Nagy Attila, Nemzeti Választási Iroda elnöke a szavazással kapcsolatos tudnivalókról, a szavazatszámlásról és az eredmények várhatón időpontjáról

A szavazás napján van még olyan határidő, amit figyelembe kell venni választópolgárnak, jelölőszervezetnek, vagy innentől kezdve most már minden automatikus?

Azok a választópolgárok, akik egészségi állapotuk folytán nem tudnak megjelenni a szavazókörben, a szavazás napján déli 12 óráig kérhetik a mozgóurna igénybevételét a helyi választási bizottságnál, illetve irodánál.

Hogyan készültek fel az általános választás és a népszavazás egyidejű végrehajtására. Ez első ránézésre többletmunka lesz.

Közös eljárásban valósítjuk meg a két szavazást. Erre sikerült időben is jól felkészülnünk. Az önkormányzati választásokon sokszor több szavazólappal kell mind a választópolgárnak, mind a bizottságoknak foglalkozniuk. Tehát nem gondolom azt, hogy akkora többletterhelést jelent ez most a választási szervek számára. Jól meghatároztuk a szükséges lépéseket. Egyrészt a választópolgároknak két helyütt kell majd aláírniuk a névjegyzéket a szavazókörben, miután az azonosításukra sor került attól függően, hogy melyik választásokon kívánnak részt venni. Aki mind az országgyűlési választáson, mind pedig a népszavazáson részt kíván venni, az két helyütt aláírja, aki csak a kettő közül egyiken, az egy helyen fogja aláírni a névjegyzéket. Sőt, arra is lehetőség lesz, hogyha valaki napközben meggondolja magát, akkor délután visszamenjen és a délelőtti szavazást kiegészítse és a másik voksoláson is részt vegyen. A szavazatszámlálás módját is meghatároztuk: Az urnazárást követően először az egyéni jelöltek szavazólapjait kell a bizottságoknak feldolgozniuk, utána a listás szavazólapokat, (azaz párt-, illetve – ahol ilyen van – a nemzetiségi listákra leadott szavazólapokat), és azt követően, harmadiknak a népszavazási szavazólapokat.

Ugye ez egy feltételezett érdeklődési sorrend, mert mindenki azt fogja keresni a valasztas.hu-n, hogy a saját körzetében ki nyert, az elemzők, újságírók meg hogy hogyan áll össze az egyéni jelöltek versenyének összképe, mert az dönti el, hogy hogy fog kinézni a parlament, tehát nagyjából fontossági sorrend.

Igen, és ezt a sorrendet igyekszünk mi is kielégíteni és ezért határoztunk így.

Több szervezet dolgozik a választás lebonyolításán. Mi a kapcsolat a Nemzeti Választási Iroda, a Nemzeti Választási Bizottság meg a helyi választási bizottságok között. Van-e utasítási sorrend, rendelkezési sorrend ezek között?

Ezek egymástól független szervek, hierarchikus felépítésben. A Nemzeti Választási Irodának a legfontosabb feladata a szavazás előkészítése az ezzel kapcsolatos minden szervezési munkával együtt, a szavazólapok kiszállítása, területi, helyi választási irodák oktatása, illetve a helyi választási irodákon keresztül a szavazatszámláló bizottsági tagok felkészítése, az adminisztratív feladatok elvégzése, és az eskütétel szervezése. A választási irodáknak nincs irányítási joga a bizottságok felett, tehát ebből a szempontból függetlenül működik a kettő egymástól. A választási bizottságok hierarchikus rendben épülnek fel. Jogorvoslati eljárás esetén az alacsonyabb fokon eljáró bizottság döntésével szemben lehet a magasabb fokon lévő bizottsághoz fellebbezést benyújtani, majd azt követően bírósági úton a Kúriához fordulva bírósági felülvizsgálatot benyújtani. A választási bizottságok legfontosabb feladata a szavazással összefüggésben az eredmények megállapítása. Különleges a szavazatszámláló bizottságok feladata, hiszen azon túl, hogy a szavazóköri eredményeket megállapítják, ők felelősek a választás napján a szavazás rendjének a megtartásáért. Ebben a szavazatszámláló bizottság elnökének vannak többletjogosítványai. A bizottságok jogosultak intézkedést tenni, hogyha valamilyen rendkívül esemény történik a szavazókörben. Ezen intézkedések végrehajtását a helyi választási iroda egy tagja segíti, mint jegyzőkönyvvezető.

A rendszertesztelést elvégezték? Ezt hogyan kell elképzelni? Betáplálnak adatokat azzal, hogy ezek tesztadatok és megnézik, hogy mennyi idő alatt hogy jön ki? Túlterheli a rendszert? Mi a lényege?

Többféle tesztet végeztünk az elmúlt hetekben, hónapokban. Elsőként azt, hogy alkalmassá tegyük a rendszert a közös eljárás lefolytatására.

A választásra és a népszavazásra.

