88 éves korában meghalt Ferenc pápa, a katolikus egyház vezetője, aki régóta szenvedett súlyos betegségben. Az egyházfő még február 14-én, pénteken került kórházba, és pár nap múlva kiderült, hogy súlyos, kétoldali tüdőgyulladása van. 2025. április 20-án még megjelent a hívek előtt a Vatikán erkélyén.
2025. április 21-én, húsvéthétfőn, életének 89. évében meghalt Ferenc pápa. A katolikus egyházfő régóta küzdött súlyos betegséggel – közölte a Vatican News. Halálát Kevin Farrell bíboros jelentette be a Vatikán által kiadott közleményben. Azt mondta: „A bölcsesség a miénk.” Mint fogalmazott: „Kedves testvéreim, mély fájdalommal kell bejelentenem Ferenc szentatyánk halálát. Ma reggel 7 óra 35 perckor Ferenc római püspök visszatért az Atya házába. Egész életét az Úr és egyháza szolgálatának szentelte.”
Arra tanított minket, hogy hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg az evangélium értékeit, különösen a legszegényebbek és a legelesettebbek javára. Mérhetetlen hálával az Úr Jézus igaz tanítványaként mutatott példájáért Ferenc pápa lelkét az Egyetlen és Háromságos Isten végtelen irgalmas szeretetének ajánljuk
– fogalmazott a bíboros.
Az El País nevű spanyol lap arról írt, hogy a szentatyát nem a Vatikánban, hanem a római Santa Maria Maggiore nevű bazilikában temetik majd el, amit a BBC forrása is megerősített.
Ferenc pápa Jorge Mario Bergoglio néven született Argentína fővárosában, Buenos Airesben 1936. december 17-én. 22 éves korában csatlakozott a jezsuita rendhez, 1958-ban; 1969-ben szentelték katolikus pappá.
Mi történik ezután?
Ahogy arról egy korábbi Index-cikkben írtunk, miután orvosai halottnak nyilvánították, a pápa holttestét átszállítják az Apostoli Palotában található magánkápolnájába. Itt a hagyomány szerint az egyház részéről a camerlengo – magyarul a bíboros kamarás – egy szertartás keretében megállapítja, majd bejelenti, hogy a pápa meghalt. A Szentszék vagyonának kezelője, azaz kamarása jelenleg Kevin Joseph Farrell, egy ír püspök, így Ferenc pápa halálát neki kell majd megerősítenie.
Ez úgy történik, hogy Farrell bíboros kamarás jelképesen meglátogatja a pápát, és háromszor hangosan kimondja az egyházfő nevét azért, hogy megpróbálja felébreszteni. Amennyiben ez sikertelen, akkor egyes pletykák szerint a camerlengo segítői még egy ezüstkalapáccsal is megkoppintják Róma püspökének homlokát, hogy biztosra menjenek. Ezt a városi legendát a Vatikán azonban cáfolta.
Miután a camerlengo meggyőződött arról, hogy az egyházfő valóban eltávozott, a pápa halála utáni protokoll életbe lép. A kamarás bíboros először is megsemmisíti a hivatalos pápai dokumentumok pecsétjeként szolgáló pecsétgyűrűt, azt elkerülendő, hogy a katolikus vezető halála után valaki rendeleteket hozzon a nevében, majd elrendeli a pápai lakosztályok lezárását. Farrell püspök ezután tájékoztatja a bíborosi kollégiumot – a katolikus egyház magas rangú tisztviselőiből álló vezető testületét –, hogy a pápa meghalt. Végül a Vatikán egy médiának küldött közlemény formájában bejelenti a halálhírt a világnak is.
A pápa halála automatikusan 9 napos gyászperiódust indít el a római katolikus egyházban, és ezzel egy időben Olaszország is nemzeti gyászidőszakot rendel el. Ez az úgynevezett novendiale, amely egyébként eredetileg egy ókori római, pogány szokás volt. Eközben a Vatikán az úgynevezett „üres szék”, vagyis a sede vacante átmeneti időszakába lép. A sede vacante idején az egyház irányítását átmenetileg a bíborosi kollégium látja el – bár az új pápa megválasztásáig a bíborosok nem hozhatnak fontos döntéseket.
