Home Főhírek Belföldi hírek Gyurcsányék szerint bármekkora benzinárat kifizetnének a magyarok

Gyurcsányék szerint bármekkora benzinárat kifizetnének a magyarok

Fotó: Ripost

Szerintük az egekbe lehet emelni a benzin árát, a magyarok úgyis kifizetik.

A Gyurcsány-párt gazdaságpolitikusa kifejtette, hogy nyugodtan az egekbe lehet emelni a benzin árát, a magyarok úgyis kifizetik majd.

A Demokratikus Koalíció gazdasági szakértője, Dávid Ferenc az ATV műsorában tett vállalhatatlan nyilatkozatot, melyből egyértelművé válik, a Gyurcsány-párt minden kapcsolatát elvesztette a józan ésszel.

„Én még nagyon-nagyon régen végeztem a közgazdasági egyetemen, és akkor tanították (…) A, B, C termék van: alkohol, benzin, cigaretta. Teljesen árrugalmatlan. Akármennyi az ára, ugyanúgy fog fogyni. Lemegy 2 hétig, lemegy 3 hétig, lemegy egy hónapig, és így jön vissza a görbe, és a fogyasztás beáll. (…) Ezt úgy verték a fejünkbe, hogy az A, B, C termékek nem kell izgulnia az államnak, emelheti, szedi be az adót nyugodt szívvel” – véli az úgynevezett szakértő.

Gyurcsányék nem először támadják a benzinárstopot, folyamatos kapálózásaikból kiderül: ők bizony a magyarokkal fizettetnék meg a háború árát.

Ha a baloldalon múlna, a magyar családok rezsije a négyszeresére nőne, mindeközben a Fidesz továbbra is azért küzd a brüsszeli ellenszélben, hogy megvédje a rezsicsökkentést, a teljes foglalkoztatottságot, a nyugdíjasokat és a családtámogatásokat.

Dávid Ferenc, a DK parlamenti képviselője korábban már egyszer pazarlásnak nevezte az élelmiszer- és a benzinárstopot, ahogyan a rezsicsökkentést is. A Gyurcsány-párti politikus szerint a hasonló intézkedések nem fenntarthatóak, ezért a teljes versenypiaci árakat ráterhelné a lakosságra, akiknek a spórolást javasolta.

A balliberális politikus a Szeged Tv adásában azt hangoztatta, hogy nem szabadna benzin és élelmiszer árstopot bevezetni, hanem inkább a lakosságnak kellene spórolnia.

„Szerintem piaci folyamatokba ily módon beavatkozni nem szabad, a költségeket el kell ismertetni az árban, tehát azt hiszem, hogy ez hosszú távon nem valósítható meg. (…) Tehát én nagyon idegenül nézem ezt a dolgot” – idézte a Gyurcsány-párt képviselőjének szavait a Mediaworks Hírcentruma. Hozzátette: bár elfogadja, hogy a kormány védeni akarja az alapvető élelmiszerek árát, de szerinte előbb-utóbb azért mégiscsak abba az irányba kellene menni, hogy szokjuk meg azt, hogy visszaállunk a versenypiaci körülményekhez.

Bizonyos termékekben – folytatta – takarékosabban, megfontoltabban kell költenünk, s most, hogy minden be van fagyasztva, akár az üzemanyagra gondolok, akár a rezsire, akár élelmiszerekre, ez egy picit hadd mondjam, pazarláshoz is vezethet.

Dávid Ferenc önmagával is erős ellentmondásba keveredett, amikor a következő mondatában már bagatellizálni kezdte a „hat” (valójában 11) alapvető élelmiszerre bevezetett ársapkát.

Szerinte ezzel nem lehet mérsékelni az inflációt, mivel a fél tucat tétel esetében megállapított fix ár eltörpül ahhoz képest, hogy egyes élelmiszerláncok akár 100 ezerféle terméket kínálnak.

Mint ismert július 1-jéig  biztosan érvényben marad az alapvető élelmiszerek és az üzemanyag ársapkája. Az év elején bevezetett intézkedéssel a tavaly október 15-i szintre állították vissza a kristálycukor, búzafinomliszt, finomított napraforgó-étolaj, házi sertéscomb csirkemell, csirke far-hát, csirkehát, csirkefar, csirkeszárnyvég, valamint az ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalék zsírtartalmú tehéntej árát.

A kormány tavaly novemberben az üzemanyagok árára is bevezetett egy felső határt. Azóta legfeljebb 480 forintot kell fizetni az E10-es benzin, valamint a dízel literjéért. Az intézkedésekkel az inflációt is sikerült kordában tartani: ezek hiányában a jelenleg 8,6 százalékos drágulás a 13 százalékpontot is meghaladhatná a kormány szerint.

Az árstopok megújításáról június közepéig dönt a kormány – írta a Magyarország Kormánya Facebook-oldalon Gulyás Gergely.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott, minden árstopról külön hoz döntést a kormány. Hozzátette, ezek jó intézkedések, ezért szeretnék őket továbbra is fenntartani.

Az árstop február elsején lépett hatályba, azóta pedig az energiaválság mellett az orosz–ukrán háború is jelentős szerepet játszott abban, hogy Európa-szerte rohamos drágulás ment végbe az élelmiszerek piacán.

A benzinárstopot 2021. november 11-én jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter és 15-én lépett hatályba az intézkedés. A rendelet 480 forinton rögzítette a 95-ös oktánszámú benzin árának felső határát.

A magyar kormány az, aki – szinte egyedüliként egész Európában – nem a háborúról és a szankciókról, hanem a békéről és a biztonságról beszél, a háború gazdasági hatásai viszont hozzánk is begyűrűztek – írta legfrissebb Facebook-bejegyzésében Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

A szankcióknak köszönhetően drágultak az energiahordozók mellett az alapvető élelmiszerek is, emlékeztetett a szóvivő, hozzátéve: a magyar kormány ezért is döntött úgy, hogy árstopot vezetett be néhány alapvető élelmiszerre.

„Az üzemanyagárstopnak köszönhetően Európában a magyarok fizetik az egyik legalacsonyabb árat a benzinért és a gázolajért. A 480 forintos hatósági árak mellett a piaci árak már mindkét termék esetében 800 forint körül alakulnának” – hangsúlyozta Szentkirályi, hozzátéve: a rezsicsökkentéssel a családok életszínvonalát kívánja megvédeni a kormány. A piaci árak bevezetése így összesen négy és félszeres rezsiemelkedéshez vezetne egy átlagos magyar háztartásban. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy – rezsicsökkentés nélkül – egy átlagos magyar háztartás 9 ezer forintos villamosenergia-kiadása 30 ezer forintra, míg a 13 ezer forintos földgázszámlája 71 ezer forintra nőne.

„A kamatstop szintén segít a családokon, hiszen a kamatok emelkedése miatt egy átlagos, változó kamatozású lakossági jelzáloghitel havi törlesztő-részlete akár 23 százalékkal, 11 ezer forinttal is emelkedhet” – tette hozzá a szóvivő, aki arra is rámutatott: ezek az árstopok 5-6 százalékkal csökkentik az inflációt.

Forrás, fotó: Ripost / Hírmagazin.eu

Exit mobile version