Meg kellett oldanunk, hogy a hatályos jogszabályoknak megfeleljen a választási rendszer, ahová az eredmény-adatokat betápláljuk, másfelől a valasztas.hu-n, a honlapon is megjelenjen az összes kívánt eredmény. Teszteltük egyrészt a választási rendszer működését abból a szempontból, hogy minden helyi választási iroda be tud-e jelentkezni, be tudja-e táplálni a megszülető eredményeket, és ezeket a rendszer képes-e összesíteni. Ehhez a folyamathoz két országos főpróbát szerveztünk. Minőségbiztosító jelenlétében folytattuk le ezeket a cselekménysorozatokat és mind a kettőnél fontos tapasztalatokkal gazdagodtunk, mind a kettőnél volt egy-két olyan hiba, amit javítani kellett, de összességében ezek apróbb hibáknak minősültek és mindegyiket sikerült kijavítanunk, úgyhogy teljes mértékben felkészült a rendszer a vasárnapi feladatokra. Emellett a választási eredményeket mint előzetes, tájékoztató jellegű eredményeket a valasztas.hu fogja megjeleníteni. Ez egy teljesen új, statikus felület és nagyobb terhelést bír el, mint a korábbi választások során üzemelő honlap. Ennek is megvolt a több körben történő tesztelése, szintén a minőségbiztosító kíséretében, és valasztas.hu tekintetében is azt tudom mondani, hogy nyugodtan és felkészülten várjuk az állampolgárok vasárnapi érdeklődését.

A valasztas.hu ugye az, amit az állampolgárok figyelhetnek, láthatnak. Ettől elkülönítetten működik a választást összesítő választási rendszer? És csak egyoldalú a kapcsolat? Tehát onnan jön a valasztas.hu-ra adat?

Igen. El kell hogy mondjam, hogy a választások Magyarországon papíralapúak. Április 1-én lezárult a névjegyzék. A névjegyzékzárást követően még a 4 óráig beadott kérelmeket feldolgozták a helyi választási irodák. Ezután ki lehetett nyomtatni a végleges szavazóköri névjegyzékeket. Miután mi már kiszállítottuk az összes szavazólapot a választási irodák számára, úgyhogy minden feltétel adott a vasárnapi választások, szavazások lebonyolításához, és bármi is történjék a honlapunkkal, ez nem fogja akadályozni sem a szavazás menetét, sem pedig az eredmények összesítését. Az eredmények összesítése egyébként is papíralapon történik. A szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvet vesznek föl, amelyben a szavazókör eredményét rögzítik és ezeket az eredményeket összesítve és bevárva egyébként a külföldön, külképviseleteken leadott szavazatokat, illetve az átjelentkezők szavazatait, amelyeket mind a 106 egyéni választókerületben egy-egy szavazókörbe fogunk a következő szombatig elszállítani, és ott akkor fogják megszámolni ezeket a szavazatokat. Ez azt is jelenti, hogy azon a szombaton, április 9-én is ülésezni fognak az egyéni választókerületi választási bizottságok és a területi választási bizottságok és akkor fogják megállapítani a hivatalos eredményét az adott egyéni körzetnek, illetve a hivatalos eredményét a területi listás szavazásnak.

Ugye ez akkor lesz nagyon izgalmas, hogyha nagyon pici az előtte megállapított különbség.

Pontosan.

Amit fogunk látni már az akkori szombat előtt, de akkor még várni kell, mert nem tudjuk, hogy a beérkező külsős szavazatokban elbillenti-e az eredményt a szavazatok száma. (A külképviseleten 58.310-en, átjelentkezéssel 200.040-en szavazhatnak a választói névjegyzék szerint – a szerk.).

Igen. Egész addig minden eredmény, amit a valasztas.hu-n publikálni fogunk, az előzetes, tájékoztató jellegű eredmény. Ez azért mindig igazolni szokta azt, ami a későbbi végeredmény is, de jogilag még nem a hivatalos végeredménye a választásoknak.

Az, hogy Magyarországon a választás papíralapú, ez praktikusan azt jelenti, hogyha lenne egy nagy, globális áramszünet és az összes számítógép nem tudna működni, akkor is meg lehetne csinálni a szavazást, mert a névjegyzék ki van nyomtatva, a szavazólapok ki vannak nyomtatva, a golyóstollak ott vannak, csak, mondjuk, lassabban érne ide az eredmény?

Lassabban. Várni kellene egy pár napot, mire összesíteni tudunk. Sőt, a valasztas.hu-n való eredményközléssel párhuzamosan az összes szavazóköri jegyzőkönyvnek a beszkennelésére és a valasztas.hu-n való közzétételére is sor fog kerülni a választásokat követő egy-két napon belül, tehát mindenki az interneten közölt adatokkal össze fogja tudni hasonlítani a beszkennelt jegyzőkönyvek eredményét is, és ez alapján is össze lehet majd hasonlítani az eredményeket. De itt is azt hangsúlyozom, hogy a hivatalos eredmények, azok a nyomtatott jegyzőkönyvek alapján lesznek megállapítva.

És utána még megnyílnak a jogorvoslati határidők és azok lezárulta után, amikor minden lezárul, akkor van egy hivatalos választási végeredmény?

Igen, igen. És még, amire nem válaszoltam az előző kérdésével kapcsolatban: Egyirányú a kommunikáció, tehát ahova az eredményeket mi felvisszük, a nemzeti választási rendszerbe, onnan mi publikáljuk kifelé a valasztas.hu-ra ezeket az eredményeket. Ez egy zárt belső rendszer. A valasztas.hu mellett az országos médiaszolgáltatók, illetve a pártok részére biztosítunk egy VIP-csatornát, ahol ezeket az eredményeket a valasztas.hu-ra való közzététellel párhuzamosan közvetlenül eljuttatjuk nekik is, ezért van arra mód, hogy a nagy hírportálok, televíziók meg tudják jeleníteni saját szerkesztésben is a választási eredményeket.

Saját dizájnban meg tudják csinálni.

Igen.

Saját diagramokat tudnak csinálni saját televíziós színükkel.

Igen. Már hetekkel ezelőtt átadtuk számukra ennek az informatikai környezetnek a műszaki tudnivalóit, úgyhogy ők le tudták fejleszteni és ez alapján fogják tudni várni az eredményeket és megjeleníteni a saját felületükön.

