Home Életmód Egészség - betegség Ezen a növényen múlhat, mennyi koronavírus-oltása lesz az emberiségnek

Ezen a növényen múlhat, mennyi koronavírus-oltása lesz az emberiségnek

A Noavax amerikai gyógyszergyár koronavírus-elleni vakcina gyártásba kezdett / Fotó: Pexels

A Novavax nevű Amerikai gyógyszergyár koronavírus-vakcinájának előzetes tesztelése nagyon kecsegtető eredményeket mutatott, mivel a tesztek szerint a Novavax oltása nemcsak hatásos lehet, de a tesztalanyok kedvezőtlen mellékhatásokról sem számoltak be.

A Noavax koronavírus-vakcinájánál előny, hogy szállítható egy sokkal olcsóbb hűtőben, míg a Moderna Therapeutics és a Pfizer által fejlesztett, szintén ígéretesnek tűnő RNS-oltás csak ultraalacsony hőmérsékleten mozgatható. A Novavax hatalmas támogatást kapott az amerikai kormányzattól koronavírus-vakcina kifejlesztésére, átszámolva közel 429 milliárd forintot.

A Noavax csoda oltásával csupán egyetlen egy baj van. Nagy mennyiségben kell hozzá egy bizonyos fából nyerhető anyag, ami csak Chilében található meg. Ez a fa a chilei szappanfa vagy Quillaja saponaria. A növényben lévő szaponin egyik komponense, a QS-21 elengedhetetlen összetevője a Novavax oltásának. Vagyis még az is elképzelhető, hogy ki fog pusztulni ez a növényfaj, ha az egész világot a Noavax vakcinájával kell majd beoltani – írja a 444.hu.

QS-21-alapú Matrix-M-nek elnevezett adjuváns működik a legjobban a Noavax által kifejlesztett oltásban. Az adjuvánst rengeteg vakcinában alkalmazzák, mint hatásnövelő alkotóelemet.

Már 2011-ben rájöttek, hogy a QS-21 milyen fontos és hatékony alkotóeleme például a rákellenes gyógyszernek. Egyetlen grammnyi, por állagú QS-21 kb. 100 ezer dollárba, azaz majdnem 31 millió forintba kerül. Mondjuk igaz, hogy egyetlen oltásba ennek csak a húszezred része kell.

Ricardo San Martin chilei vegyész-biológus szerint hiába dolgozott ki újabb módszereket arra, hogy hogyan lehet kevesebb fából több szaponint kinyerni, és emiatt a 2000-es évek beli újítás miatt kevesebb fát kivágni, ha „a növekvő kínálat a keresletet is megdobta”. Azaz kiderült, hogy a szaponin állateledelek, szénsavas üdítők, édességek, permetszerek előállításában is nagyon hasznos. Emiatt mostanra évente kb. ugyanannyi szappanfát termelnek le a szaponinért, mint 20 éve, csak most sokkal több szaponint nyernek ki belőlük.

A biológus szerint már most el kéne kezdeni szappanfa-ültetvényeket létrehozni Chilén kívül, nemcsak a faj megvédése érdekében, hanem, mert a koronavírus megmutatta, hogy nem függhet az egész emberiség sorsa egy ilyen fontos alapanyag beszerzésekor egyetlen országtól.

A tudós arra is felhívja a figyelmünket, hogy a következő években nem lesz túl sok idősebb szappanfa, aminek metszés után szaponint nyerhetnénk a kérgéből. Ezért kell újabb ültetvényeket létrehozni. Mivel fiatalabb ültetvények fáinak leveléből kell kinyernünk a szaponint, ami egy kicsit nehezebb és drágább, de fenntarthatóbb.

Félelmetes, hogy az egész világon elvághatja a QS-21 utánpótlását egy esetleges kormányzati megszorítás, egy nagyobb erdőtűz vagy egy chilei sztrájk.

blikk

Hirmagazin.eu

Exit mobile version