2015. 06. 06. – 06:02
forrás: BZI/hirado.hu
Az iGO Navigációt gyártó NNG átlagos évi növekedési üteme 40-45 százalékos, amivel tavaly megnyerték európai és amerikai cégeket lekörözve az üzleti élet Oscarjaként is aposztrofált Internetional Business Awards versenyt. Megkapták az arany Stevie-t Európában, a bronz Stevie-t Észak-Amerikában. Nemrég nyitották meg második irodájukat Japánban, s az elsőt Detroitban. A fejlesztők továbbra is maradnak Magyarországon, ezért a 780 fős cég új irodát nyit az év második felében 50 fővel Szegeden. Idén 200 új munkatárs felvételét tervezik.
Az iGO messze a legsikeresebb mobilnavigáció a hazai piacon, s a világpiac egyik nagy sztárja – pont magyarul mégsem lehet megvenni a legelterjedtebb hazai oprendszerre. Mitől magyar? Mitől megy ilyen jól a cégnek? – kérdeztük a vezérigazgatót.
Balogh Péter nem éppen a megszokott nyakkendős, öltönyös, konzervatív vezérigazgató, mint az mindenkinek kiderülhetett a cég 10 éves születésnapjára kiadott egyetlen legális Android iGO navigáció letöltőinek készült videójából is. Beszélgetésünkből kiderül, hogy a cég zavarba ejtő nyereségessége legalább részben abból adódhat, hogy a mindennapi felvetésekre tán még szokatlanabb választ adnak, mint a mi kérdéseinkre:
Balogh Peter NNG vagott meret
– A repülőtéri gyorsforgalmi úton Budapestre tartva az út mentén óriásposzter büszkén közli az utazóval, hogy az iGO Navigáció gyártójának szülőhazájába érkezett. Csak éppen magyarul nem lehet letölteni a szoftvert…
– Volt iPhone-ra.
– Androidra, a hazánkban legelterjedtebb mobil operációs rendszerre viszont nem volt semmikor legálisan letölthető.
– Nem éreztük azt, hogy kész lenne a termék, nem volt elég stabil, nem futott a különféle felbontású okostelefonokon, ráadásul sok-sok munkával előállhattunk volna egy kétes nyereségű szoftverrel. Illetve mérlegeltük azt is, hogy mennyire éri meg nekünk ebbe fektetni az erőforrásainkat, szemben egy csábító autóipari projekttel. Másfelé indultunk.
– Közben azért Törökországban, Izraelben kapható a mai napig az iGO Navigáció. Mibe tellett volna 50-100 szóval magyarítani?
– Nem csak az említett két országban érhető el iGO Androidra. Készült Indonéziában, Dél-Afrikában is. Azt kell látni, hogy mindig egy-egy gyártó konkrét hardverrel szerelt készülékére gyártottuk: ami elfut azon a konkrét eszközön, talán megy még sok más okostelefonon is, de egyes mobilokon meg felborul, lefagy. Nem kockáztathattuk a hírünket ilyesmivel. Szerte a világon és itthon is, számtalan warez oldalról letölthető az iGO Navigáció: a jogvédelmünk és az említett technikai bizonytalanságok miatt lépünk föl mai napig a kalózverziók ellen.
– Hogy sikerült az iPhone-változat?
– Más a közönsége, nehezebben és kevesebben lopják. 40 országban adtuk el: mondjuk ez sem volt nagy üzlet számunkra.
– Magyarkodás nélkül kérdezem: mitől is magyar a cég? Egyáltalán, van értelme a „magyar” szónak egy világpiacon tevékenykedő nagyvállalat esetében?
– Van. Kapásból két válaszom is adódik. Az első: meghatározó szempont, hogy hol működik, hol fizet adót a vállalkozás. Adózási szempontból kifejezetten előnyös Magyarországon vállalatot működtetni.
– Komolyan mondja, hogy valamelyik adóparadicsomban nem érne el magasabb nyereséget?
– Amennyiben bohóckodni akarunk, vagy sikkasztani, az más. Ha viszont dolgozni szeretnénk, akkor kifejezetten jó Magyarországon szoftvercégnek lenni, mert a hazai adórendszer támogatja a számunkra legfontosabbat, a kutatás-fejlesztési tevékenységet, s az itthoni társasági adózás értékeli a szellemi tulajdont értékesítőket.
A másik szempont, amiért jó idehaza működni, hogy a magyar, vagy általában a kelet-európai ember gondolkodása sokkal alkalmasabb erre a területre, mint mondjuk a németé, a finné vagy a japáné.