Tehát gyakorlatilag most már csak az adatot kell bevinniük, és akkor az ő rendszerük világosan fog működni egy időben a valasztas.hu-val.

Igen.

Akkor ha jól értem, a belső rendszer, az kívülről nem terhelhető meg.

Nem, nem. Bármi is lesz a valasztas.hu-val vagy más honlapokkal, ez a belső rendszert nem érinti.

Szavazatszámlálók képzése mindenhol megtörtént? Vagy nem kell már képezni, mert akik csinálják, azok már borzasztó ideje csinálják?

Vannak régi motorosok is, de mindenütt sor került új tagok választására is, illetve rekord számú delegálásra is sor került, tehát a képzésnek idén, rendkívüli fontossága volt. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy minden országos listát állító jelölőszervezetet én magam megkerestem. Elküldtem részükre a hivatalos választási füzeteket, és kértem őket, hogy ebből oktassanak, hogy a választási bizottságok tagja között emiatt ne legyen nézeteltérés, egységes legyen a jogalkalmazás és ezáltal minél gördülékenyebben és jobban tudjon a választásnapi munka a szavazókörökben megvalósulni, és ugyanígy a szavazatszámlálás során is egységes jogértelmezéssel végezzék a feladatukat.

Említette a bizottság elnökét, akinek vannak bizonyos többletjogosítványai. A szavazatszámlálók meg a pártdelegáltak ebből a szempontból egy sorban vannak?

A választott és a delegált tagoknak a jogai és a kötelezettségei azonosak.

Mit szabad csinálniuk? Mi a dolguk tulajdonképpen? Ülnek, néznek, figyelnek?

Nem, az ő feladatuk a választás lebonyolítása a szavazókörben. Ők azok, akik a névjegyzéket vezetik, ellenőrzik a választópolgárnak a személyazonosságát, ők azok, akik a névjegyzéket aláíratják, ők azok, akik pecsételik a szavazólapokat. Kötelesek pártsemlegesen viselkedni és megakadályozni, hogy bármilyen probléma adódjon a szavazókörben. Azt is előírja a választási eljárási törvény a számukra, hogy a szavazás ideje alatt csak és kizárólag a helyi választási iroda által kapott tollal dolgozhatnak és semmilyen más eszközt nem alkalmazhatnak a szavazókörben. Ez a kötelessége minden tagnak, mind a választott, mind a delegált tagoknak, és az egész nap folyamán amellett, hogy segítik a választás lebonyolítását, kötelesek pártsemlegesen viselkedni, hivatalos személynek minősülnek.

A pártsemleges viselkedést hogy kell elképzelni? Tehát mi az, ami már nem pártsemleges? Hogyha az adott pártnak a logóját viselem, az egyértelmű nem pártsemleges, de ennek ezernyi árnyalata van. Akár a ruházat színe is.

Igen, itt azt gondolom, hogy a bizottság majd a józan ész alapján fog mérlegelni. Egyértelműen tiltott a pártlogóknak vagy a pártok által viselt és egyébként a közéletben jelenlévő jelvények, jelképeknek a viselése, a ruházatnak a színeibe nem gondolom, hogy bele kellene kötni, de természetesen ez is előfordulhat és itt a bizottság lesz döntési helyzetben. Egyébként pedig amitől tartózkodniuk kell, hogy a választópolgárokat abban befolyásolják, hogy kire szavazzanak. Ugye a szavazásban lehet segítséget kérni, abban lehet segíteni, hogy értelmezni a feltett kérdést például a népszavazásnál vagy abban segítséget kérni, hogy akkor hogyan is kell elhelyezni azt a két egymást metsző vonalat, adott esetben megkeresni egy jelölőszervezetet. De befolyásolni, hogy kire adja le a választópolgár a szavazatát, ez az, amit tilt a választási eljárási törvény.

Ez gördülékenyen szokott menni? Ugye elképzelem azt a viszonylag szűk helyet, ahol szavazok, és ha, mondjuk, segítséget kérek, mondjuk, egy népszavazási kérdés értelmezésénél, akkor nagy valószínűséggel nem egy szavazatszámláló bizottsági tag fog velem bejönni, mert az a szép, ha legalább ketten jönnek be velem, hogy egymást is tudják ellenőrizni nyilván.

Erre nem feltétlen a fülkében kell sor kerüljön. Azt javaslom, hogyha ilyenre sor kerül, akkor az érdekellentétben álló, más-más szervezettől jött delegáltak együtt segítsenek ennek a feladatnak az ellátásában. Ha szükség van rá és segítséget kér a választópolgár, akkor közösen adják meg számára a szükséges tájékoztatást.

Korábbi választásokon okozott problémát a nagy számú átjelentkezett szavazó. Ebben a választásban látnak már most ilyen problémát? Határidőmódosítás történt, több idő volt erre felkészülni.

Pontosan. Ez a határidőmódosítás nagyon jó döntés volt az Országgyűlés részéről. A számok is visszaigazolták. Azon túl, hogy kevesebb az átjelentkezők száma, fontos az érem másik oldala is. A helyi választási irodáknak több idejük volt felkészülni az átjelentkezők fogadására és azon túl, hogy most egy bő hét állt erre rendelkezésre, tehát meg tudták becsülni, hogy hány kollégát osszanak be az átjelentkezőket fogadó szavazókörre, hogyan bontsák meg a névjegyzéket, megyei vagy ábécé szerinti bontásban, azon túl egy fontos lépése volt ennek a folyamatnak, hogy én magam ellenőriztem az összes olyan választó szavazókört, ami problémás volt a 2018-as választáson. Több esetben javaslatot is tettem új, nagyobb, megfelelőbb helyszínnek a kiválasztására. Az összes helyi választási iroda partner volt ebben, keresett és talált is új helyszínt, úgyhogy azt gondolom, hogy a körülmények adottak és bizakodóak lehetünk abban tekintetben, hogy április 3-án este nem lesznek sorok. De hozzá kell ehhez tennem, hogy itt a választópolgárok együttműködésére is szükség van. Akinek az aznapi élethelyzete ezt lehetővé teszi, mindazokat kérem, hogy ne hagyják az utolsó órákra, percekre a szavazást.

