Az elnök az amerikai köztévének (PBS) nyilatkozva többféle ténnyel támasztotta alá, hogy az oroszok elleni győzelem kizárólag a nyugati támogatások függvénye. A front nem a tavalyi patthelyzetet, hanem a felőrlés képét mutatja. Izrael példája jelzi, hogy a közvetlen beavatkozásnak van értelme.

Ukrajna több téren is rendkívül súlyos kihívásokkal néz szembe, a lőszer- és munkaerőhiánytól kezdve a támadások fokozásáig Oroszország felől, tetézve az USA további segélyeivel kapcsolatos bizonytalansággal. Amna Navaz riporter a nagymúltú NewsHour című műsorban kérdezte az ukrán elnököt.

Az Izrael ellen indított iráni támadás tapasztalatait Zelenszkij rendkívül tanulságosnak tartja saját országára nézve is. Szerinte az, ami április 13-14. éjszakán a közel-keleti térségben történt, példaértékű jele annak, hogy a közvetlen nyugati beavatkozásnak igenis van értelme és tere. 

„Ez egy jelzés volt a világ összes vezetőjének. Az Egyesült Államok, Franciaország, Jordánia, és az Egyesült Királyság direkt módon védte Izrael légterét, egy erős és összefüggő pajzsot kialakítva. Izrael önmagában nem tudna védekezni egy ilyen tömeges és erőteljes csapással szemben, de itt széleskörűen használták a légvédelmet és a légierőt, ami – őszintén szólva – Ukrajnából hiányzik.” 

„Ukrajna egyedül védi az egét. Természetesen sok szövetségesünk van, és rengeteg felszerelést kaptunk, de a lényegi különbség, hogy Izrael nem egyedül védekezett. Az egész világ néhány óra alatt megérthette, hogy mit jelent az igazi védelem.„” 

Az elnök aktuális példaként hozta fel a Trypilska erőmű elleni legutóbbi vészjósló támadást. A kijevi régió elektromos áramellátása erre a rendszerre alapul. „Tizenegy rakéta támadt az erőműre, amiből az első hetet leszedtük, de a többit nem. Az erőmű gyakorlatilag elpusztult. És miért? Mert nulla [légvédelmi] rakétánk volt. Kifogytunk az összesből. A szövetségeseink nem tudnak nekünk elegendő mértékű fegyvert biztosítani és nem tartózkodhatnak Ukrajnában, mert azt úgy fogják fel, hogy háborúba keverné a NATO-t. A kérdésem viszont az iráni támadás után az, hogy Izrael tagja-e a NATO-nak vagy sem?” 

A lecke az, hogy NATO-országok is védték Izraelt. Megmutatták az iráni erőknek, hogy Izrael nincs egyedül. Ez a válasz mindenkinek, aki azt mondja, hogy nagyon óvatosan kell segíteni Ukrajnának, érvelt az ukrán elnök.

Hasonló támogatás kellene, mint ami Izrael kapott
Hasonló támogatás kellene, mint ami Izrael kapottYouTube

Ha ez így marad, akkor minden esély elenyészik

Arra a kérdésre, hogy ha az amerikai segély nem halad előre, ki tud-e tartani Ukrajna egy tavaszi orosz offenzíva során, Zelenszkij azt felelte, hogy újabb támogatás nélkül képtelenség nyerni.

„Sokkal erősebbnek kell lenned az ellenségednél. Ma a tüzérségi lőszerarányunk 1/10. Tudjuk tartani a pozíciónkat? Nem. Ilyen statisztika mellett napról napra vissza fognak szorítani minket. Ahhoz, hogy 100 százalékban megvédhessük azt, ami jelenleg a kezünkben van, legalább a 10/10-es arányszámra kellene áttérnünk.”

Kérdés persze az is, hogy ha gyorsan befutna a 60 milliárd dollár körüli segély, akkor az potenciálisan segít-e lényegesen változtatni a védekezési stratégiáján, vagy akár áttörni az orosz védelmet? 

Zelenszkij szerint világosan kell látni, hogy a pénz önmagában még nem fegyver. A háború dinamikájának megváltoztatásához további tényezők sorozatára van szükség, nem beszélve az időről, mint legfőbb meghatározó faktorról. 