Az egyházfő holttestét a temetés előtt a Szent Péter-bazilikában helyezik közszemlére, ahova az elkövetkezendő napokban hívek százezrei, köztük a világ vezetői látogatnak el azért, hogy leróják kegyeletüket.
Ferenc pápa egyik intézkedése volt, hogy sokkal visszafogottabbra formálta a pápai temetkezést.
A múltban az elhunyt egyházfő testét egy magas és díszes ravatalra – temetési állványra – helyezték. Az argentin pápát azonban már csak egy nyitott koporsóban helyezik majd el a Szent Péter-bazilikában. Miközben a pápa a Szent Péter-bazilikában „nyugszik”, itt és az egész katolikus világban is naponta gyászmiséket tartanak. A pápát 6-7 nap után szokás eltemetni.
Így zajlik az új pápa kiválasztása
A pápa temetése után két-három héttel a bíborosi kollégium tagjai összeülnek a Sixtus-kápolnában az úgynevezett konklávéra, amely a pápaválasztás rendkívül rejtélyes folyamata. Elméletileg a pápai tisztség betöltésére bármely megkeresztelt férfi alkalmas, azonban az utóbbi 700 évben a bíborosok mindig maguk közül választották meg Szent Péter következő utódját.
A szavazás első napján a Sixtus-kápolnát lezárják, és a római katolikus egyház bíborosain és a konklávét lebonyolító személyzeten kívül senki sem léphet be (a később érkező bíborosokat természetesen beengedik). Azonban nem léphet be a sajtó, és a bíborosok közül csak néhányan kommunikálhatnak a médiával, azt is csak a konklávé beleegyezésével. Persze az újságírók ekkor már nagyjából tisztában vannak azzal, hogy kik a legesélyesebb jelöltek.
A konklávén nem a teljes, 252 tagot számláló kollégium, csak a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 138-an voksolhatnak. A szavazás titkos, a résztvevők az általuk támogatott jelölt nevét egy szavazólapra írják, majd azt a bazilika oltárán lévő kehelybe helyezik.
Ha egyik jelölt sem kapja meg a szükséges kétharmados többséget, újabb szavazási fordulót tartanak.
Egy nap akár négy forduló is lehet. A Ferenc pápát 2013-ban megválasztó konklávé körülbelül 24 órát és öt fordulót vett igénybe, de a folyamat hosszabb ideig is eltarthat. Egy 13. századi konklávé körülbelül három évig tartott, míg egy másik a 18. században négy hónapig.
Így élte meg saját megválasztását
A 266. pápa meglepte a vatikáni szakértőket, akik az akkor 76 évesnél némileg fiatalabb pápára számítottak. Ő maga a Ferenc nevet választotta a szegények iránti alázatos szolgálatban élő Assisi Szent Ferenc és – maga is jezsuita révén – a rendet alapító Xavéri Szent Ferenc tiszteletére.
Nem sokkal megválasztása után Ferenc közeli barátainak azt mondta: határozottan úgy érzi, hogy az ő pontifikátusa „rövid lesz”, és nem fog néhány évnél tovább tartani. Alaposan tévedett.
Gyermekbetegsége ellenére – egy fiatalkori fertőzés miatt eltávolították jobb oldali tüdőlebenyének egy részét – jó egészségnek örvendett, és már a megválasztásakor tapasztalt megnyugtató, mély belső békével látta el feladatait.
Megválasztásakor széles körű támogatást kapott az egyházi konzervatívok és a reformerek részéről egyaránt. Szexuális kérdésekben ortodoxnak, szociális kérdésekben liberálisnak tartották. Híveinek imponált az a buzgó elszántsága, hogy megreformálja a kúriát – a vatikáni bürokráciát –, felszámolja a Vatikáni Bankban jelentkező korrupciót, és kezelje az egyházon belül a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések szörnyű örökségét.
