Home Főhírek Gazdaság Gyilkos féreg fenyegeti Magyarországot: már a szomszédban pusztít a ragadozó

Gyilkos féreg fenyegeti Magyarországot: már a szomszédban pusztít a ragadozó

getty
magyar gyerekek angolul beszélgetnek a világ legkülönlegesebb snack jeit kóstolgatva

Elképesztő ütemben terjed egy ragadozó laposféreg Európa nyugati részén, és valószínűleg már csak idő kérdése, hogy Magyarországon is megjelenjen.

A kis talajlakóról egyelőre nem tudni, hogy hosszabb távon milyen károkat okozhat, aggodalomra ad azonban okot, hogy étlapján főleg csigák, földigiliszták és egyéb olyan puhatestűek szerepelnek, amelyek amellett, hogy őshonos fajok alapvető táplálékaiként szolgálnak, kulcsfontosságú szerepet játszanak a lebontásban is.

Évről évre újabb és újabb idegenhonos fajok jelennek meg nem csak Európában, de Magyarországon is, ráadásul ezek többségét az emberek hurcolják be.

Ahogy arról az agrárszektor.hu korábban írt, ilyen volt a harlekinkatica brutális elterjedése is, a betelepítésük ugyanis óriási biológiai védekezési hiba volt. Habár behozataluk elsődleges célja az volt, hogy elpusztítsák a káros levéltetveket és levélbolhákat, rövid időn belül azonban elkezdék felfalni a hazánkban őshonos katicabogár fajokat is, amelyek ennek hatására mára már gyakorlatilag teljesen eltűntek a szemünk elől.

Nem szabad megfeledkeznünk ugyanakkor a poloskákról sem, az észak-afrikai eredetű zöld vándorpoloska elszaporodásának például a meleg időjárás kedvezett a legjobban, ráadásul mostanra már egyre nagyobb számban van jelen hazánkban is.

Ha ez nem lenne elég, a poloskák évente több milliárd eurónyi gazdasági kárt okoznak, a Közép-Európában megtelepedett zöld vándorpoloskák és az ázsiai márványos poloskák ugyanis több mint százféle növényben okoznak kárt. Magyarországon döntően a zöldségféléket károsítják, amelyek a kártétel miatt fogyaszthatatlanná és értékesíthetetlenné válnak. A poloskák egyre több problémát okoznak, nemcsak a mezőgazdaságban, de a mindennapi életben is, a hideg elől ugyanis általában a lakásokba menekülnek az idegesítő rovarok.

Ugyanakkor mára már ott tartunk, hogy hiába jön bármilyen hideg, illetve extrém tél, a jelentősebb kártevők, mint a poloskák vagy akár a csigák, már nem gyérülnek meg számottevően, mert megtanultak áttelelni, és búvóhelyet keresnek maguknak, amint a hőmérséklet jelentősen lecsökken.

Francia kutatók most egy újabb aggasztó lény felbukkanásáról adtak hírt, egy ragadozó laposféreg terjed ugyanis igen gyors ütemben Európa nyugati részén, és úgy tűnik a magyarországi felbukkanása csak idő kérdése.

Az újdonsult pusztító rendszertanilag a laposférgek törzsébe tartozik, ezen belül pedig az úgynevezett planariák közé, latin neve Obama nungara.

A Dél-Amerikában honos állat mindeddig csak ott fordult elő, a közeli jövőben azonban jó eséllyel testközelből is megismerhetjük majd, a mostanra Európában is megtelepedő állományt ugyanis argentínai populációból hurcoltuk be.

Szárazföldi, ragadozó életmódot folytató fajról van szó, közeli rokonai Magyarországon nincsenek.

Az argentin planária 5–8 centiméteresre nő, és leginkább piócára hasonlít. Az argentin laposféreg tehát ragadozó, étlapján pedig csigák, földigiliszták és egyéb olyan puhatestűek szerepelnek, amelyek amellett, hogy őshonos fajok alapvető táplálékaiként szolgálnak, kulcsfontosságú szerepet játszanak a lebontásban is.

A szóban forgó Obama nungara európai károkozásáról egyelőre nem állnak rendelkezésre adatok, így nem tudni valójában „mire képes”.

Az argentin planária egyelőre úgy tűnik nem bírja a nagy szárazságot és a komolyabb hideget, így megtelepedése hazánk kontinentális éghajlatán elméletben nem valószínű, ám az semmit nem jelent, hogy eddig még nem találkoztunk vele Magyarországon. Ugyanakkor azt se felejtsük el, hogy a klímaváltozással a mi éghajlatunk is egyre inkább az eddig mediterránként ismert viszonyok felé hajlik, amivel őshonos élővilágunkat mindinkább kiszolgáltatja a behurcolt fajoknak. Szomorú, de a megoldás már túlnőtt az emberiségen, hiszen az argentin planáriáról is tudjuk, hogy gyorsan terjed egész Európában, és a hatása biztosan negatív lesz, azt azonban nem lehet megjósolnu, hogy hosszabb távon milyen károkat okoz majd, és hogyan lehet ellene védekezni.

Címlapkép: Getty Images

agrarszektor, Hirmagazin.eu

Exit mobile version