Vannak jellemző átjelentkezési célpontok ebben a választásban is, mint a korábbiakban voltak? Ha jól emlékszem, Budapesten a Műegyetem környéki választókörzetekben volt, értelemszerűen a hallgatók jöttek szavazni.

Igen, a belső kerületekben most is nagy az érdeklődés, illetve a XI. kerület az, amelyik most is több ezer átjelentkezőt fog fogadni, de sehol sem tudunk kirívó számokról. Ismertek már a végleges számok, 5-6 ezer nagyjából a legnagyobb átjelentkezői létszám, amellyel a kerületeknek meg kell birkózniuk. Van több megyei jogú városunk is, Szeged, Győr, ahol szintén több ezres létszámban lesznek átjelentkezők, de a korábbiakhoz képest ezek nem kirívó számok, úgyhogy én azt gondolom, hogy ott is jól felkészültek a helyi kollégák és tudni fogják vasárnap a dolgukat.

Az átjelentkezést, ezt úgy fogják kezelni, mint korábban? Több asztal van, több ember van, ábécé szerinti névmegosztás?

Vagy megyei.

Vagy megyei megosztás, és akkor az ki van már írva az elején, tehát mindenki fogja tudni, hogy pontosan hova menjen? Ez a rendszere?

Igen, ott külön-külön munkatársak fognak segíteni akár abban is, hogy merre kell menni, hol kell elhagyni az épületet, melyik megye milyen sorban található, ezt nagyon gördülékenyen és jól előkészítették a helyi választási irodák.

A hírek szerint az EBESZ-megfigyelők a lehető legnagyobb létszámban vesznek részt az idei választáson. A Nemzeti Választási Irodának, velük van kapcsolata vagy ők szabadon dolgoznak?

Persze. A kapcsolat ott kezdődik, hogy az összes nemzetközi megfigyelőnek a Nemzeti Választási Irodánál regisztrálnia kell ahhoz, hogy hivatalosan is nemzetközi megfigyelővé váljék a választási eljárás során. Az EBESZ mellett sok egyéb szervezet is itt van, és sok megfigyelővel kíséri már most is nyomon a választási cselekményeket, illetve most a kampány utolsó napjait. Az EBESZ-től több száz megfigyelőt regisztráltunk. A vasárnapi választásokra összesen 899 nemzetközi megfigyelőt vettünk nyilvántartásba, a működésüket több mint 300 tolmács segíti, akiket szintén regisztráltunk.

Ők mit fognak csinálni? Besétálnak a szavazókörbe, megnézik, hogy minden rendben megy-e? Ez a jogosultságuk?

Igen, a választási eljárási törvény ezeket a jogosítványokat biztosítja a számukra, hogy a választási szervek munkáját megfigyelhetik.

Tehát magyarán: nézhetik, hogy mi történik?

Igen.

Kérdést feltehetnek? Tehát bármilyen olyan cselekményt csinálhatnak, ami az adott munkát befolyásolja?

Adott esetben kérdést is feltehetnek. Ez egyébként az elmúlt hetekben egy jellemző tevékenység volt a részükről, több körben egyeztettünk mi magunk is. A Nemzeti Választási Iroda több szervezeti egységével folytak kétoldalú egyeztetések, amelynek során megismerték a mi munkánkat, megismerték a választási folyamat egyes lépéseit, az általunk végzett szervezési feladatok lépéseit, és részt vettek a főpróbán is. Sok tapasztalattal gazdagodtak. Részt vesznek a Nemzeti Választási Bizottság ülésein is, és ezzel összefüggésben is merülnek fel kérdések, amelyeket hozzánk, illetve a bizottsághoz intéznek. A szavazás napján alapvetően már a megfigyelés lesz a fókuszban. Nem gondolom, hogy ők a szavazás-napi feladatokat ebből a szempontból hátráltatnák, egyébként is a megfigyelés a fő profiljuk, tehát a szavazásnapon is jelen lehetnek, bárhol kaptak tőlünk egy nyilvántartási igazolványt és annak a felmutatásával részt is vehetnek, jelen lehetnek a választási szervek munkájában.

Mire kíváncsiak? Azért kérdezem ezt, mert a legutóbbi választások idején, ha jól emlékszem, lebonyolítással kapcsolatos technikai problémákat az akkori választási megfigyelők nem jeleztek. Azt mondták, hogy technikailag korrekt választás volt.

Igen, nagyon bízom benne, hogy most is ezt fogják mondani. Jó az együttműködésünk velük, és amit tapasztaltak eddig, azzal elégedettek az előkészületek terén. Sok más területre is kiterjed a megfigyelési tevékenységük, ami viszont már nem a Nemzeti Választási Iroda profiljába tartozik.

Eljön a választás napja, a vasárnap. A szavazóhelyiségek nyitvatartása, nyitása és zárása a megszokott rendben történik vagy van változás?

Nincs változás, reggel 6-tól este 7-ig lehet menni szavazni.

