A film alaphangulatára már az is rányomja a bélyegét, hogy a főszereplő az a Rosamund Pike, aki pár évvel ezelőtt a Holtodiglan című sikerfilmben – aki az ebben nyújtott alakításáért Golden Globe és Oscar-jelölt is volt – meglehetősen felborzolta a kedélyeket, és már a mosolyától is elfogott bennünket a kétely és félelem, ugyanis már ott kiderült, hogy ez a nő bármire képes.

Marla Grayson (Rosamund Pike), Kép: netflix.com

Ezt a jól bevált karaktert vitte tovább J Blakeson rendező is, aki ezúttal még fifikásabbnak és életrevalóbbnak alkotta meg Marla Greyson karakterét, aki már a film elején kifejti életfilozófiáját, mely szerint kétféle ember van: ragadozó és préda, oroszlán és bárány. Ő pedig a „nőstényoroszlán” – egy igazi predátor.

A nyugdíjasok rémálma

Greyson ugyanis nem csupán egy pénzért mindenre elszánt és mindenkin átgázoló leszbikus feminista, hanem már odáig jutott, hogy egy komplett intézményhálózatot hozott létre, amelyben magát az idős, vagyonos emberek védőszentjének álcázva fosztja ki a gondjaira bízottakat.

A törvényesen működő üzlet ráadásul virágzik, tekintve, hogy a hálózat része egy szakvéleményt adó, korrupt háziorvos és több befolyásos ember is, így a bíró könnyedén hozzásegíti Marlát ahhoz, hogy ő legyen a dúsgazdag idősek államilag kirendelt gondviselője. Ez ráadásul az öregek életének végéig tart, a kassza pedig ennél a fondorlatos nőnél csilingel, aki a film elején el is mondja, hogy volt már életében szegény, de az nem állt jól neki.

Jennifer Peterson (középen) “elrablása” hatalmas baklövésnek bizonyul Marla számára., Kép: Seacia Pavao/Netflix

A gyengéket és elesetteket kihasználó nőszemély azonban alaposan belenyúl a darázsfészekbe, amikor gyanútlanul az orosz maffiafőnök anyjára (Dianne Wiest) veti ki a hálóját. Bejön tehát egy másik negatív figura Peter Dinklage alakításában, akinek az lenne a pozíciója, hogy a szervezett bűnözés egyik főmuftijaként megkeserítse az időseket kisemmiző nő életét.

A predátor és a tökkelütött

És igazából talán pont ezen a ponton hasal el egy kicsit a film, ugyanis eddig a rendező és legfőképpen Rosamund Pike zseniálisan hergelik föl a nézőt, aki már türelmetlenül várja, hogy induljon be végre a főszereplő szenvedéstörténete, de ez nagyon nem akar bekövetkezni, sőt.

A kiérdemelt revansot hozó gengszter helyett ugyanis mindössze egy balfék maffiózót kapunk, akiről hamar kiderül, hogy egy végtelenül egyszerű és groteszk, mintsem félelmet keltő személy. Bűnszervezete pedig egy vicc: tökkelütött kamugengszterekből áll.

Az orosz maffiafőnök Roman Lunyov, alias Peter Dinklage., Kép: Seacia Pavao/Netflix

A filmben így sajnos szinte egy olyan karakter sincs, akivel azonosulni lehetne, maximum Marla, de vele is csak azok tudnak, akikben az együttérzés a nulla felé konvergál. A Fontos vagy nekem ugyanis jelentős időt és energiát öl abba, hogy elhitesse velünk: Marla egy alávaló figura, aki tényleg gyengéket zsákmányol ki, hogy ő erős legyen. Így a jóérzésű nézőben egyáltalán nem alakul ki empátia és szánalom Marla iránt, így izgulni sem tudunk amiatt, hogy ő és szeretője, Fran (Eiza González) életére tör a maffia.

Elszalad vele a ló

Innentől kezdve pedig igazi akcióthrillerbe illő jelenetek következnek, telis-tele a valóságtól elrugaszkodott eseményekkel, melyek közepette a néző azért szurkol, hogy az antihős végre megkapja megérdemelt büntetését és haljon meg. Végül a forgatókönyv egy félperces jelenettel próbálja feloldani a feszültséget, melyet látva az emberben aztán végképp felmegy a pumpa, ugyanis az egész megoldás annyit ér, mint halottnak a csók. Na jó, azért hoz egy kevéske izgalmat és kárpótlást, de az utolsó fél órát még ez sem felejteti el velünk.

Fontos vagy nekem végén tehát nincs happy end, a jó nem nyeri el a jutalmát, a gonosz is csak félig bűnhődik, és a rend sem áll vissza a világban. Cserébe a néző kap egy kissé kiábrándító, ám meglehetősen szórakoztató és izgalmas bűnügyi szatírát. Így az IMDb-s értékelés e film esetében teljesen helytálló: 6,3/10

noizz

Hirmagazin.eu