Bár a bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályozza a munkabérből történő levonást, annak mértékét, a minimummentességet, a sorrendet, mégis egy sor nyitva álló kérdés merül fel a gyakorlati alkalmazás során.

A levonás mértéke

Kezdjük egy példával! A munkavállaló foglalkoztatására részmunkaidőben, napi 4 óra tartamban kerül sor, a havi alapbér összege bruttó 90 000 forint. A munkáltatónak a végrehajtó felhívására letiltást kell foganatosítania. Mennyit vonhat le, ha a követelés alapja gyermektartásdíj, és mennyit, ha egyébről, pl. banki kölcsöntartozásról van szó?

A törvény szerint a levonás teljesítése során a munkabér nettó összegéből kell kiindulni: annak legfeljebb a 33 százalékát lehet levonni. Bruttó 90 000 forint nettó 59 850 forintnak felel meg, melynek a 33 százaléka 19 750 forint. Itt kívánok utalni arra, hogy a főszabály alóli egyik kivételként mindenfajta tartásdíj és a tartásra irányuló járadékszerű szolgáltatás esetén 50 százalék erejéig terjedhet a levonható hányad.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 294.§ (1) bekezdés j) pontja alapján levonásmentes munkabérrész: a bírósági végrehajtásról szóló a szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrész. Ezzel összhangban a végrehajtási törvény szerinti garanciális szabály, hogy mentes a végrehajtás alól az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő rész. Ennek összege 28 500 forint. A mentesség nem áll fenn azonban a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén.

Így ha a végrehajtó gyermektartásdíj jogcímen kéri a levonást, abban az esetben a nettó 59 850 forint 50 százaléka, 29 925 forint levonható. Erre akkor is sor kerülhetne, ha a dolgozó zsebében kevesebb munkabér maradna, mint a minimális 28 500 forint.

Amennyiben pedig a tartozás alapja más jellegű jogcím, pl. banki kölcsön lenne, abban az esetben a levonást követően 59 850 forint – 19 750 forint = 40 100 forint összegű munkabér marad meg, mely az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét meghaladja, így a levonásra sor kerülhet. Ha a fennmaradó összeg kevesebb lenne, mint 28 500 forint, akkor kizárólag az ezen felüli összeg lenne levonható.

Ha a nettó munkabérből már levontuk a maximum levonható 33 százalékot vagy 50 százalékot, meg kell vizsgálnunk azt is, hogy az így fennmaradó összeg az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, a 142 500 forintot meghaladja-e. Amennyiben igen, abban az esetben az e feletti rész korlátozás nélkül levonható.

Hirmagazin.eu