Home Főhírek Külföld Macedónia jövője a tét!

Macedónia jövője a tét!

Ma, vasárnap az urnák elé járulnak a macedón választópolgárok, hogy véleményt mondjanak az országuk történetében sorsdöntőnek tekinthető ügyről, mégpedig az ország nevének megváltoztatásáról.

Napi.hu

A népszavazáson a polgárnak egyetlen kérdésre kell válaszolnia: támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.

A szóban forgó megállapodást idén június­ban írta alá a két balkáni ország külügyminisztere, ezáltal lezárták a kettejük viszonyát mérgező, több évtizede húzó ügyet. Macedónia 1991-es függetlenné válása óta Athén akadályozza szomszédja csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval és a NATO-val, mivel nem ismeri el az ország nevét.

Görögország három északi tartományát ugyanis Makedóniának hívják, és szerintük a makedón identitásra, illetve a Nagy Sándor makedón király örökségére való hivatkozás nem jogszerű Macedónia részéről. A kétmillió fős ország az ENSZ hivatalos dokumentumaiban ezért Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven szerepel.

A júniusi megállapodás értelmében azonban nem lesz többé görög vétó. Az országot ugyanis ezentúl Észak-Macedóniának hívnák, a hivatalos nyelv megmaradna macedónnak, míg az állampolgárságnál azt írnák majd: macedón/Észak-Macedónia állampolgára. A megállapodást a tavaly nyáron hatalomra került szociáldemokraták harcolták ki, és nemzetközi támogatást is kaptak az EU-tól, a NATO-tól, az Egyesült Államoktól.

Macedonian Prime Minister Zoran Zaev addresses the people during a march in support of a referendum on changing the country’s name and its NATO and EU membership bids in Skopje, Macedonia September 16, 2018. REUTERS/Ognen Teofilovski – RC15F6EE28E0

Zoran Zaev miniszterelnök (képünkön) szerint a macedónok következő nemzedékének jövője forog kockán, de figyelmeztetett arra is, hogy a gazdaság, a Görögországgal folytatott kétoldalú kereskedelem, illetve a külföldi beruházások mértéke is fellendülhet a névváltoztatás következtében.

Bár a nyugati közeledést a lakosság nagy többsége támogatja, a névváltoztatást sokan nemzeti büszkeségből elutasítják, hiszen úgy vélik, azzal a macedón identitás vész el. Így gondolkodik az ellenzéki jobboldal, illetve a szintén jobboldali államfő, Gjorge Ivanov, aki a napokban azt mondta: nemzeti öngyilkossággal érne fel az igenek győzelme.

A man passes next to posters reading „yes” for the referendum in Macedonia on changing the country’s name that would open the way for it to join NATO and the European Union, in Skopje, Macedonia September 28, 2018. REUTETS/Ognen Teofilovski – RC16FA115850

A köztársasági elnök ezért a népszavazás bojkottjára szólított fel. A részvétel kulcskérdés, hiszen – bár a referendum eredménye semmire sem kötelezi a parlamentet – az aránynak el kell érnie az 50 százalékot ahhoz, hogy érvényes legyen. A legfrissebb felmérések szerint 57 százalékos lehet a részvételi arány, és a szavazók 70 százaléka voksol majd igennel.

Bár a megállapodást ezek után valószínűleg mind a macedón, mind a görög parlament ratifikálja majd, a névváltoztatáshoz szükséges alkotmánymódosítást kétharmados többséggel lehet csak elérni Szkopjéban, a 120 fős nemzetgyűlésben 49 mandátummal rendelkező jobboldal azonban nem akar asszisztálni ehhez.

– A jobboldal tíz évig volt hatalmon, ők is igyekeztek megállapodásra jutni a görögökkel, de nem jártak sikerrel. Eközben odahaza nacionalista kampányt folytattak, a macedón nemzeti identitás felépítése ebben az időszakban zajlott. Ezt az ő szemükben most le kellene bontani, amihez nem járulnak hozzá – magyarázta el lapunknak Ördögh Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusa.

A szakértő emlékeztetett: amikor a régi Jugoszlá­viát létrehozták, annak vezetője, Joszip Broz Tito megpróbálta a nagy nemzeteket visszaszorítani – mint a szerbet vagy a horvátot – és a kisebbeket erősíteni; ilyenek voltak a szlovénok, később a macedónok, a bosnyákok.

– Ők voltak ennek a mesterséges identitáskreálásnak az alanyai. Valójában sosem létezett önállóan a mai Macedónia területe. Csak ezután alakult ki a saját nyelv, a mítosz, a múltépítés, Nagy Sándor örökségének a felfedezése. A függetlenség után, 1991-től pedig ráerősítettek ennek a kialakítására – hangsúlyozta a szakértő.

Forrás: magyaridok.hu

Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a sajtoiroda@hirmagazin.eu e-mail címen.
Exit mobile version