1. Rovarok mint „új élelmiszerek” (Novel Foods)
- Az EU-s Új élelmiszer rendelet (EU 2015/2283) keretében már engedélyezett több rovar, pl. Tenebrio molitor (lisztkukac), locusta migratoria (vándorsáska), Acheta domesticus (házi tücsök), és Alphitobius diaperinus (kis lisztkukac) termék formájában (szárított/pasztőrözött/púderként).
- Ezeket csak szigorú biztonsági és címkézési előírásokkal együtt lehet forgalomba hozni.
2. Rovarok és alga-mikrofehérjék a „Fehérje Stratégia” része
- Az EU stratégiai célja, hogy csökkentse a fehérjeimport-függőséget és növelje az önellátást alternatív forrásokból, mint rovar-, mikróba- és algafehérjék, valamint hüvelyesek előállítása .
- Ez összhangban áll a Farm to Fork stratégiával, amely támogatja a klímabarát, fenntartható élelmiszerláncokat.
3. Kötelező bevezetés egyenlőre nincs, ösztönzés van
- Az EU nem kötelezi sem a tagállamokat, sem a lakosságot rovarfogyasztásra.
- A cél a választható alternatívák támogatása, nem a kötelező áttérés. Az EU maga is mondta: „Egyenlőre senkit sem kényszerítünk rovarevésre” .
Milyen változások várhatóak?
| Terület | Mi történik? | Mi nem történik? |
|---|---|---|
| Élelmiszerpiac | Rovar-alapú élelmiszerek megjelenése (lisztkukacpor, rovarok chipsek) | Nincs masszív kötelező rovarbevezetés |
| Állati takarmány | Rovarfehérjék engedélyezése takarmányként (baromfi, sertés, hal) | Nem kötelező azonnali alkalmazás |
| Egyéni választások | Fogyasztói döntés alapú térnyerés, az EU ösztönzi, de nem kényszeríti | Nem ír elő „rovar-hétfőt” vagy hasonló szabályt |
Az EU egyértelmű lépéseket tett az alternatív fehérjeforrások (rovar, mikro-, alga) piacra jutásának ösztönzésére a fenntarthatósági és élelmiszerbiztonsági célokkal összefüggésben.
- Tudatosan választott, nem kötelező rendszerbe illeszkedik, amely biztonságos és szabályozott bevezetést tesz lehetővé .
- A fő cél nem a „kötelező rovarevés”, hanem az önellátás erősítése, a klímavédelem támogatása, és a biztonságos, diverzifikált élelmiszerlánc kialakítása.
Átfogó lista a Magyarországon honos, emberi fogyasztásra technikailag alkalmas rovarokról. Ezeket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), illetve különböző hazai és nemzetközi kutatások is vizsgálták. A rovarokat alapvetően három fő szempont szerint értékelik élelmiszerként: fehérjetartalom, allergén potenciál, és technológiai feldolgozhatóság.
Magyarországon előforduló, fogyaszthatónak minősülő rovarfajok
1. Lisztbogár lárvája (Tenebrio molitor)
- Leggyakrabban engedélyezett rovarélelmiszer az EU-ban
- Magas fehérje- és zsírtartalom
- Kereskedelmi forgalomban porított, sült vagy szárított formában elérhető
2. Házi tücsök (Acheta domesticus)
- Kedvelt rovarélelmiszer, teljes testtel, por formában is árusítják
- Gazdag B12-vitaminban, vasban és kalciumban
- Magyarországon is tenyészthető beltéri környezetben
3. Sáska (pl. keleti vándorsáska) (Locusta migratoria)
- Egyes alfajai az EU-s listán is szerepelnek
- Nálunk szezonálisan előfordul, főként a Dél-Alföldön
- Főként pirítva vagy szárítva fogyasztják
4. Fekete katonalégy lárvája (Hermetia illucens)
- Főként takarmánycélra használják, de bizonyos feldolgozott formában élelmiszerként is vizsgálják
- Nagyon gyorsan szaporodik, hatékony biológiai újrahasznosító
5. Méhek és darazsak (lárvák és bábok)
- A méhlárvák Kínában és Japánban már régóta fogyasztottak
- Magyar méhészeteknél keletkezett „felesleges” lárvák is hasznosíthatók lennének
- Fehérjében és omega-zsírsavakban gazdag
6. Hangyafajok (pl. vöröshangya) (Formica spp.)
- A hangyák egyes fajtáit Ázsiában és Dél-Amerikában fogyasztják
- Magyarországon ritkán kerülne az étlapra, de elméletben nem kizárt
Fontos megjegyzések:
- Nem minden rovar ehető! Sok faj mérgező, allergén vagy biológiai veszélyt jelent (pl. atkák, poloskák, szúnyogok, cserebogarak).
- Magyarországon egyelőre nincs kötelező rovarfogyasztás, és a hagyományos étrendben nem szerepelnek rovarok.
- Az Európai Unió csak engedélyezett fajtákat használhat fel rovarélelmiszerként – jelenleg 4 fő faj szerepel az EFSA listáján.
