21.6 C
Budapest
2022. augusztus. 8. hétfő

„Milyen anya az ilyen?!” – ezért nem lépnek ki a nők a bántalmazó kapcsolatból..

Dátum:

Megosztás:

Szilágyi Liliána ügye meglehetősen nagy port kavart a közéletben. Az interjú után rögtön működésbe lépett az internet rögtönítélő bírósága: az úszónő állításait a kommentelők közül sokan megkérdőjelezték, de még ennél is többen támadták Liliána édesanyját.

Illusztráció

„Miért nem lépett ki a kapcsolatból, ha a férje verte, és különben is, milyen anya az, aki hagyja, hogy a gyerekét bántalmazzák?”

– tették fel többen a kérdést. Egy ilyen bántalmazási ügy azonban koránt sem fekete és fehér, ezért szakértő segítségével keressük a választ a gyakori miértekre.

Szilágyi Liliána D. Tóth Kriszta műsorában számolt be arról, hogy az édesapja évtizedeken keresztül módszeresen bántalmazta őt és az édesanyját. Fontos leszögezni, hogy az úszónő ügyében még nem született ítélet, így nem tudhatjuk, hogy pontosan mi történt. Azonban annak fényében, hogy Magyarország az Európai Unió országai között élen jár a családon belüli erőszakok számában, és az áldozatok mindössze elenyésző százaléka hazudik az abúzusról, talán nem elrugaszkodott azt feltételezni, hogy

a sportoló igazat mond.

A párkapcsolati erőszak esetén a sértettek 90 százaléka nő.A párkapcsolati erőszak esetén a sértettek 90 százaléka nő.Kép: getttyimages.com

Tény azonban, hogy minden ötödik magyar nőt élete során legalább egyszer fizikailag vagy szexuálisan bántalmaz a párja. Ahogyan az is, hogy párkapcsolati erőszak esetén a sértettek 90 százaléka nő. Az ilyen ügyek kapcsán leggyakrabban az a kérdés merül fel, hogy az érintett nők miért nem lépnek ki a kapcsolatból az első pofon után. A rideg valóság azonban nem olyan egyszerű, mint hinni szeretnénk.

Nem veréssel kezdődik

Leone Walker amerikai szociálpszichológus éveken keresztül tanulmányozott bántalmazó kapcsolatokat, és azt tapasztalta, hogy van bennük egyfajta ciklikusság. Walker szerint az erőszak ciklusa egy több lépésből felépülő folyamat. Az elmélet legnagyobb tanulsága szerint a fizikai erőszak a legtöbbször nem éri derült égből villámcsapásként az áldozatot, hanem hosszas lelki terror előzi meg.

Walker szerint a párkapcsolati abúzus a legtöbb esetben a felek közötti konfliktusból indul ki.

  1. Ahogy ezek egyre sűrűsödnek, úgy növekszik a kapcsolati feszültség is. Ebben a szakaszban megjelenhet szóbeli és érzelmi bántalmazás. Általában a bántalmazó kezdeményezi a vitákat, mindenbe beleköt, keresi a másik fél hibáit. Ezzel szemben az áldozat úgy érzi, mintha folyamatosan “tojáshéjon” járna, igyekszik a partnere vélt vagy valós elvárásainak maximálisan megfelelni abban a reményben, hogy ezzel megtudja előzni a súrlódásokat.
  2. A felgyülemlett feszültség egy ponton erőszakkitörést eredményez – ekkor kerül sor arra a bizonyos első pofonra. A fizikai bántalmazás lehet néhány perc, de akár órákig is eltarthat. Ekkorra a bántalmazó a módszeres pszichés erőszakkal már teljesen megfélemlítette az áldozatot, így az nem mer kiállni magáért.
  3. A fizikai erőszakot követően a bántalmazó gyakran megbánást mutat. Ilyenkor jön a könnyes bocsánatkérés és a fogadkozás, hogy “ilyen soha többet nem fog előfordulni”. Sok esetben megjelenik a kapcsolatban egyfajta udvarlási időszak, ami során a bántalmazó rendkívül kedvesen viselkedik és akár ajándékokkal is meglepi a párját.

A “mézeshetek” és az azt követő rövid nyugalmi szakasz után azonban újra kezdődik a ciklus és jellemzően a korábbinál súlyosabb fizikai abúzusba torkollik.

Gázláng

A párkapcsolati erőszaknak ugyan nem szükséges feltétele az érzelmi manipuláció, de majdnem minden esetben megjelenik a bántalmazó kapcsolatokban. Ennek egyik leggyakoribb formája az úgynevezett gaslighting. A kifejezés egy 1944-es filmről, a Gázlángról kapta a nevét. A történetben a Charles Boyer alakította férj meg akarja szerezni a felesége vagyonát ezért manipulációval próbálja elérni azt, hogy a nő (Ingrid Bergman) elkezdjen kételkedni a saját ítélőképességében és szép lassan megőrüljön.

A gaslighting során is pontosan ez történik: a bántalmazó szisztematikusan megkérdőjelezi a bántalmazott érzéseinek, véleményének jogosságát. Ennek eredményeképpen

a bántalmazott fél önbizalma leépül, elkezd kételkedni a saját józaneszében és egy idő után már eszébe sem jut megkérdőjelezni a bántalmazó állításait.