Az azt jelenti, hogyha valaki 6 óra 00-kor ott van, akkor már egy teljesen kész csapattal találkozik és ahogy az óra elüti a 6-ot, mehet be.

Pontosan, sőt, még abban a megtiszteltetésben részesül úgy, mint első választópolgár, egy ellenőrző lap kitöltésében fogja kérni a bizottság az ő közreműködését. Ez azt jelenti, hogy az ő jelenlétében fogják lezárni a szavazóköri urnát, és ő is igazolni fogja, hogy a lezáráskor az urna üres volt, nem volt benne elhelyezett szavazólap vagy egyéb irat.

Tehát ő bent megnéz egy üres urnát…

Megnézi, meggyőződik róla, és ezt követően írja alá az ellenőrző lapot a bizottság tagjaival. Ezt belehelyezik és úgy zárják le.

A választási helyiségek elhelyezkedése ugyanaz, mint a legutóbbi választáson volt? Előfordulhatnak épületfelújítások, épületbezárások, sok minden, ami miatt változtatni kell, pedig mindenki szeret ugyanoda menni, mert arra emlékszik.

Zömmel ugyanaz a szavazóköröknek a helyszíne. 10.243 szavazókör lesz a vasárnapi választásokon a választópolgárok rendelkezésére bocsátva, ezek között azért akad jó néhány, ahol változás volt az előző helyszínekhez képest, új épületek épültek, akadálymentes épületbe szervezte át a helyi választási iroda vezetője a szavazókört. A magyarországi szavazókörök 75 százaléka akadálymentes, ez is egy fontos szempont volt, hogy ahol a helyi választási iroda területén épült olyan közintézmény vagy egyéb épület, ami alkalmasabb a korábbiakhoz képest a választópolgárok fogadására és akadálymentes, akkor oda tegyék át a helyi választási irodavezetők a szavazókört. Az ukrán határ mellett hét esetben új helyszínt kellett a helyi választási iroda vezetőjének választania, mert a korábbi, tervezett helyszínen menekülteket szállásoltak el. Ebben sincs abból a szempontból semmi rendkívül, hogy – más okból – volt már ilyen korábban is és az új helyszínről az összes érintett választópolgárt a helyi választási iroda értesítette, tehát ott is minden választópolgár tudja, hogy vasárnap hova kell mennie.

Nagy létszámot kellett értesíteni? Mert azon a határvidéken vannak néhány százfős falvak meg néhány ezerfős települések is.

Néhány ezer főről beszélünk, összességében.

Mit kell magunkkal vinni? Vigyük-e magunkkal a választási értesítőt, amin minden rajta van, hogy hova kell menni vagy az igazából csak egy segítség, de nem kötelező?

Nem kötelező azt magunkkal vinni. Az értesítő abból a szempontból segítség, hogyha egy iskolán belül például több szavazókör van, akkor nem kell bogarásznunk az ajtóra kifüggesztett címjegyzéket, hogy melyikhez is tartozunk, hanem pontosan rajta van az értesítőn, hogy hová kell mennünk. De aki nem viszi magával, annak is fognak segíteni a szavazatszámláláló bizottsági tagok. Amit viszont magunkkal kell vinni, az egyrészt egy személyazonosságot igazoló okmány. Ez lehet személyi igazolvány, útlevél vagy gépjárművezetési engedély. Ennek érvényesnek kell lennie, azzal a fontos kitétellel, hogy a koronavírus-járvány okozta világjárvány következtében, amikor a veszélyhelyzetet Magyarországon is kihirdették, ez 2020. március 11-e volt, ettől az időponttól kezdődően minden ez után lejárt okmány is érvényesnek tekintendő a választások napján a választójog gyakorlása szempontjából.

Lakcímkártyát is vinnünk kell?

És ezen túl magunkkal kell vinnünk a lakcímkártyát is, hiszen a személyazonosság mellett a lakcímünket vagy a személyi azonosítónkat is igazolnunk kell a bizottság felé, és ezt pedig a lakcímkártya fogja tudni megtenni.

Az okmányirodák meghosszabbított nyitvatartással dolgoznak?

Igen, és a kormányablakok is, nemcsak szombaton, hanem vasárnap a szavazás napján is nyitva lesznek. Tehát ha valakinek 2020. március 11-nél korábban járt le az okmánya, ő is fogja tudni gyakorolni a választójogát, hiszen lesz ideje elmenni napközben, és új okmányt állítanak ki a részére.

A szavazófülke képe, az megszokott vagy újratervezték?

Ez a feladat a helyi választási irodák kompetenciája, sok helyütt a régi fülkékkel fognak találkozni a választópolgárok, de lesznek újak is. Ezt annál is inkább tudom mondani, mert a népszavazásra való tekintettel külön normatívát biztosítottunk a helyi választási irodák részére, ami arra elegendő, hogy a szavazókörökben akár plusz kettő szavazófülkét el tudnak helyezni, a korábbiakat fel tudják újítani, vagy esetleg újat tudnak beszerezni helyette.

Hány szavazólapot fogunk most kapni? Egy általános országgyűlési választás és egy népszavazás van egy napon.

Igen. Egy népszavazási szavazólapot fogunk kapni, azon négy kérdéssel fogjuk szembe találni magunkat, és minden kérdés vonatkozásában egy igent vagy egy nemet lehet választani Fontos, hogy kérdésenként egy választ helyezzünk el a szavazólapon. Az országgyűlési választások vonatkozásában pedig két szavazólapot fogunk kapni. Egyet az egyéni jelöltekről, egyet pedig a pártlistákról. Aki nemzetiségi választópolgárként kérte felvételét a névjegyzékbe és ezt az országgyűlési választásokra is kiterjesztette, az a pártlista helyett egy nemzetiségi listát fog kapni, és arra fog tudni szavazni.