Pápaságának első hónapjaiban számos meglepetést okozott, amelyeket a közösségi média felhangosított, nem kismértékben hozzájárulva népszerűségének emelkedéséhez. Váratlan látogatásán az olasz Lampedusa szigetén – beiktatása után alig néhány hónappal, 2013 júliusában – felhívta a figyelmet az iratok nélkül érkező afrikai migránsok áldatlan helyzetére, akik mérhetetlen kockázatot vállalva kelnek át a tengeren, hogy Európába jussanak.
Ott ostorozta először a „közöny globalizációját”, pápaságának egyik központi témáját, egy olyan hozzáállást, amely hajlamos megfeledkezni a peremre szorultak szenvedéseiről.
Alig néhány évvel pápaságának kezdete után a felmérések szerint Ferenc pápa tekintélyes népszerűségnek örvendett nemcsak a katolikusok, hanem más vallásúak körében is. A Twitteren több mint 19 millió követője volt.
Ugyanakkor a hajlandósága, hogy nyíltan felvállalja a harcot a problémákkal szemben, egyre több ellenfelet eredményezett a Vatikánon belül és kívül.
Ferenc pápa beiktatása 2013. március 19-én
Fotó: Peter Macdiarmid / Getty Images Hungary
Liberális, ugyanakkor konzervatív
A megválasztását követő reggelen az új pápa, Ferenc elutasította a számára fenntartott, páncélozott, SCV1 rendszámú, luxuskivitelű Mercedes használatát, helyette egy jelöletlen autókonvojjal kisurrant a Vatikánvárosból, hogy egy római bazilikában imádkozzon.
A Vatikánba visszatérve ragaszkodott ahhoz, hogy kiegyenlítse a számláját az olasz főváros központjában, a papok számára fenntartott szállodában, ahol megválasztásáig töltött néhány éjszakát. Nem tartott igényt a pápák által az elmúlt évszázadban használt tágas tetőtéri otthonra, inkább a vatikáni vendégház kicsiny lakosztályát választotta. Hidegen hagyta a Castel Gandolfóban lévő palotaszerű pápai nyári rezidencia is.
Pápasága során megkérdőjelezte a szabadpiaci gazdaságot, kiállt a melegek és a menekültek mellett is.
„Az egyháznak inkább bocsánatot kellene kérnie a melegektől, mintsem elítélni őket” – jelentette ki, az Európába érkező migránsok átmeneti fogadóközpontjait pedig koncentrációs táborokhoz hasonlította.
Galéria: A reformpápa 12 éves szolgálata képekbenFotó: Franco Origlia / Getty Images Hungary
Pontatlan azonban azt állítani, hogy a pápa ízig-vérig liberális. „Ferenc egyértelműen »konzervatív« is” – írta a Crux katolikus hírportál arra hivatkozva, hogy még „egyetlen vesszőt sem változtatott meg a katekizmusban, az egyházi tanítás hivatalos kompendiumában. Nemet mondott a női papokra, a melegházasságra, az abortuszt a »legszörnyűbb« bűncselekményként definiálta, védelmébe vette a születésszabályozás tilalmát, és minden más vitatott kérdésben az egyház hűséges »fiának« nyilvánította magát”.
Ennek ellenére a kúria iránti kritikája és azon hajlandósága, hogy lazítson a merev egyházi álláspontokon olyan kérdésben, mint az újraházasodás utáni áldozás, egyre aktívabb ellenállást váltott ki ellenlábasaiból. Ferenc pápa viszont nem riadt vissza attól, hogy leváltsa azokat a bíborosokat, akikkel nem értett egyet.
Szerény életvitel
Jorge Mario Bergoglio 1936. december 17-én született Buenos Airesben. Édesapja maga is bevándorló volt, menekült, aki Olaszországból költözött Argentínába, és a vasútnál dolgozó könyvelőként gondoskodott családjáról, Jorgéról és négy testvéréről. A gyermekek édesanyja, Regina Sivori szintén olasz származású volt.
