytatta: „a most vállunkra nehezedő csődtömeg egyenes következménye annak, hogy vérbe fojtották forradalmunkat. Hozzátette, valójában akkor, 1956-ban vette el tőlünk, mai fiataloktól a jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt”.

Továbbá arról is beszélt a szertartáson, hogy értetlenül álltak akkor azelőtt, hogy a forradalmat és annak miniszterelnökét nemrég még kórusban gyalázók az újratemetéskor ébredtek rá, hogy ők Nagy Imre reformpolitikájának folytatói.

„Azt sem értjük, hogy azok a párt- és állami vezetők, akik elrendelték, hogy bennünket a forradalmat meghamisító tankönyvekből oktassanak, ma szinte tülekednek, hogy mintegy szerencsehozó talizmánként megérinthessék ezeket a koporsókat. Mi úgy véljük, nem tartozunk hálával azért, hogy harmincegy év után eltemethetjük halottainkat, nem jár senkinek köszönet azért, mert ma már működhetnek politikai szervezeteink” – szögezte le Orbán Viktor 1989. júniusában.

Hozzátette: „most esélyünk van arra, hogy békés úton érjük el mindazt, amit az ’56-os forradalmárok véres harcokban ha csak néhány napra is, de megszereztek a nemzet számára”.

„Ha hiszünk a magunk erejében, képesek vagyunk véget vetni a kommunista diktatúrának, ha elég eltökéltek vagyunk, rászoríthatjuk az uralkodó pártot, hogy alávesse magát a szabad választásoknak. Ha nem tévesztjük szem elől ’56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről” –világított rá 29 évvel ezelőtt a miniszterelnök.

A kinyilatkoztatás megnyitotta az utat a polgári demokrácia felé

Ma az alkotmányjogász úgy vélekedett az M1 Híradóban, hogy a fentebb idézett beszéd volt az első antikommunista beszéd.

„Óriási jelentősége volt Orbán Viktor ’89-es beszédének, mert ez volt az első antikommunista beszéd, amelyet a magyar nemzet hallhatott a kommunizmus fullasztó évtizedei után” – mondta  ifj. Lomnici Zoltán.

Hozzátette, azt is ki lehet jelenteni, hogy a legnagyobb demokratikus megmozdulás a kommunizmussal szemben ’56 volt és a legnagyobb demokratikus beszéd, amely a kommunizmussal nyíltan szembeszállt ’89-ben Orbán Viktor beszéde volt.  Megjegyezte, így lesz teljes az a folyamat, amely közjogi értelemben 2010 után az Alaptörvény elfogadásával beteljesedett.

Végezetül azt mondta: a miniszterelnök akkori beszéde egy bátor kinyilatkoztatás volt, amely megnyitotta az utat a polgári demokrácia felé.

Forrás: MTI

Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a sajtoiroda@hirmagazin.eu e-mail címen.
Exit mobile version