A járványügyi helyzet szükségképpen hatást gyakorol a munkaerőpiacra, ezért érdemes ismernünk azon lehetőségeket, melyek a rugalmas foglalkoztatás biztosítása szempontjából kiemelt jelentőségűek.

Ezek közül a legfontosabb az úgynevezett egyenlőtlen munkaidőbeosztás, illetve annak egyik formája, a munkaidőkeret.

Nézzük, mire is tudjuk használni!

A munkaerőigényt a szükséglethez tudjuk igazítani

A munkaidő-beosztás szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 96. §-a alapján a munkáltató határozza meg. A munkaidő beosztható általános munkarendben, amikor a munkavállaló hétfőtől péntekig a napi munkaidővel azonos mértékben végez munkát. Ez azonban sok esetben nem praktikus.

A piaci fluktuáció, a járványügyi helyzet, a nyersanyagszállítás akadozása a munkáltatók számára egyre kiszámíthatatlanabbá teszi a munkaidő tervezését. Azt pedig fontos tudni, hogy a munkáltató a munkaszerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállalót a munkaszerződésben meghatározott mértékben foglalkoztatni fogja. Amennyiben erre nem képes, az „alulbeosztás” okán állásidő-fizetési kötelezettsége keletkezhet. Ezt tudja orvosolni a munkaidőkeret, melyben a munkáltató a munkaidőt egy hosszabb időszak alapulvételével, egyenlőtlenül oszthatja be.

dr. Kéri ádám ügyvéd, adozona, Hirmagazin.eu