Jorge vegyésztechnikusként végzett, majd a papság útját választotta, és a Villa Devotó-i Egyházmegyei Szemináriumba lépett be. Bölcsészettudományi tanulmányait Chilében fejezte be, majd 1963-ban visszatért Argentínába, hogy a San Miguel-i Colegio de San Joséban filozófiából szerezzen diplomát.
Buenos Aires, Argentína, 2007. augusztus 7. Jorge Mario Bergoglio argentin bíboros köszönti az embereket a San Cayetano-katedrálisban tartott szentmise alattGaléria: A reformpápa 12 éves szolgálata képekben(Fotó: LatinContent / Getty Images Hungary)
Egy évvel később, 1964 és 1965 között már irodalmat és pszichológiát tanított a Santa Fé-i Szeplőtelen Fogantatás Főiskolán, 1966-ban pedig ugyanezt a tárgyat oktatta a Buenos Aires-i Colegio del Salvatoréban. Teológiát 1967–70 között tanult, majd egy újabb diplomát szerzett a Colegio de San Joséban.
Ramón José Castellano érsek Jorge Mario Bergogliót szinte a 33. születésnapján, 1969. december 13-án szentelte pappá. Képzését 1970 és 1971 között a spanyolországi Alcalá de Henares egyetemén folytatta, majd 1973. április 22-én tette le végső fogadalmát a jezsuitáknál, ahol hat évig töltötte be a tartományfőnöki tisztségét.
Bergoglio volt a San Miguel-i Villa Barilari novíciusmestere, a San Miguel-i Teológiai Kar professzora, a Jézus Társasága tartományi tanácsosa, valamint a Colegio Máximo Filozófiai és Teológiai Kar rektora. Doktori disszertációját Németországban fejezte be 1986 márciusában. Buenos Aires püspöke volt 1992-től, hat évvel később, 1998-ban pedig már az argentin főváros érseke.
E tisztségében már a 2005-ös konklávén esélyesnek tartották a pápaságra.
Bíborosi prédikációi mindig nagy hatást gyakoroltak Argentínában. Gyakran hangsúlyozta a társadalmi befogadás fontosságát, egyúttal közvetve bírálva azokat a kormányokat, amelyek nem fordítottak kellő figyelmet a társadalom peremén élőkre.
Nyilvános vonzerejének egy része „józan és szigorú” életmódjában rejlett – állította Francesca Ambrogetti, a Ferenc pápáról szóló életrajz társszerzője. Az egyházi intézményrendszer számára az újdonság erejével hatott, hogy egy jezsuita került az élére. A rend tagjai kerülik az egyházi kitüntetéseket, és közvetlenül magát a pápát szolgálják.
Bergoglio nézeteit már Argentínában próbára tették, az első latin-amerikai országban, ahol legalizálták az azonos neműek házasságát. Argentína akkori elnöke, Cristina Fernández de Kirchner támogatta az ingyenes fogamzásgátlást és a mesterséges megtermékenyítést.
Ferenc pápa 2022. július 26-án
Fotó: Cole Burston / Getty Images Hungary
A volt Buenos Aires-i bíboros olasz felmenői dacára argentin hazafi volt. Egy misén, 2016-ban a Falkland-szigeteki háború argentin veteránjainak mondta: „Azért jövünk, hogy imádkozzunk mindazokért, akik elestek; a haza fiaiért, akik kihajóztak, hogy megvédjék édesanyjukat, a hazát, és visszaszerezzék, ami az övék.”
Kapcsolata a magyarokkal
Nekrológjában a katolikus.hu megjegyezte: Ferenc pápa ifjú kora óta ismerte és szerette a magyarokat. Fiatal papként rendszeresen járt szentmisét bemutatni és gyóntatni olyan magyar szerzetes nővérekhez, akik Magyarországról menekültek Argentínába.
