Vészforgatókönyv készül a BKK-nál.
A Blikk megelőzte a közlekedési társaságot, és kiszámoltuk, mit jelent a budapestieknek, ha a kormány leemeli az újabb milliárdokat a főváros számlájáról.
A közösségi közlekedés pénzügyeiben jártas szakértőket kérdeztünk arról, hogy Budapest közlekedési kiadásaihoz képest mekkora ez az 51 milliárd forint, és mit kellene elvileg leállítani, hogy ezt a pénzt megspórolja az önkormányzat.
- A BKK vészforgatókönyvet készít a városi költségvetésből leemelt 51 milliárd forint következményeinek kezelésére
- Karácsony Gergely főpolgármester a sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a tömegközlekedés kapacitásának csökkentése is felmerült lehetséges megoldásként
- Dorner Lajos rámutatott, hogy bár a budapesti metrók üzemeltetése a legköltségesebb, a leállításuk az egész város közlekedését megbénítaná
A tömegközlekedésen lehetne megspórolni azt az 51 milliárd forintot, amit a kormány a szolidaritási adó fejében leemelne a fővárosi önkormányzat bankszámlájáról. Karácsony Gergely hétfőn beszélt erről egy sajtótájékoztatón, közölve azt is, hogy vészforgatókönyv kidolgozására utasította a BKK vezetését, hogy megnézzék, milyen mértékben kell visszafogni a tömegközlekedés kapacitását, ha érvényesül az állami inkasszó.
A közösségi közlekedés pénzügyeiben jártas szakértőket kérdeztünk arról, hogy Budapest közlekedési kiadásaihoz képest mekkora ez az összeg, és mit kellene elvileg leállítani, hogy megspórolja ezt a pénzt az önkormányzat.
Vészterv
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint egész biztosan semmit, mert ha a főváros pénze elfogy, az önkormányzati törvény értelmében előbb a kertészeti feladatok, a színházak, stb., állnak le, nem a BKK, ezért nem nem jó az a példa, amit Karácsony Gergely főpolgármester hozott.
A gondolattal eljátszva –és a BKK idei üzleti tervét alapul véve –, elég lenne egy teljes évre leállítani az összes metrót vagy villamost, illetve a buszok felének leállításával is meg lehetne spórolni az 51 milliárd forintot. A metrók üzemeltetési költsége 64, a villamosoké 56, a buszoké pedig 116 milliárd forint évente.
Ez persze, képtelenség, hiszen leállna az egész város közlekedése
– hívta fel a figyelmet a Blikk kérdésére Dorner Lajos, a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület elnöke.
A metrók üzemeltetése a legköltségesebb, azon belül is a 4-es metróé, elsősorban a nagy belső terek szellőztetése, karbantartása miatt. Viszont itt a legkisebb a bérköltség, mivel az automata járművekben nincsenek metróvezetők. A többi vonalon viszont ott ülnek a vezetőfülkében, és az ő bérüket időszakos leállásnál sem lehetne megspórolni, mert akkor máshol vállalnak munkát, és később nagyon nehéz lesz pótolni őket.
A metrók buszos pótlása egyébként kevesebbe kerül a metróhálózat üzemeltetésénél, így ha busszal helyettesítenék a földalatti közlekedést, szerényebb lenne a metrók leállításával elméletileg megspórolható kiadás.
A buszok leállításával vagy ritkításával kevesebb megtakarítást lehet elérni, mert ha nem is mennek ki a garázsból a buszok, legfeljebb üzemanyagra és a karbantartásra nem kell költeni. Más tételekkel azért nem érdemes számolni, mert például a járművek egy részét hosszú távra bérlik, azaz a bérleti, illetve lízingdíjat akkor is fizetni kell, ha holnaptól a jármű nem megy ki a forgalomba. A sofőrök bérén sem érdemes spórolni, még úgy sem, ha csökkentett, úgynevezett állásbért kapnak, akkor ugyanis előbb-utóbb keresnek másik munkát és ahogy a metróvezetőket, úgy őket is nehéz később nagy számban pótolni.
Ott vannak még a más cégek által üzemeltetett buszjáratok, amelyekre a BKK határozott időre szerződött. Ugyanez a helyzet a MÁV által üzemeltetett HÉV-vel. Dorner Lajos szerint nincs jó megoldás, utoljára az MSZP-SZDSZ-es városvezetés idejében próbálkoztak 6 százalékos járatritkítással, és a számítások azt hozták ki, hogy a járatok 40 százalékához hozzá kellene nyúlni. Ebbe pedig bele is bukott az akkori városvezetés.