Mekkorák most a lapok? Volt olyan választás, amikor majdnem lepedő nagyságú lapokkal dolgoztunk. Ez most mintha egyszerűbbnek látszana.

Igen, a népszavazási szavazólap egy A4-es méretű papírlap. A pártlistás szavazólap egy picit hosszabb ennél, hat jelölőszervezet lesz rajta, de a korábbiakhoz képest lényegesen kisebb, megjelenésében is. Az egyéni jelöltek vonatkozásában pedig országszerte az adott egyéni választókerületben nyilvántartásba vett jelöltek számától függ a szavazólap mérete. Itt lesz olyan egyéni választókerület is, ahol 11 jelölt szerepel a szavazólapon, (ez egy Békés megyei választókerület), de lesz jó néhány olyan választókerületi szavazólap, ahol mindösszesen négy jelölt szerepel a szavazólapon, ott természetesen kisebb lesz a szavazólapnak a mérete is. Az egyéni jelöltre, illetve a listás szavazólapokra csak egy választ, egy X-et tud elhelyezni a választópolgár. Hogyha többet fog elhelyezni, akkor érvénytelen lesz a szavazólap.

A népszavazásinál, ha nem minden kérdésben fejti ki a véleményét, az a népszavazás érvényességét befolyásolja?

Nem befolyásolja, hiszen itt közjogilag négy külön népszavazásról van szó, és mind a négy kérdés vonatkozásában külön eredménye lesz a népszavazásnak. Tehát a választópolgár szabad döntésén múlik, hogy egy, kettő, három vagy négy kérdésre, vagy egyikre sem válaszol.

A választás, illetve a szavazás menete, az a körben elhelyezett, egymást metsző vonal?

Igen.

Bármilyen lehet? Girbegurba is lehet, ki tudja rajzolni, csak metssze egymást, az a lényeg?

Bármilyen lehet, a lényeg az, hogy a körön belül vagy a teniszszabályt idehozva: a körön csípje ez a metszés a szavazat leadását, és több metszést is el lehet helyezni.

Az a lényeg, hogy legalább egy legyen?

Az a lényeg, hogy legalább két egymást metsző vonal a körön belül vagy a kört csípve szerepeljen a szavazólapon.

Saját toll, saját ceruza használható-e? Vagy ceruza egyáltalán nem használható?

Ceruza nem használható. A ceruza, az érvényteleníteni fogja a szavazólapot, tehát ceruzával ne menjen senki. Saját tollat nyugodtan lehet vinni. A saját toll használata kizárólag a szavazatszámláló bizottsági tagok számára tiltott.

Mi a teendő, hogyha 7 órakor, záráskor még valahol sor van? Erre voltak nagyon rossz példák és nagyon nehéz volt megcsinálni, hogy valaki föltartóztassa kint az embereket, hogy eddig lehet, de utána már nem. Ezt hogy oldják meg, ha lesz ilyen?

Ezt most is a korábbiakhoz hasonlóan fogjuk megoldani. A szavazatszámláló bizottsági tagok közül vagy a helyi választási iroda munkatársai közül valaki beáll a sor végére és mindazon állampolgárok, választópolgárok, akik hét óráig megérkeznek a szavazókörhöz, ők jogosultak szavazni, akik viszont később érkeznek, már nem tudnak szavazni.

Ezen semmit nem lehet segíteni? Ez egy fizikai adottság, tehát nézi az órát, 7, aki előttem áll, az még igen, aki utánam jön, az pedig már nem.

Igen.

De most úgy látják, hogy nem kell nagyon sok helyen készülni erre?

Énszerintem ebből nem lesznek problémák a most vasárnapi választásokon.

Már nem ez az első választás, ahol nincsen kampánycsend, ez azt jelenti, hogy lehet ugyanúgy folytatni a kampányt, mint ahogy elkezdődött. A szavazóurnák közvetlen környezetében viszont más szabályok vannak? Ennyi a változás?

Ezt hívjuk a relatív kampánytilalomnak, ami azt jelenti, hogy a szavazókör, illetve annak 150 méteres körzetén belül tilos a szavazás napján kampányolni.

Ezt hogy tudják ellenőrizni? Ami már korábban kihelyezett plakát, az már maradhat?

A kihelyezett plakátokat már nem kell leszedni. A Nemzeti Választási Bizottság is több eseti döntésében foglalkozott ilyenekkel, és viszonylag egységes a joggyakorlata. Hogyha egy kampánybusz, amin valakinek az arcképe vagy egy pártnak a szlogenje szerepel, áthalad ezen a területen, az sem minősül a kampánycsend megsértésének. Csak ne álljon meg és ne kezdjen onnan egy hangszórón keresztül kampányszöveget sugározni. Tehát észszerűen kell értelmezni ezt a szabályt.

Mi történik urnazárás 7 óra 00-kor? Kiöntik egy kupacba és számolják?

Nem.

Hogy kell elképzelni?

Elpakolnak mindent. A fel nem használt szavazólapokat kötegelik, a tollakat elpakolják, és amikor ezzel megvannak, utána bontják ki az urnákat, és ennek a folyamatnak a lépéseit is meghatároztuk a választási füzetekben. Csinálnak három – vagy ahol van nemzetiségi listás szavazólap, akkor ennek megfelelően több – kupacot. Alapesetben, a háromféle kupacnál külön kell válogatni az egyéni jelöltek szavazólapjait, a listás szavazólapokat, illetve a népszavazási szavazólapokat és utána elsőként az egyéni jelöltek szavazólapjait kell feldolgozni. Ha azzal megvannak, akkor az azzal kapcsolatos jegyzőkönyvet kitölteni és a jegyzőkönyvvezetőn keresztül a jegyzőkönyvi eredményt, a szavazóköri eredményt bediktálni a helyi választási irodának. Majd ugyanígy folytatni a listás szavazólapokkal, illetve a legvégén a népszavazási szavazólapokkal.