„Nekünk ez nagyon nehéz, mert egy felfoghatatlanul erős hadsereg ellen harcolunk. Ők nem törődnek a katonáik életével, nem is képezik ki őket. Messze nem olyan harcra képesek, mint a mi katonáink, de nagyon sok van belőlük. A személyi állományuk korlátlan, és az elnök akarata szerint szabadon bővíthető. Emellé rengeteg a lőszerük. Tízezernyi drónt vetnek be ellenünk.”

„Hogyan lehet harcolni ezrek és ezrek ellen, ha nincs fegyvered, amivel leszedheted őket?” – kérdezi az elnök, kiegészítve azzal, hogy az orosz légierő gépei százával szállhatnak fel vagy lőhetnek a Krímből, több mint 300 kilométeres távolságból. 

Borzasztó a túlerő
Borzasztó a túlerőYouTube

Az elnök szerint senki sem tudja, milyen támogatást kap majd Ukrajna, miközben más konfliktusok és háborúk is zajlanak a világon? A döntésnek heteken belül meg kell történnie, mert utána már nem lehet biztosra menni semmiben. Addig is, olyan helyzetben kell szilárdan tartanunk a vonalakat, ahol a harci gépek aránya jelenleg 1/30-hoz – Oroszország javára.

Ukrajna nem kér olyan fegyverzetet, amivel Oroszországot mélységében meg lehet támadni. Nincs is ilyen célja, és többszáz repülőt sem kíván. De mint elmondja, mostanában nem volt alkalma személyesen egyeztetni Mike Johnson amerikai képviselőházi vezetővel, akinek politikai lépéseitől az egész csomag alapvetően függ. Az Egyesült Államok hatalmi hierarchiájának 3. vezető személyéről van szó, aki idén még egyszer sem kérdezte meg tőle, hogy mire lenne szüksége Ukrajnának. 

Az elnök szégyenteljesnek tartja a washingtoni kötélhúzást, mert csak a demokráciát méltató szócséplést érzékeli, de nem a konkrét tetteket. „Ez tisztán csak politika. Senkit nem érdekel, hány ember hal meg Ukrajnában naponta” – mondja. 

Választási év van Amerikában, és a képviselők csak a saját elfogadottságukkal törődnek. Pedig ha Ukrajna elesik, és háború indul NATO-tagországok ellen is, akkor abban amerikai katonák is meghalnak, teszi hozzá.

Putyinnal megegyezni esélytelen

Zelenszkij tavaly ősszel kétszer is beszélt az amerikai elnökkel és sok képviselővel, akik megnyugtatták, hogy meglesz a megújított segély „Azt mondták, lesz támogatás, hidd el, az év végére. Most pedig már április van, és sehol semmi. Ezért is fogadtam el, szinte gondolkodás nélkül a kölcsönfolyósítási megoldást, mert nekünk már mindegy. Időt úgysem tudunk vásárolni belőle, a pénz forrása pedig számunkra mellékes kérdés.”

A továbbiakban a békefolyamat esélyeit veszi sorra Zelenszkij, reménykedve abban, hogy a nyárra Svájcba tervezett nemzetközi értekezlet ismét megerősíti a támogatás fontosságát. Abban viszont szemernyit sem bízik, hogy Vlagyimir Putyinnal tisztességesen meg lehet egyezni. 

AP
APEURONEWS

Nyugatról olyan hangok jönnek, amelyek félelmet sugároznak

„Mi lesz Oroszországgal, ha Putyin veszít? Szóval nem attól félnek, hogy minden nap meghalunk, hanem valamiféle megfoghatatlan veszélytől vagy migrációs válságtól, vagy hogy akkor Kína túlzottan megerősödik. Vagy hogy Oroszország pánikba esik és forradalom robban ki, és akkor Kína elfoglalja Oroszország területének egy részét, vagy Oroszország darabokra esik, stb. Szóval mindenki fél mindentől.”

Ezeket a jelenségeket nevezi Zelenszkij együttesen szégyennek. Miközben a Nyugat irányítja és ellenőrzi az atomfegyvereket.

Forrás

Hirmagazin.eu