További piacnyitást és egyenlő bánásmódot ígért az európai cégek számára Li Ko-csiang kínai kormányfő az Európai Unió és Kína közötti keddi brüsszeli csúcstalálkozón, amelyen egyebek mellett az ipari szubvenciókkal kapcsolatos aggályok kezeléséről is megállapodás született.
„Nehéz, de végül sikeres tárgyalásokat zártunk” – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki szerint a friss kínai vállalások „áttörést” jelentenek. Bár sokáig úgy tűnt, hogy nem fog sikerülni, egyes hírek szerint nagyjából 50 órányi előkészítés után a két fél közös zárónyilatkozatot fogadott el a találkozón, miután annak szövegéről az utolsó pillanatokig egyeztettek. A két évvel ezelőtti EU-Kína-csúcson ez a vitás kereskedelempolitikai kérdések miatt nem jött össze.
A hétoldalas dokumentumban az EU és Kína vállalta piacának „szélesebb körű, egyszerűbb és megkülönböztetéstől mentes” megnyitását, illetve a viszony szorosabbra fűzését bizonyos területeken, például a klímaváltozás elleni fellépést és a multilateralizmus biztosítását illetően. „Ragaszkodunk ahhoz, hogy az európai cégek Kínában azonos jogokkal rendelkezzenek”, mint ahogy fordítva már ez a helyzet – szögezte le Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Megállapodásuk szerint a felek támogatják a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) reformját, ideértve az ipari szubvenciókkal szembeni szabályozás megerősítését is, amelyek miatt világszerte élesen bírálják Pekinget. A nyilatkozatban az is szerepel, hogy véget kell vetni a kényszerített technológiatranszfereknek. Sokan már régóta sérelmezik, hogy a piacra jutás feltételeként a nyugati vállalatoknak Kínában együttműködésre kell lépniük helyi cégekkel, átadva nekik a „know-how-t” és a kulcsfontosságú technológiákat.
Juncker külön üdvözölte, hogy erre kifejezetten kitértek a dokumentumban. Mindazonáltal rámutatott, a vállalások csak akkor érnek valamit, ha be is tartják őket. „Szavainkat tettekre váltjuk. Az európai cégek egyenlő bánásmódban fognak részesülni” – ígérte erre válaszul Li Ko-csiang a közös sajtótájékoztatón. „Jelentős közös nyilatkozatot írtunk alá a kölcsönös tisztelet és egyenlőség alapján, amely világosan fogalmaz az irányok és a konkrét célok vonatkozásában is” – fogalmazott.
Az emberi jogokat is érintették
Donald Tusk elmondta, hogy a találkozón az emberi jogok kínai helyzetével kapcsolatos „súlyos aggályok” is szóba kerültek. Névtelenséget kérő források szerint ő maga például zárt körben felvetette az ujgur kisebbség tagjainak Hszincsiang tartománybeli tömeges bebörtönzését. „A mi európai nézőpontunk szerint az emberi jogok éppen olyan fontosak, mint a gazdasági érdekek” – mondta.
Az uniós Kína-politika változását jelzi, hogy az Európai Bizottság előző hónapban „rendszerszintű riválisnak” minősítette a távol-keleti országot, valamint több tagállam is fontolgatja a kínai Huawei kizárását az ötödik generációs mobiltávközlési hálózatok (5G) fejlesztéséből.
A kínai miniszterelnök innen Horvátországba utazik, hogy részt vegyen a 16+1-es csoport, azaz Kína és 16 kelet- és közép-európai ország együttműködési formációjának értekezletén. Az Európai Unió és Kína közötti kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke napi mintegy 1,5 milliárd eurót (hozzávetőleg 484 milliárd forintot) tesz ki.
mti