Ráadásul Argentin jezsuita elöljáróként közvetlen kapcsolatban volt az akkor Argentínában élő magyar jezsuita szerzetesekkel.
Pápává választását követően először a romániai apostoli látogatása alkalmával találkozott a magyarsággal. A csíksomlyói nyeregben bemutatott szentmiséjét ő maga évekkel később is „magyar miseként” emlegette. Ezzel ő lett az első pápa, aki ellátogatott a magyarság egyik legfontosabb nemzeti zarándokhelyére.
Magyarországon először 2021. szeptember 12-én járt, amikor az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét mutatta be Budapesten. Pontifikátusa alatt ez volt az egyetlen Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus, amelyen személyesen részt vett. Már ekkor ígéretet tett, hogy amikor lehetősége lesz rá, visszatér egy hivatalos apostoli látogatás keretében.
Erre másfél évvel később, 2023. április 28–30. között került sor. Ferenc pápa az ekkorra már megromlott egészségi állapota miatt nem tudta vállalni, hogy ellátogasson az ország különböző pontjaira, így a háromnapos hivatalos magyarországi látogatására szervezett találkozásokra budapesti helyszíneken került sor. Örök emlékként őrzik a magyar hívők a Kossuth téren bemutatott szentmisét vagy a több mint tízezer gimnazistával és egyetemistával való találkozást a Papp László Sportarénában.
Ezen utazások jelentőségét jól mutatja, hogy Ferenc pápa 12 éves pontifikátusa alatt egy országba, egy nemzethez a legritkább esetben látogatott el több alkalommal. Az apostoli látogatás első évfordulóján, tavaly tavasszal egy háromnapos nemzeti zarándoklat keretében köszöntük meg Ferenc pápa magyarországi útját. A szentatya ekkor ismét megkülönböztetett figyelemmel volt honfitársaink irányában, hiszen külön kihallgatáson fogadta az összes magyar zarándokot a Vatikánban
– fogalmazott közleményében az egyház.
A junta ellentmondásos évei
Életének vitatott időszaka az argentin katonai diktatúra hét éve 1976 és 1983 között, amikor Bergoglio az ország jezsuitáit vezette.
Azzal vádolták, hogy két paptársát 1976-ban gyakorlatilag a katonai hatóságok kezére játszotta, amikor nem támogatta nyilvánosan a Buenos Aires nyomornegyedeiben végzett szociális munkájukat. A „piszkos háború” korszakából származó másik vád ellene: nem tett eleget annak a kérésnek, hogy segítsen megtalálni egy öt hónapos terhesen elrabolt, majd 1977-ben meggyilkolt nő gyermekét. A gyanú szerint a gyermeket illegálisan örökbe adták.
A Vatikán mindenesetre határozottan cáfolta, hogy Ferenc pápa a junta idején bármi rosszat cselekedett volna. Sőt, 2011-ben kezdeti lépéseket tett a katonai uralom alatt meggyilkolt argentin papok boldoggá avatása érdekében, kezdeményezte továbbá öt katolikus egyházi személy szentté avatását, akiket a Buenos Aires-i Szent Patrik-templomban öltek meg, szintén 1976-ban.
A pápa kérésére a Vatikán megnyitotta az argentin diktatúrára vonatkozó aktáit az áldozatok és hozzátartozóik előtt. „Voltak püspökök, akik összeszűrték a levet a hadsereggel, de Bergoglio nem tartozik közéjük” – mondta róla Adolfo Pérez Esquivel, a Nobel-békedíjas emberi jogi aktivista.
„Állítsák meg az erőszakot!”
Az ukrajnai háborúban tűzszünetre szólította fel személyesen Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Arra kérte őt, hogy „állítsa meg az erőszak és a halál spirálját” Ukrajnában, miközben elítélte az atomtámadás „ellenőrizhetetlen” következményeinek kockázatát.