– Az állítása kifejezetten szembemegy az összes frázissal, miszerint is a magyar melankolikus, patópálos, fegyelmezetlen, lassú. Miközben épp a maga által negatívan emlegetett népek vannak az orrunk előtt, mint követendő, ám el nem érhető jó példák…
– Persze, akadnak ilyen kevéssé előnyös vonásai is a magyar népléleknek. De a szoftverfejlesztéshez kreativitás, mégpedig olyan, ebben a régióban honos gondolkodás szükséges, amelyik minden pillanatban hajlandó megkérdőjelezni azt, ami az imént még kizárólagosan elfogadottnak látszott. A mi szakmánkban pont erre, az állandóan új utakat kereső, nyughatatlan hozzáállásra van szükség.
– Miért lenne bennünk több hajlam a bevett utak helyett újakat keresni?
– Nem szakmám ezt megítélni, de meglátásom szerint zaklatott történelmünk lehet az oka. Szerencsésebb népek letisztultabb hagyományokkal, merevebb szokásokkal rendelkeznek, mifelénk viszont örökösen más megoldásokat kellett találni. Ami szerintem igaz a szintén sok jó programozóval rendelkező szlovákokra, lengyelekre, románokra is. A magyar emberben adott a kreativitáshoz szükséges játékosság, de mivel mindig Európa részei voltunk, ismerjük és tiszteljük a szellemi tulajdont. Ez utóbbi nemigen mondható el mondjuk Kínáról, ahol nagyjából az a felfogás uralkodik, hogy a nem pusztán tárgyi tulajdon, a szellemi termék az közös ,amit bárki kedvére birtokba vehet, másolhat.
– Visszatérve az iGO -ra, a termékükre. Tíz éve igazi garázscégként indultak: hogyan jött be az első nagy pénz, amiből már nemzetközi nagyvállalatot lehetett építeni?
– Egy évtizede négyen voltunk a cégben, én voltam a tulajdonos: volt egy saját fejlesztésű játékom, játékokat fejlesztettünk. Alapításkor azt mondtam a többieknek, hogy fizetést nem tudok adni egy esztendeig, aztán viszont résztulajdont kapnak a vállalatból. Hat játékot készítettünk: máig büszke vagyok rá, hogy az App Store-ban eladás szerint az első hat helyet foglalták el. Ez különben gyakorlatilag az önfinanszírozás megteremtésére volt elegendő.
Következő évben tizenketten lettünk, s kitaláltuk, hogy navigációval akarunk foglalkozni. Minden pénzt és munkát beleraktunk a cégbe, ami 2006-ban újjáalakult. Ekkor kimentünk a németországi Hannoverben rendezett CeBIT-re, ami a világ egyik legnagyobb informatikai vására és kibéreltünk egy negyven négyzetméteres standot. Akkor ez nekünk rettentően nagynak számított, s meg kell mondanom, a cég pénze rá is ment az utolsó fillérig. Eredeti kinézetű, feltűnő, drága dizájnt csináltunk. Kockáztattunk, mindent feltettünk egy lapra.
– Semmi hírverés, marketing, csak úgy kiültek a standra és vártak?
– Pontosan. És szépen besétáltak a vevők. Bejött az első érdeklődő, s annyira tetszett neki, amit látott, hogy az előleg, amit kifizetett, több volt, mint az éves bevételünk. Aztán még jött kettő ilyen és már meg is volt a „nagy pénz”.
– Mivel fogták meg a vevőket?
– Mást adtunk, mint ami a piacon volt. Két dolgot emelek ki. Egyrészt akkor az összes navigációban az osztrák határig tartott Európa – mi megvettük, s tizenhat forrásból elkészítettük a teljes Európára a térképet. Ilyen nem volt senkinek. Ne felejtsük el, akkor még friss EU-tagok voltunk, jellemző eset volt, hogy Németországba behajtottunk személyi igazolvánnyal, de kifelé ez már nem sikerült, a határőrök fegyvert tartottak a hátunkba, úgy kellett kikeresni a csomagtartóból az útleveleinket. Szóval egyáltalán nem volt még nyilvánvaló, hogy Európa felénk is kiterjed, navigálnia viszont kellett mindenkinek, ha erre jött.
Másrészt szoftveresen is beletettük a magunkét. Akkor még szörnyen drága volt a 4 GB-os SD kártya – ezen voltak-vannak a térképek –, s a konkurencia által adott, 1 GB memóriával ellátott navikban csak úgy tudták az emberek használni a térképet, hogy asztali számítógépről másolgatták az éppen szükséges országok fájljait. Mi adattömörítéssel megoldottuk, hogy az 1 GB-os kártyára ráfért kivétel nélkül az összes ország, nem kellett számítógéppel vacakolni többé. S a 4 GB-os és az 1 GB-os kártya ára között akkora különbség volt, hogy ha a konkurencia ingyen adta volna a szoftverét, az övék az SD kártya miatt akkor is többe került volna.
– Most hányan vannak? Merre terjeszkednek?
