Japán hadgyakorlatokat végez saját tengeri területén, miközben a kínai és orosz haditengerészeti erők is jelen vannak az Egyesült Államok szövetségese körüli vizeken.
A hadgyakorlat összhangban van azzal az amerikai stratégiai tervvel, mely arra fókuszál, hogy a környező szigetek láncolatát eszközként használva vágja el Kínát és Oroszországot a csendes-óceáni katonai hajózástól. A láncolat legerősebb eleme Japán, illetve a Fülöp-szigetek és Tajvan. A gyakorlattal egy időben a térségbe vezényelték az amerikai hadiflotta egyik legnagyobb repülőgéphordozóját, a USS Nimitzet is.
A biztonsági és honvédelmi kiadásokat globálisan összegző listán Japán a 8. helyen szerepel, a lista szerint többet áldoz fegyverkezésre, mint Törökország és Spanyolország együttvéve. A szigetország már 2015 óta fejleszti rakétaparkját és erejét, mely megvédi szigeteit a tenger felől érkező támadásoktól.
Japán Type-12 hajóelhárító rakétáit a Mitsubishi Heavy Industries gyártja, ezek tengerről, bombázókról és szárazföldi ütegekről egyaránt indíthatók. Hatótávolságukat az utóbbi években jelentősen megnövelték, ami Kína számára igen aggasztó fejlemény. A legújabb típusú rakéták pedig a Kawasaki Heavy Industries termékei, melyekre a Japán Védelmi Minisztérium eddig 243 millió dollárt utalt ki, és már kifejezetten az óceániai Nansei-szigetlánc védelmére vetik be.
Tokió összesen öt vízi utat jelölt ki a japán szigetcsoport körül azoknak a „nemzetközi szorosoknak” a felügyeletére, melyeken kínai és orosz haditengerészeti egységek is áthaladnak. A japán védelmi minisztérium rendszeresen figyelemmel kíséri és jelenti a szövetségeseknek ezek mozgását.
A Japán Szárazföldi Önvédelmi Erők bejelentették, hogy éves felszíni-hajó rakétatámadási gyakorlatukat június 19. és 30. között tartják Hokkaido fősziget déli partján, hogy fejlesszék hajóellenes képességeiket.
A kiképzésen a 88-as típusú föld-hajó rakétákat fogják használni, amelyek több mint 100 kilométerre lévő célpontok eltalálására képesek. A gyakorlat két indítási eseményt tartalmaz, melyek során fegyvertelen rakétákat lőnek ki a lőtértől délnyugatra, 24 mérföldes sugarú körön belüli vizeken lévő célpontokra. A szoros Japán két főszigetét választja el egymástól: északon Hokkaidót, délen pedig Honsút.
Helyszűke és biztonsági aggályok miatt Japán korábban az Egyesült Államokban és más tengerentúli helyszíneken tartott rakétalövészeti kísérleteket. A közelgő esemény lesz az első olyan japán rakétaindítás, amelyet hazai területen hajtanak végre.
Kína hadiflottájának bővítése és megnövekedett haditengerészeti tevékenysége arra késztette Japánt, hogy fokozza hajó-elsüllyesztő képességeit. Saját eszközei mellett Japán kétféle amerikai rakétát is rendelt a tengeri csapásmérő képességek javítására.
Kína és Oroszország reagál
Vu Csien ezredes, a kínai védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy „Japán régóta szorosan nyomon követi, megfigyeli és beavatkozik a kínai hajók és repülőgépek mozgásába, veszélyeztetve azok biztonságát, és könnyen okozhat tengeri és légi biztonsági problémákat (nem kalkulált baleseteket).” Kína nem említi meg, hogy az előre nem kiszámítható incidensek esélyét a felszaporodott mennyiségű kisméretű tengeralattjárói okozhatják leginkább.
Moszkva véleménye szerint „a kétoldalú politikai párbeszéd újraindításához vezető út csak akkor nyílhat meg, ha Japán felhagy ellenséges politikájával Oroszországgal szemben, és ezt konkrét lépésekkel is megerősíti.” Vagyis mindkét fél a Japán fegyverkezés visszafogásához köti a normalizálás lehetőségét.
