Martin Scorsese Dühöngő bika című filmje nem csupán egy életrajzi dráma, hanem egy nyers, húsbavágó utazás a lélek mélyére – a pusztító indulatok, a bűntudat és az önmarcangolás birodalmába. A történet a legendás bokszoló, Jake LaMotta életét követi nyomon, akit Robert De Niro alakít – karrierjének egyik legikonikusabb alakításával.
A film nem glorifikálja hősét. Jake nem az a sportszerű bajnok, akit csodálni könnyű: erőszakos, féltékeny, önpusztító – de mindvégig végtelenül emberi. A ringben kegyetlen és precíz, az életben azonban képtelen kordában tartani saját démonait. De Niro a szerep kedvéért brutális fizikai átalakuláson ment keresztül: a fiatal, kisportolt LaMottától a megöregedett, megtört férfiig teljes átéléssel formálja meg karakterét.
Scorsese rendezése művészien egyensúlyoz a dokumentarista hűség és a drámai hatás között. A fekete-fehér képi világ fokozza a film súlyosságát és időtlenségét. A bokszjelenetek koreográfiája lenyűgöző, ugyanakkor nem a sportteljesítmény áll a középpontban, hanem az, ahogyan Jake saját magát veri szét lassan – kívül és belül.
A Dühöngő bika nem könnyű film. Felkavaró, mély és nyomasztó. De éppen ettől válik mesterművé. Egy olyan alkotás, amely szembesít azzal, hogy a legnagyobb csatákat nem a ringben vívjuk, hanem önmagunkkal.
Ajánljuk mindazoknak, akik szeretik a karakterközpontú drámákat, a pszichológiai mélységet, és kíváncsiak arra, hogyan lesz egy bokszoló élete tragikus önvallomás az árnyékban maradt fájdalmakról.