Fizikai erőszak esetén a gaslighting abban jelenik meg, hogy az elkövető az áldozatot hibáztatja a bántalmazásért. Ilyen esetekben gyakran elhangzanak olyan kijelentések mint a “ha nem így viselkedtél volna, nem ütöttelek volna meg” és társai. Ezzel a bántalmazó az erőszak elszenvedőjére hárítja a felelősséget, akiben kialakulhat az a hamis elképzelés, hogy “megérdemelte” az őt érő abúzust.

Zsarolás a gyerekekkel, az anyagiakkal

A párkapcsolati erőszak kevésbé ismert eleme a pénzügyi bántalmazás. Ez azt jelenti, hogy a bántalmazó teljes mértékben átveszi az uralmat a család anyagi forrásai felett, a másik felet pedig megfosztja a saját pénzügyei feletti rendelkezés jogától. Ez sokféle formában történhet: ilyen lehet az, amikor az egyik fél egyedül kezeli a család pénzét, különböző indokokkal elszedi a partnere fizetését, vagy esetleg ráveszi arra, hogy ne is dolgozzon.

A kialakított pénzügyi függőség óriási fegyver a bántalmazó kezében, hiszen a bántalmazott egyszerűen anyagilag nem engedheti meg magának azt, hogy elhagyja.

Ha a kapcsolatból gyerek is van, még nehezebb meglépni a szakítást. Spronz Júlia jogász, a Patent Egyesület munkatársa elmondta lapunknak: sok esetben a bántalmazott nők “feláldozzák magukat”, mert azt hiszik, hogy a gyerekeknek az a jó, ha a család együtt marad. A szakértő szerint ez azonban egy, a gyerekekre is ártalmas tévhit.

“Nagyon sok bántalmazott anya mellett felnőtt gyerekkel beszélgettük, és egy sem köszönte meg az áldozatot.

Olyan viszont volt jócskán, aki az anyja szemére hányta, hogy miért nem vetett véget ennek a pokolnak

– mondta lapunknak Spronz.

A bántalmazó sok esetben még rá is játszik erre azzal hogy megfenyegetik az áldozatot: ha elhagyja őt, akkor minden befolyását beveti és elperli tőle a gyereket.

Ezt a helyzetet csak súlyosbítja, ha a gyermek maga is bántalmazott. Ekkor az áldozatok attól tartanak, hogy mi lesz akkor, ha a gyermek a bántalmazóval marad vagy láthatásra kell vinni hozzá: úgy érzik, hogy a jelenlétükkel legalább részben védelmet tudnak nyújtani.

"Olyan viszont volt jócskán, aki az anyja szemére hányta, hogy miért nem vetett véget ennek a pokolnak"“Olyan viszont volt jócskán, aki az anyja szemére hányta, hogy miért nem vetett véget ennek a pokolnak”. Kép: gettyimages.com

Az állam nem tesz eleget az áldozatokért

Spronz Júlia szerint bántalmazott nők félelme nem alaptalan: a hazai bíróság nem védi kellőképpen az áldozatokat annak ellenére sem, hogy 2013 óta önálló büntetőjogi tényállás a párkapcsolati erőszak. A szakértő kihangsúlyozta, hogy az igazságszolgáltatás munkatársai egyáltalán nem kapnak olyan képzést, amivel a párkapcsolati erőszakot felismernék és helyén tudnák kezelni a családjogi perekben. Így ők is olyan, a társadalomban mélyen gyökerező sztereotípiákból indulnak ki, mint az áldozathibáztatás.

A képzés hiánya azt jelenti, hogy gyakorlatilag laikusokhoz kerülnek az ügyek

– mondta.

A Patent Egyesület szerint a megoldást a jól bevált nemzetközi gyakorlatok átvétele jelentené. Ezeket az Isztambuli Egyezmény összegyűjtötte, tehát alapvetően azt kellene ratifikálni”

 véli a szakértő.

A nők elleni erőszak visszaszorítását célzó egyezményt Magyarország ugyan aláírta, de ismeri el annak kötelező hatályát. 2020 tavaszán három KDNP-s politikus indítványára parlamenti szavazásra bocsájtották az egyezmény ratifikálásának elutasítását, amit az országgyűlés el is fogadott. A kormánypárt azzal érvelt, hogy az egyezményben megjelenő társadalmi nem kifejezés a “gender-ideológiát propagálja”.

A bántalmazás nem válogat: bárki lehet párkapcsolati erőszak áldozata nemtől, életkortól és anyagi helyzettől függetlenül. Ilyen esetben fontos minél előbb segítséget kérni az alábbi szervezetek valamelyikén keresztül.

Hirdetés

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

onixmedia
weblap4u banner

Kapcsolódó hírek

Vb-címek helyett a melegek jogaiért és világunk megmentéséért harcolt Sebastian Vettel

Az idény végén visszavonuló Sebastian Vettelre nemcsak amiatt fognak emlékezni a Forma–1-es rajongók, mert 2010 és 2013 között...

Lázadás a reptéren: 80 ezer turista rekedt Kínában a covid-korlátozások miatt – Videón a zavargások

Miután megugrott a szigeten a regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma, leállították a tömegközlekedést, ennek következtében körülbelül 80 000 turista rekedt...

Orosz rulett, ukrán módra..

Olyat kér az ukrán elnök az EU-tól, amire még nem volt példa a történelemben, és ha az EU...

Mától még jobban kell vigyázniuk az autósoknak! Sebességellenőrzés lesz országosan!

Mostantól egy hétig fokozottan ellenőrzik a megengedett legnagyobb sebesség betartását Magyarország közútjain. Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (ROADPOL) 2022....
facebook