A NATO nukleáris elrettentő erejének alapvető célja a béke megőrzése és a szövetségesek elleni esetleges támadás megelőzése

– jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően csütörtökön.

Jens Stoltenberg a sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „rendkívül távoliak” az olyan körülmények, amelyek között a katonai szövetségnek nukleáris fegyvert kellene bevetnie.

Súlyos következményei lennének, ha Oroszország nukleáris fegyvert vagy bármilyen nukleáris eszközt alkalmazna Ukrajna ellen – fogalmazott a NATO-főtitkár, majd hozzátette: az orosz nukleáris fenyegetés a legveszélyesebb és legfelelőtlenebb a háború februári megkezdése óta. Ilyen eszközök alkalmazása alapjaiban változtatná meg a konfliktus természetét – emelte ki.

Stoltenberg hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris retorikája veszélyes és felelőtlen. A NATO komolyan veszi ezeket a fenyegetéseket, de nem ijed meg és éber marad. Ezzel összefüggésben aláhúzta: egyetlen tagország megtámadása azt jelentené, hogy aktiválják a katonai szövetség alapszerződésének kollektív védelemről szóló pontját, a washingtoni szerződés 5. cikkét.

A legfrissebb hírek itt!

Kijelentette: a NATO nem részese a konfliktusnak, de továbbra is támogatja Ukrajnát, ameddig csak kell. Ezzel kapcsolatban közölte, hogy a tagországok számos és különböző katonai eszközökkel segítik Ukrajnát. Fejlett rendszereket szállítanak a hadban álló országnak, beleértve a tüzérséget, a légvédelmet és a páncélozott járműveket is. Emellett üzemanyagot, téli ruházatot és orvosi ellátást is biztosítanak, és a védelmi közösség hamarosan drónellenes berendezéseket is szállít Ukrajnának – tette hozzá.

A NATO-főtitkár végezetül közölte, a tagországok védelmi miniszterei áttekintették a NATO elrettentő képességének és védelmének megerősítése terén elért haladást, és megállapodtak abban, hogy a szövetség növeli a magas fokú készenlétben tartott erőinek számát. Még több erőt csoportosít a szövetség keleti régiójába, köztük nyolc harccsoport a Balti-tengertől a Fekete-tengerig – tette hozzá Jens Stoltenberg.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Putyin komoly megtorlásra számíthat a nyugattól, amennyiben nukleáris fegyvert vetne be a háborúban.

„Putyin azt mondja, nem blöfföl. Nos, nem is engedheti meg magának, hogy blöfföljön. Azt is világossá kell tenni, hogy az Ukrajnát támogató emberek, az Európai Unió, az uniós tagországok, az Egyesült Államok és a NATO sem blöfföl. Bármilyen atomtámadás Ukrajna ellen választ követel. Nem nukleáris választ, de olyan erősségűt, amely megsemmisíti az orosz hadsereget”  fogalmazott.

blikk

Hirmagazin.eu