Ezt minden választókörzetben lévő elnök, delegáltak folyamatosan figyelhetik, nézhetik, ha akarják, fényképezheti, bármit csinálhatnak vele?

Nemcsak hogy figyelhetik, hanem aktívan közre kell működniük.

Az a dolguk, tehát ők csinálják fizikailag.

Az a feladatuk, hogy megszámolják ezeket a szavazatokat, pontosan. Azt írja elő a választási eljárási törvény, hogy legalább kétszer meg kell számolni a szavazatokat. Tehát mindaddig, amíg kétszer ugyanarra az eredményre nem jut a bizottság, addig folytatni kell ezt a tevékenységet, és hogyha olyan szavazólappal találják magukat szembe, aminek az érvényessége, érvénytelensége vitatható, arról szavazással dönt a bizottság. Amennyiben érvénytelennek minősít egy szavazólapot, egy szavazatot, annak az okát a szavazólap hátoldalára fel kell vezetnie és dokumentálnia kell.

Az érvénytelenségi okok elég jól meghatározottak vagy ezerféle érvénytelenségi ok lehet? Hogyha benne van az X és metszi a körben, akkor az érvényes, minden más meg érvénytelen?

Persze, igen. Sokszor találja magát azzal szemben a szavazatszámláláló bizottság, hogy a kreatív választópolgárok kidekorálják a szavazólapot. Üzennek, rajzolnak. Ettől el kell vonatkoztatni ennek a munkának a végzése során, és kizárólag a karikában elhelyezett X-et kell vizsgálni.

Hogyha a kreatív választópolgár egy új Dürer-metszetet rittyent oda, de annak van olyan része, ami a körben egyszer metszi egymást, akkor az érvényes?

Így igaz.

A zárt választási rendszerben ugyanabban a pillanatban jutnak be az adatok, amikor a jegyzőkönyvek elkészülnek? Tehát mikor látja az elektronikus rendszer a papíralapú számolás eredményét? Jegyzőkönyv alapú?

Jegyzőkönyv alapú, de ezzel párhuzamosan zajlik az a tevékenység, hogy a jegyzőkönyvvezető jelzi a helyi választási irodának a szavazóköri eredményt, és ott egy kolléga a helyi választási irodánál ez alapján a jelzés alapján a nemzeti választási rendszerbe betáplálja a szavazóköri adatokat. Ezt követően, amikor a szavazókörben végeznek ezzel a feladattal, minden esetben bemennek a helyi választási irodához, ahol az úgynevezett jegyzőkönyv-ellenőrök leellenőrzik a jegyzőkönyvet. Megnézik azokat a matematikai összefüggéseket, amelyek alapján a szavazóköri eredmények kijöttek, a megjelent választópolgárok száma, illetve a leadott szavazatok száma jelöltenként, jelölőszervezetenként helyes-e, megvannak-e azok az összefüggések, amelyekre egyébként a jegyzőkönyv kitöltését illetően mi a választási füzetekben is kellő útmutatást adtunk. Hogyha itt hiba mutatkozik, akkor lehetőség van javítani a bizottságnak, és ezt követően, amikor az országos eredmények ebben a rendszerben összegyűltek, és elérik a nagyjából 10 százalékos feldolgozottságot, akkor fog megszületni az a döntés a részemről, hogy indulhat a publikálás.

Mikor kéne egy 10-es feldolgozottságot látnom most előzetes megérzései szerint? Ugye 7-kor zárnak, volt olyan, amikor háromnegyed 9-kor már nagyjából itt voltunk.

Én most is ebben bízom, hogy 9 óra környékén már tudunk eredményeket közölni.

Mi lesz a sorsa, illetve mi a sorsa az összeszámolt szavazólapoknak? Arra ugye később szükség lehet, hogyha bárhol jogorvoslati eljárás indul.

Azt a helyi választási iroda gondosan őrzi és elzárja. A későbbi jogorvoslatoknál vagy esetleges újraszámolásnál ezeknek meg kell lenniük. Hogyha pedig jogerőssé válik a választások végeredménye, akkor az összes választáshoz kapcsolódó dokumentumot, névjegyzéket, szavazólapot 90 napon belül meg kell mindenütt semmisíteni.

Mi a rendje a külképviseletekről érkező szavazatok és a határon túli szavazatok beérkeztetésének és a rendszerbe illesztésének?

A külképviseleten leadott szavazatokat a választásokat követő szombaton, tehát április 9-én fogják megszámolni az arra kijelölt választási bizottságok, az átjelentkezőkkel egyetemben. Egy-egy szavazókör marad mind a 106 választókerületben, amelyik a választás estéjén nem fog szavazatszámolást végezni, hanem bevárja annak a választókerületnek az átjelentkezős szavazatait, illetve a külképviseleteken leadott szavazatait. Ez a mi feladatunk, hogy a külképviseletekről beérkező szavazatokat, illetve az átjelentkezők szavazatait, amelyek mind zárt borítékokban vannak, rajtuk az adott OEVK-nak a számával, 106 felé válogassuk és elküldjük az érintett választókerületekbe. A következő szombaton, amikor a számlálás történik, ülésezni fognak országosan az egyéni választókerületi választási bizottságok és az egyéni jelöltek eredményét azon az ülésen fogják megállapítani. Ezen a napon fognak ülésezni a területi választási bizottságok is és a megyei listás végeredményeket is ekkor fogják meghatározni.

