Továbbra sem szelídül az infláció: az eddig ismert adatok alapján májusban több visegrádi országban is emelkedtek a fogyasztói árak, ahelyett, hogy lassult volna a drágulás. Egyedül Lengyelország jelent kivételt, igaz, Varsó se épp az árstabilitás mintapéldánya a 4 százalék fölötti pénzromlással. Romániában azonban még mindig nagyobb a drágulás, mint Magyarországon. Körképben mutatjuk be, hogy hol áll a magyar gazdaság a régióban a májusi inflációs adatközlést követően.
Nagyon úgy tűnik, hogy továbbra sincsenek túl az infláció okozta megrázkódtatáson a régiós gazdaságok. A Központi Statisztikai Hivatal szerda reggel közölt adatai szerint Magyarországon a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest átlagosan 4,4 százalékkal, míg áprilishoz képest 0,2 százalékkal emelkedtek. Mivel az elemzők előzetesen 4,2 százalékos drágulásra számítottak, így az adat kellemetlen meglepetésként értékelhető. Különösen azok fényében, hogy májusban már több olyan kormányzati intézkedés is érvényben volt, amelyek egyaránt az árak letörését szolgálták.
Infláció: visszatért a régi mumus
Csakhogy a magyar inflációs adat egyáltalán nem egyedülálló, ha szétnézünk a régióban.
- Jelenleg Csehországban a legkisebb a fogyasztói áremelkedések üteme, ám ott is történt nagyobb ugrás az egyik hónapról a másikra. Áprilisban még 1,8 százalék volt a pénzromlás üteme, ami májusra 2,4 százalékra gyorsult, miután havi bázison magyarnál is nagyobb, 0,5 százalékos drágulást regisztrált a cseh statisztikai hivatal. Egyébként a cseheknél is 5 százalék fölött van az élelmiszer-infláció, egészen pontosan 5,4 százalék volt májusban, ugyanez Magyarországon 5,9 százalék.
- Hiába használ eurót a visegrádiak országok között egyedüliként Szlovákia, úgy tűnik, hogy ez sem jelent védelmet az infláció ellen. 2025 áprilisában északi szomszédunknál 3,7 százalékkal nőttek az árak éves szinten, ami májusban ismét emelkedhetett, legalábbis a június 13-i adatközlés előtt készült piaci konszenzus szerint. Az elemzők azt jósolják, hogy a múlt hónapban 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak Szlovákiában. Csak halkan jegyezzük meg, ez nagyon messze van az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos toleranciasávjától, nem beszélve arról, hogy az EKB-ban folyamatosan csökkennek a kamatok, tehát Szlovákia még védekezni sem tud a gyorsuló infláció ellen. A legutóbbi kamatdöntés óta az euróövezetben a betéti kamatok 2,25 százalékon állnak, azaz negatív reálkamat van jelenleg Szlovákiában, miközben lassan mindenhol több mint egy éve pozitív reálkamatok vannak.
- A visegrádi országcsoportban egyedüliként Lengyelországban mérséklődött az árnyomás az előző hónapban, miután májusban 4,1 százalékra csökkent az áprilisi 4,3 százalékról. Ez a 2024 júniusa óta a legalacsonyabb szint, ami annak köszönhető, hogy az áram, a gáz 13,1 százalékos emelkedését ellensúlyozta az üzemanyagköltségek jelentős, 11,4 százalékos zuhanása. Egyébként Lengyelországban utoljára 2024 júniusában volt 4 százalék alatt az infláció, tehát 11 hónap óta konstans e fölött tartózkodik, miközben Magyarországon tavaly szeptemberben 3 százalékra süllyedt. Ebben vélhetően az is szerepet játszik, hogy meglepően jól állja a sarat a lengyel gazdaság, amely minden külső viszontagság ellenére stabilan 3 százalék fölött tud bővülni.
Romániában áremelkedést hozhatnak a nyári hónapok
Bár nem tartozik az V4-ekhez, de érdemes szemügyre venni Romániát, ahol áprilisban a fogyasztói árak éves szinten 4,85 százalékkal nőttek. A Trading Economics elemzői előrejelzése szerint májusban némileg mérséklődhetett, 4,7 százalékra (hogy ez tényleg így van-e, az június 12-én, azaz holnap derül ki, ugyanis ekkor közli a román statisztikai hivatal a legfrissebb adatokat).
Ugyanakkor aligha lepődnénk meg, ha következő hónapokban gyorsuló inflációval szembesülne a román lakosság: júliustól ugyanis liberalizálják az árampiacot, emiatt jócskán megdrágulhat a villanyáram az átlagfogyasztóknak.
Ezen felül azt sem lehet kizárni, hogy a most formálódó kormánykoalíció csak adóemelések árán tudja letörni a tetemesre duzzadt hiányt, ami, mondani sem kell, egy újabb inflációs spirált indíthat el az egyébként is ezer sebből vérző román gazdaságban. Ezt láthatóan el akarja kerülni a politikai elit, azonban ezzel együtt is nagy kérdés, hogy a tavalyi 9 százalékos, egész Európában legmagasabb számító deficitet le lehet-e szorítani fájdalmas megszorítások nélkül.
Közben az euróövezet inflációja tovább lassult
Ami pedig az euróövezetet illeti, mintha teljesen más utat járna be, mint a kelet-közép-európai régió. Szeptember óta először esett a jegybanki cél alá az eurózóna inflációja májusban, miután éves alapon mindössze 1,9 százalékos volt a drágulás. Ez a kamatcsökkentések szempontjából jó hír, az már kevésbé, hogy közben a fejletlenebb országok, mint Szlovákia, vagy Észtország, ahol magasabb az árnyomás felzárkózó gazdaságok lévén, nem lesz képes küzdeni az inflációval szemben. Ez korábban is megfigyelhető volt, amikor 2022 nyarán még alacsonyan voltak a kamatok, ám a balti országokban már bőven 20 százalék fölötti inflációt mértek, tehát lényegében egy az egyben erodálódtak a megtakarítások.