A háborút kezdettől fogva „hibának és borzalomnak” tartotta, de ez volt az első alkalom, hogy megnevezte az orosz elnököt, és annak háborús szerepére hivatkozott.
A pápa ugyanakkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is arra szólította fel, hogy „legyen nyitott” a komoly békejavaslatokra. „A gyűlölet nem szítható Isten nevében! Isten nevében nem szabad háborút vívni!” – ezt mondta még 2014-ben.
Ferenc pápa Magyarországon
Orbán Viktor magyar miniszterelnök első külföldi útja sorrendben harmadik megválasztása után – a korábbi gyakorlattal szemben –, 2022-ben a Vatikánba vezetett.
„Mi mindannyian azt gondoljuk itt, Rómában, a Vatikánban is és Budapesten is, hogy korunk legfontosabb közössége a család. Minden erőnket annak érdekében kell mozgósítani, hogy ezt a közösséget, a modern kor legfontosabb emberi közösségét, a családot megvédjük és megerősítsük, és ebben számíthatunk a szentatyára” – nyilatkozta a pápai audiencia után Orbán Viktor.
Ferenc pápa Magyarországon 2021. szeptember 12-én
Fotó: Bodnár Patrícia / Index
Ferenc pápa egy évvel korábban érkezett egy budapesti villámlátogatásra, ahol a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét celebrálta. Akkor a hívőkhöz fordulva azt mondta: engedni kell, hogy a találkozás az eucharisztiában átalakítson bennünket, ahogyan átalakította a nagy és bátor szenteket, akiket tiszteltek, mint Szent Istvánt és Szent Erzsébetet is.
Csakúgy, mint ők, mi se elégedjünk meg kevéssel: ne érjük be egy olyan hittel, amely csak a szertartásokból és az ismétlésekből él
– mondta Ferenc pápa Budapesten.
2023-ban másodszor is Magyarországra látogatott, a háromnapos útjának csúcspontja a Kossuth Lajos téri szentmise volt, amelyen tízezrek hallgatták őt.
Galéria: A reformpápa 12 éves szolgálata képekbenFotó: Kaszás Tamás / Index
Az egyházfő a karmelita kastélyban elismerően szólt Budapestről, a hidak, a történelem és a szentek városának nevezve azt. Ferenc pápa arra figyelmeztetett,
a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak.
Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: „A béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes az egészet, mindenki érdekeit szem előtt tartani. Odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre. Nem csupán a jelen hatalmára.”
A pápát több mint 11 ezer fiatal fogadta a Papp László Sportarénában, akiknek azt üzente, hogy az ember nem attól lesz nagy, hogy mások fölé emelkedik, hanem attól, hogy másokhoz leereszkedik, nem mások kárára, hanem mások szolgálatával.
Egyszerű fakoporsó
A sokat betegeskedő katolikus egyházfő készült a halálra, és ebben is külön utakon járt. Lemondott arról az évszázados gyakorlatról, amely szerint a néhai pápát három egymásba nyíló, ciprusból, ólomból és tölgyfából készült koporsóban temetik el. A Vatikán 2024-es közlése szerint az egyházfő úgy döntött, hogy egy egyszerű, cinkkel bélelt fakoporsóban szeretne végső nyughelyére kerülni. Azt is bejelentette, hogy több mint egy évszázad után ő lesz az első pápa, akit a Vatikánon kívül temetnek el: a Szent Péter-bazilika helyett a római Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezik majd végső nyugalomra – ott, ahol az egyházfő minden külföldi útja előtt imádkozott.
Ferenc pápa 2025. február 14-én került kórházba, és pár nappal később kiderült, hogy súlyos tüdőgyulladással kezelik, ami különösen veszélyes az ő esetében, mivel fiatal korában a jobb tüdőlebenyének egy részét eltávolították. A Politico szerint a kórházba kerülése előtt a pápa egy bizalmasának már arról beszélt, hogy ezúttal nem éli túl a betegséget, intézkedései pedig arra utaltak, hogy már a reformjaival elért eredményeit próbálta védelmezni.
