Az idén 19. alkalommal megjelent 100 Leggazdagabb magyar című kiadvány számításai szerint a listán szereplők összvagyona 4568,1 milliárd forintra csökkent, ami 64,9 milliárddal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A 2002 óta megjelenő kiadvány idei vagyonértékelése még nem tartalmazhatja a 2020-ban várható visszaeséseket, hiszen ennek alapja a cégek és magánszemélyek 2019-es eredménye. Ez pedig kifejezetten jó esztendő volt. Több szegmensben, így a turizmusban, a kereskedelemben, de még az alkatrészgyártásban is rekordbevételek és eredmények születtek – olvasható a kiadó közleményében.
A kiadvány, amelyet idén is Szakonyi Péter és csapata állított össze, a koronavírus-járvány és következményei miatt egy hónapos csúszással jelent meg. Ez az idő azonban lehetőséget adott arra is, hogy figyelembe vegyék a pandémia egyes következményeit – legalábbis a március és május között eltelt időszakra vonatkozóan. A gazdasági hatások közül a nemzetközi és budapesti tőzsde árfolyamok zuhanása volt a legfeltűnőbb, ezért csökkent a kiadványban szereplő több gazdag vagyona.
Igazán nagy átrendeződés az első tíz leggazdagabb magyar alkotta élbolyban nem nagyon történt, ennek megfelelően
Csányi Sándor őrzi első helyét, annak ellenére is, hogy a járvány és az azzal járó gazdasági visszaesés az OTP első emberét is kedvezőtlenül érintette
– fogalmazott az InfoRádiónak Szakonyi Péter. Vagyona több mint 50 milliárd forinttal, 310 milliárd forintra csökkent.
A második helyre viszont Gattyán György jött föl, Mészáros Lőrinc pedig „csak” a harmadik helyen végzett, így módon a top3-ban egy helycserével módosultak a 2019-es adatok. Szakonyi Péter érdekességként jegyezte meg, hogy a nyolcadik helyre bekerült Jellinek Dániel, aki az ingatlanfejlesztés és -gazdálkodás fiatal, „nagyon dinamikus” szakértője, befektetője.
ami csak a járványkrízis első szelének tekinthető – emelte ki a felelős szerkesztő, aki attól tart, hogy a 2021-es kiadvány készítésekor már jóval nagyobb vagyoncsökkenés fog mutatkozni.
Mi alapján születik meg a lista?
Szakonyi Péter ismertetése szerint a kiadvány összeállítása alkalmával publikus adatokat használnak, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek, így a cégekről megjelent üzleti adatokat és éves jelentéseket, immár 19. éve. Másik fontos – ám kevésbé jellemző – forrás a cégek tőzsdei árfolyama, a hazai vállatoknak azonban csupán egy töredéke van jelen a budapesti vagy más értéktőzsdén, példaként említve például a WizzAirt a londonin. Idén a tőzsdei árfolyamok április végi záróértékét vették figyelembe. Az említetteken túl pedig nagyon fontos elemei a vagyonértékelésnek az érintettek általi szóbeli közlések – amennyiben hajlandóak őszintén végigbeszélni az elmúlt év történését –, miután ők tudják a legjobban, hogy az érdekeltségeik milyen teljesítményt nyújtottak, milyen problémával szembesültek vagy milyen sikert értek el – fogalmazott Szakonyi Péter.
A felelős szerkesztő megerősítette, természetesen minden évben
sokan vannak azok, akik egyébként beférnének a százba, de esetleg nem akarnak szerepelni a kiadványban, vagy a felvázolt metodikával nem mutatható ki a vagyonuk nagysága.
Ugyanakkor az az elvük, hogy csak tiszta eredetű vagyont vesznek figyelembe és csak transzparens működést vizsgálnak. „Tehát meglehet, hogy valakinek az otthoni páncélszekrényében aranyrudak százai hevernek, de ez messze van a transzparenciától.” Hasonló a helyzet akkor is, ha valakinek a fekete- vagy a szürkegazdaságból származik a vagyona.
A legbefolyásosabbak listája
Olyan „eget rengető” átrendeződés a magazin által idén már kilencedik alkalommal közölt legbefolyásosabbak listáján sem történt tavalyhoz képest, mint mondjuk a 2014-es évben volt tapasztalható, amikor Simicska Lajos és a hozzá kapcsolódó személyek kikerültek a kedvezményezettek köréből, fogalmazott Szakonyi Péter, kiemelve: az ötvenes lista hangsúlyozottan szubjektívnek tekintendő. Nem a vagyon dönt, hanem politikai elemzők véleménye alapján áll össze a sorrend a gazdasági és politikai élet szereplői között, amit nem meglepő módon a kormányfő, Orbán Viktor vezet.
Kapcsolódó hang