Az úgynevezett határon túli, vagy levélszavazatok, azok pedig listás szavazatok?

Az külön zajlik. A levélszavazatokat, amelyeket a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok adhatnak le, a Nemzeti Választási Iroda dolgozza fel. Ez a munka már megindult, és két részből áll. Április 1-ig több mint 198 ezer levélszavazat már beérkezett a Nemzeti Választási Irodához. A választási eljárási törvény pedig lehetőséget ad arra, hogy ezekben a válaszküldeményekben elhelyezett azonosító lapokat elkezdjük vizsgálni. Ez azt jelenti, hogy minden egyes választópolgár vonatkozásában be kell lépnünk a nemzeti választási rendszerbe és össze kell vetnünk a választópolgár adatait azzal, ami a levélben szavazók névjegyzékében szerepel. Csak hogyha ez az egyezőség megvan, és meggyőződtünk az adott választópolgárnál arról, hogy ténylegesen szerepel a levélben szavazók névjegyzékében, akkor tesszük és gyűjtjük külön a belső, lezárt borítékot, ami a szavazólapokat tartalmazza. Hogyha azt tapasztaljuk, ‒ és itt tudjuk kizárni a visszaéléseket, hogy valaki már leadott szavazatot, hiszen ezt rögzítjük az adott személynél ‒ hogy még egy levélszavazat érkezne az ő azonosító nyilatkozatával, azt már érvénytelennek tekintjük és a belső borítékot sem fogjuk utána kibontani és megszámolni, hanem az egész levélcsomagra azt mondjuk, hogy érvénytelen. Viszont, ahol érvényes levélcsomaggal találkoztunk, ezeket a belső borítékokat a szavazás estéjén 7 órakor a Nemzeti Választási Bizottság felügyelete mellett elkezdheti kibontani és megszámolni a Nemzeti Választási Iroda.

És ebből ugye csak listás szavazat lehet.

Így igaz, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok csak a pártlistás szavazólapot és a népszavazási szavazólapot kapták meg.

Kialakult ennek a választásnak az úgynevezett határon túli szavazatok bejutásának az olajozott rendje? Mert az elején lehetett ilyenekről hallani, hogy a posták, a külföldi posták nem feltétlenül olyan tempóban hozzák, aztán később kiderült, hogy de mégis. Mostanra ez olajozottan működik?

Összességében azt tudom mondani, hogy olajozottan működik, természetesen vannak kisebb-nagyobb fennakadások. A kanadai levélcsomagok kijuttatásában volt az ottani szolgáltatóval néhány napos csúszásunk, ami miatt az ott élő magyar állampolgárok néhány nappal később kapták meg a levélcsomagokat, de összességében jól és időben tudtuk kézbesíteni ezeket a küldeményeket.

A feldolgozhatatlansági okok, azok csökkentek? Az elején az édesanya leánykori nevének külországban eltérő írásmódja is például érvénytelenséget okozott. Ma már nem?

Annyiban változott a helyzet, hogy az idei választáshoz a törvénymódosítás következtében az azonosító nyilatkozatnak az adattartama is egyszerűsödött. Pont amiről szerkesztő úr is beszélt, az édesanyja neve, az kikerült az azonosító nyilatkozat adattartamai közül. A mostani számok egyébként azt mutatják, hogy 10-15 százalék között mozog a levélszavazatok érvénytelensége.

Még mindig? Az elég soknak tűnik, nem?

Nem kevés, de nekünk a jogszabályokat betartva kell ezt a feladatot elvégeznünk, ennél a tevékenységnél is jelen vannak a jelölőszervezetek delegáltjai és figyelemmel kísérik ezt a munkát.

De adathibák miatt ilyen viszonylag magas? Azért nem tegnap kezdődött a levélszavazatok rendszere.

Sok olyannal találkoztunk, ahol nem tartalmazza a válaszküldemény az azonosító nyilatkozatot, ez is érvénytelenné teszi.

Tehát elfelejtik beletenni.

Vagy pedig a belső borítékba zárja be a szavazólapok mellé.

És nem oda kell.

Azt ugye nem látjuk és nem nyithatjuk föl, tehát nem látjuk, nem találkozunk vele, érvénytelennek kell nyilvánítanunk. A másik és fő érvénytelenségi ok az azonosító nyilatkozat nem megfelelő kitöltése vagy az aláírás elhagyása. Ezek kötelező kellékek és csak egy teljes körűen kitöltött, és a levélben szavazók névjegyzékében szereplő adatokkal egyező azonosító nyilatkozat alapján tudjuk érvényesnek tekinteni a válaszküldeményt.

Mi a választási jogorvoslatok rendje? Mert itt a Kúria a kijelölt választási felsőbb bíróság. Mindjárt menjünk oda, ha valamit tapasztalunk vagy tartsuk be a hivatali rendet?

Muszáj betartani a hivatali rendet, és először kifogást kell benyújtani. Kifogást az egyéni választókerületi választási bizottságnál vagy – hogyha az egyéni kerület illetékességén túlmutat az ügy – a Nemzeti Választási Bizottságnál kell indítani. A választókerületi választási bizottság döntése ellen fellebbezéssel lehet a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordulni, a Nemzeti Választási Bizottság döntése ellen pedig lehet bírósági felülvizsgálatot kérni, amit a Kúria fog vizsgálni és eldönteni.

Nyitókép: MTI/Kiss Gábor

infostart

Hirmagazin.eu