– 780-an dolgoznak nálunk. A cég átlagos évi növekedési üteme 40-45 százalékos, amiért tavaly meg is nyertük európai és amerikai cégeket lekörözve az üzleti élet Oscarjaként is aposztrofált, az International Business Awards által jegyzett Stevie Awards elismerést. Megkaptuk az arany Stevie-t Európában, a bronz Stevie-t Észak-Amerikában. Nemrég nyitottuk meg második irodánkat Japánban, s az elsőt Detroitban. A fejlesztők továbbra is maradnak Magyarországon, ezért új irodát nyitunk az év második felében ötven fővel Szegeden. Most indul a fizetett gyakornoki programunk, melynek keretében az ország legjobb fejlesztőit akarjuk képezni – nem csak a diákok bizonyítványa számít, hanem a teljesítményük is. Idén 200 új munkatárs felvételét tervezzük.
– Miként változott közben a cég tulajdonosi összetétele?
– Két éve, 2013-ban átalakult a tulajdonosi struktúra, így az eredeti alapítók már nem tulajdonosok. Jelenleg többségében amerikai és izraeli tulajdonban van a cég. Békésen, támogató légkörben tudunk együtt dolgozni.
– Hogyan tovább, hogy bírják majd tartani a negyven százalék fölötti növekedést?
– Az NNG nem drága luxustermékként, hanem egy minden autósnak elérhető, az alapfelszereltség részének tekintett eszközként tekint a navigációra. Közvetlenül az autógyártókkal dolgozunk együtt, hogy elvigyük a belépő szintű kocsikba is a beépített navigációt: mára a világ 10 legnagyobb autógyártójából 7 modelljeiben már megtalálható az iGO.
– Lehet olvasni, hogy az okostelefonos világot kihasználva az NNG már nem pusztán offline navit akar adni, hanem online frissíti majd az útvonaladatokat, hogy az autósok elkerülhessék a dugókat. Erre viszont csak a Waze-t, s vele együtt a Waze óriási felhasználótáborát is felhasználó Google-nak van elég és folyamatosan frissülő adata…
– Nem-nem. Nagyon sok olyan cég van, amelyiktől lehet jelen idejű dugóadatokat vásárolni. Taxi társaságoknak, különféle közlekedési cégeknek kiváló minőségű adataik vannak. A Google szerintem csak azért vásárolta meg a Waze-t, mert erős volt a közösségi naviként működő Waze brandje, s mivel a Google évi 1 milliárd dollárt költ a saját térképészeti fejlesztésére, nem hiányzott neki egy felnövő konkurens.
– Ezzel együtt, nem lesz könnyű ilyen méretű ellenféllel megbirkózni, mint a Google
– Nem kell birkózni, más a pályánk. Mi a Google gyakorlata? Egységes megoldás, egységes platformon mindenkinek, és beledönteni a hirdetéseket. Nem egyénítenek semmit, mindenki kapja az azonos színvonalú ellátást, lehetőleg évekig bétában, senki sem szólhat semmit az ingyenszoftver esetleges problémáiért.
Ehhez képest, mi közvetlenül az autógyárakkal, az autógyáraknak dolgozunk. Az autóipar pedig nagyon más terület! Ők rettentő sok vasat, alumíniumot, gumit – azaz hardvert – akarnak eladni, mégpedig minél kifogástalanabb minőségben, a saját nevük alatt. Lehetőleg tökéleteset. Nekik az érintőképernyőn olyan navigáció kell, ami teljesen az ő szoftverkörnyezetükre van szabva, az ő kijelzőjüket, méreteiket, dizájnelemeiket használja, teljesen egyedinek tűnik, bár a mélyben az iGO Navigáció fut.
Csak egyszer volt ingyen letölthető a legális iGO: Tíz éves évfordulója alkalmából az NNG tíz napra ingyenesen letölthetővé tette limitált kiadású, születésnapi iGO navigációját, a legfrissebb Magyarország térképpel iOS és Android operációs rendszerű okostelefonokra és iPad-re. Ez az NNG első, közvetlenül a végfelhasználók számára is elérhető Androidos navigációs alkalmazása.A „SzülinApp” nevet kapott applikáció az alapvető navigációs funkciókat kínálta, mint az alternatív útvonalak, parkolási lehetőségek, és az automatikus újratervezés. Egyik legnagyobb előnye, hogy használatához nincs szükség internetkapcsolatra. Az offline alkalmazás nem fogyasztja a mobil adatforgalmat, és olyan területeken is működik, ahol nincs térerő. A SzülinApp alkalmazás ingyenesen letölthető volt az App Store-ból illetve Google Play áruházból április 20. és 29. között.
A Magyarország térkép frissíthető, továbbra is ingyenesen. Teljes értékű szoftver, amit az NNG kizárólag ajándéknak szánt, értékesítési célok nem voltak a kampány mögött. Más kérdés, hogy egyszer volt Budán kutyavásár: aki a 10 nap alatt nem töltötte le ingyen, annak várnia kell a fizetős verzió megjelenéséig.
