Amennyire lenyűgöző, annyira félelmetes is a természet. Vannak pillanatok, amikor olyan elemi erővel tombol – legyen szó földről, vízről, levegőről, vagy éppen tűzről – hogy az emberiség védtelennek és kiszolgáltatottnak érzi magát. Máskor csak ijesztő módon el akar bűvölni, el akar kápráztatni. Cikkünkben a legijesztőbb, de nem feltétlenül ártó természeti jelenségek nyomába eredtünk.
A különös, ijesztő és meglehetősen ritka felhőforma akkor alakul ki, amikor a hidegfrontok viszonylag közel vannak egymáshoz. Többnyire vihar előtt jelenik meg, amikor a nedves levegő felfelé áramlik. Összegyűjtöttük a legkülönlegesebb természeti jelenségeket.
Ezek a legfélelmetesebb természeti jelenségek
Csőfelhő
A vízszintes, cső alakú égi jelenség bár ijesztően látványosak, de nem veszélyesek. Szórványosan világszerte bárhol megfigyelhetőek, de többnyire az ausztráliai Queensland-ben láthatók.
Catatumbo-villámlás, Venezuela
Fotó: Uno_Mas_Bajo_El_Sol / Shutterstock
A Catatumbo-villámlás légköri jelensége kizárólag Venezuelában, az azonos nevű folyó torkolatánál figyelhető meg. Ezen a helyen villámlik a legtöbbször a Földön egy évben: évente kb. 1,2 millió villámlást regisztrálnak, ez átlagosan 28 villámlást jelent percenként. Nem is csoda, hogy a jelenséget világ legnagyobb „ózon-generátorának” nevezik.
Eredete a több mint 5 km magasságban elhelyezkedő viharfelhők. Egy évben 140-160 napon jön létre, amikor akár 10 órán keresztül is tart a villámlás.
Vérvízesés, Antarktisz
Fotó: Mark RALSTON / AFP
Az antarktiszi McMurdo Dry Valley-ben található Blood Falls, vagyis Vérvízesés a Taylor-gleccserből a Bonney-tóba ömlő víztömeg. Egyedülálló vérvörös színét annak köszönheti, hogy a tó a gleccser alá szorult.
Oxigén mentes vize túl sós ahhoz, hogy megfagyjon. Amikor a vastartalmú víz áttör a gleccser repedésein, a levegővel érintkezve berozsdásodik(vas-oxid), és vörös foltokat hagy maga után. A vöröses lelőhelyet 1911-ben találta meg Thomas Griffith Taylor ausztrál geológus, bár ő még vörös algáknak tulajdonította a színt.
Tűzörvény
Fotó: Wally Skalij/Los Angeles Times/Getty Images
A tűzörvény, tűzördög vagy tűztornádó egy tűz által előidézett forgószél, amely gyakran (legalábbis részben) lángból vagy hamuból áll. A szél örvénylésével kezdődnek, amelyet gyakran a füst tesz láthatóvá, és akkor fordulhat elő, amikor az erősen növekvő hőség és a viharos szélviszonyok együttesen kavargó légörvényeket képeznek.
Ezek az örvények összehúzódhatnak egy tornádószerű örvénnyé, amely magába szívja a törmeléket és az éghető gázokat. A jelenséget először a 2003-as canberrai bozóttüzeknél igazolták.
Csillagtenger
A világ egyik legszebb és legkülönlegesebb természeti, vagy inkább biológiai jelensége a helyi lakosok által csak csillagtengernek, vagy a tenger csillagainak nevezett csoda, amelyet aprócska tengeri lények, fitoplanktonok idéznek elő. A világ számos tengerpartján megfigyelhető a jelenség, így például a Maldív-szigeteken , Mexikóban, de Borneón is.
Ezek a kis biolumineszcens élőlények – amelyek egyébként a szárazföldön is megtalálhatók, ilyen például a szentjánosbogár is – egy kémiai reakció segítségével fényt (foton) bocsátanak ki, amely a védekezésben, illetve a táplálékszerzésben is segítségükre van.
A csillagtenger videón:
Hirmagazin.eu a dupla szivárványról: A dupla szivárvány jelensége – Természetes csoda az égen
A szivárvány az egyik leglátványosabb és legkedveltebb légköri jelenség, amely akkor keletkezik, amikor a napsugarak megtörnek, visszaverődnek és szétbomlanak az esőcseppekben. Néha azonban nem csak egy, hanem két szivárványt is láthatunk az égen – ez a jelenség a dupla (vagy kettős) szivárvány.
Hogyan keletkezik a dupla szivárvány?
A fő szivárvány akkor jön létre, amikor a napsugár egyetlen alkalommal verődik vissza az esőcsepp belsejében. Ez az ív mindig a Nap ellentétes oldalán, nagyjából 42°-os szögben látható.
A másodlagos szivárvány ezzel szemben akkor alakul ki, amikor a fény kétszer verődik vissza az esőcseppben, mielőtt kilépne. Ez a második visszaverődés gyengíti a fényt, ezért a másodlagos ív halványabb, és színei fordított sorrendben jelennek meg: kívül van a vörös, belül az ibolya.
Miért látunk néha dupla szivárványt?
Ahhoz, hogy dupla szivárvány jöhessen létre, az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:
- Erős napfény: Általában a reggeli vagy késő délutáni órákban figyelhető meg.
- Eső és napsütés egyszerre: A megvilágított esőfüggöny ideális feltételeket teremt.
- Megfelelő látószög és háttér: A sötétebb háttér, például viharfelhő, segíti a szivárvány észlelését.
Érdekességek
- A két szivárvány között gyakran látható egy sötétebb sáv, ezt Alexander-sávnak hívják. Ez a tér a két visszaverődés közti fényhiány miatt alakul ki.
- A dupla szivárványt néha még egy harmadik vagy negyedik ív is kísérheti, de ezek szabad szemmel alig láthatók.
- Számos kultúrában a dupla szivárvány a megújulás, remény vagy isteni jelenlét szimbóluma.
Összefoglalás
A dupla szivárvány nem csupán ritka és gyönyörű természeti jelenség, hanem a fény fizikájának látványos példája is. Megfigyelésekor nemcsak a szépsége nyűgöz le minket, hanem az a tudományos háttér is, ami mögötte áll: a fénytörés, visszaverődés és szóródás csodája.
