Fokozott készültségbe helyezték a Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatokat, mivel a perzsa állam megtorlással fenyegette meg az Egyesült Államokat, ha az csatlakozik a konfliktushoz Izrael oldalán.
Ali Bahreini, Irán genfi nagykövete és állandó ENSZ-képviselője az Euronews-nak június 19-én azt mondta, hogy Teherán megtámadja az Egyesült Államokat, ha Washington „átlépi a vörös vonalakat”.
A katonai szakértők többsége szerint az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Irán megtámadja a térségben lévő amerikai katonai támaszpontokat.
Az iráni Forradalmi Gárda vasárnap közölte, hogy az amerikai repülőgépek „megfigyelés alatt állnak”, és a térségben lévő amerikai támaszpontok „nem az erő, hanem a fokozott sebezhetőség forrásai”.
Irán jemeni szövetségesei, a hútik szombaton bejelentették, hogy célba veszik az amerikai hajókat a Vörös-tengeren, ha Washington részt vesz egy esetleges Irán elleni támadásban.
Az USA több tízezer katonát állomásoztat a Közel-Keleten. Állandó bázisai vannak több Arab-öböl menti országban – így Kuvaitban, Bahreinben, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben – is. Ezek közvetlenül a Perzsa-öböl túloldalán fekszenek, Iránnal szemben, és sokkal sokkal közelebb vannak hozzá, mint Izrael.
Az amerikai katonai bázisok kifinomult légvédelemmel rendelkeznek, de tömeges rakétatámadások vagy fegyeres drónrajok előtt sokkal rövidebb idejük lenne a figyelmeztetésre. Az iráni tüzérség összes lövedékét még a több száz kilométerrel távolabb fekvő Izraeli sem tudta megállítani.
A Közel-Keleten általában mintegy 30 ezer amerikai katona állomásozik , de az AP hírügynökség értesülése szerint jelenleg 40 ezer a számuk.
Az izraeli-iráni ellenségeskedés múlt pénteki kiújulása után a térségben lévő amerikai bázisokon elővigyázatossági intézkedéseket léptettek életbe. Az esetleges iráni válaszcsapásokkal számolva megerősítették a védelmet és a katonák családtagjai önkéntesen elhagyták a támaszpontokat.
Amerikai célpontok veszélyben
A Közel-Keleten állomásozó amerikai csapatokat fokozott készültségbe helyezték, mivel Irán megtorlással fenyegetőzik, és korábban már voltak célpontok amerikai érdekeltségek. A korábbi támadásokhoz és fenyegetésekhez képest azonban annyiban más a helyzet, hogy a Hezbollah és a Hamász katonai képességei jelenleg sokkal gyengébbek, miután Izrael 2023 októbere után megtizedelte őket. Iránnak vannak ugyan rakétái, köztük ballisztikusak is, de a nyugati szankciók miatt a perzsa állam légiereje nem túl erős.
Az Irak nyugati részén lévő Al-Aszad támaszpont, az ország legnagyobb amerikai légibázisa gyakori célpont.
2020-ban, amikor az USA likvidálta Kászem Szolejmáni iráni tábornokot, Irán 16 rakétát lőtt ki az iraki amerikai támaszpontokra. Az Al-Aszad bázist 11 találat érte el, több tucatnyi sebesülést okozva. A támadások később is folytatódtak, még hónapokkal később is drónok és rakéták csapódtak be.
2024 januárjában egy dróncsapás három amerikai katonát ölt meg a szíriai határ közelében lévő jordániai Tower 22 nevű kis amerikai előőrsön. Ekkor szenvedték el az első halálos támadást az amerikai erők azóta, hogy 2023 októberében megkezdődött az Izrael és a Hamász közötti háború.
Bahreinben az amerikai haditengerészet 5. flottája mintegy 8000 fős személyzettel működik. Katar ad otthont az Al-Udeid légibázisnak, az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának előretolt parancsnokságának, amely akár 10 000 katonát is befogadhat.
Camp Buehring, Ali al-Salem és al-Dhafra szintén kulcsfontosságú légibázisok, amelyek Kuvaitban és az Egyesült Arab Emírségekben találhatók.
Az Egyesült Államok iraki és izraeli diplomáciai képviseletei szintén megkezdték a személyzet evakuálását. A tisztviselők arra figyelmeztetnek, hogy a katonai bázisok mellett a nagykövetségek is célpontok lehetnek.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter az X-en azt írta, hogy „az amerikai erők védelme a legfőbb prioritásunk”. Egyúttal bejelentette, hogy további erőket telepítenek a régióba a védelem megerősítésére.
