Itt a vég? Az 5G-t vizsgálta a Magyar Tudományos Akadémia
A magyar tudósok is utána jártak, hogy káros lehet-e az emberre az 5G technológia
A legfrissebb hírek itt!
A technológia fejlődésének eszméletlen tempója ma már általános közhely, miközben az internet széleskörű elterjedésével nem csak az újabbnál újabb vívmányokra láthatunk rá, de a társadalom azon büszke rétegére is, akit összeköt a tájékozatlanság. A kétely vagy a kíváncsiság persze alapvető erények, és még kifejezetten indokolt is, látva az óriásira duzzadt vállalatok befolyását és gátlástalanságát. Azonban manapság az is sokkal könnyebben hallathatja a hangját, aki nem fogadja el, vagy nem ismeri fel, hogy tárgyi ismeretei és gyakorlati tapasztalatai esetleg nem feltétlenül adnak biztos alapot, mondjuk egy olyan kérdés megítéléséhez, mint amilyen a rejtélyes 5G.
Sajnos a kifejezés, amit keresünk, az az „össszesküvés-elmélet”. A kétes eredetű teóriák híveinek pedig többnyire azokat tarthatjuk, akik a szellemi munkát igénylő és ezáltal nehezebben megszerezhető tudás helyett, a könnyen befogadható, hatásvadász és élményszerű szövegekben kutatják a világról alkotott véleményük támasztékait, igazolást pedig a hozzájuk hasonló önjelölt szakértőtől nyernek. Talán így juthattunk el odáig, hogy az MTA külön szakértői csoportot hozott létre az 5G rendszerek vizsgálatára, kár, hogy szakmai alapokon nyugvó véleményüket pont azok ignorálják majd, akiknek a legnagyobb szüksége lenne a higgadtabb megközelítésre. Az 5G-vel kapcsolatban valóban sok a megválaszolatlan kérdés, a technológia hazai fejlesztésében érdekelt MTA viszont szeretné, hogy az információk hiányában megképződő űrt, ne légből kapott (elnézést) elméletekkel töltsük fel. „A napjainkban kiépülő 5G mobilhálózatokban sokan páratlan technológiai lehetőségeket látnak, mások eddig ismeretlen egészségügyi hatásoktól tartanak. A Magyar Tudományos Akadémia ezért egy ad hoc szakértői bizottságot hozott létre, hogy a tudomány eszközeivel vizsgálja meg, van-e alapja a félelmeknek.” – kezdődik az MTA honlapján olvasható bejegyzés.
A bizottság november 10-én egy ülést is tartott, ahol a vizsgálatokból fakadó eredményeket és következtetéseket osztották meg egymással, illetve a téma iránt érdeklődő közönséggel. Többek között megszólalt Sáfrány Géza sugárbiológus, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) főosztályvezetője, aki az 5G hálózatok bevezetés alatt álló alacsonyabb frekvenciáiról beszélt, melyek 3.6 Ghz alatt keresendők. Ezek már a 2G bevezetése óta használatban vannak, de a 4G hálózat is ezekre támaszkodik, továbbá a Wi-Fi kapcsolatot is ezeken sugározhatjuk. A lényeg az, hogy ez a hatás már évek óta az életünk részét képezi, de az emberi egészségre gyakorolt káros befolyásáról mostanáig nem született megcáfolhatatlan bizonyíték, így véleménye szerint a kezdeti 5G rendszerek sem hoznak majd változást.
A legfrissebb hírek itt!
A főosztályvezető szerint a bevezetésre váró 26 Ghz-es magas frekvenciának már más a megítélése, annak egészségügyi vonzatai ugyanis még ismeretlenek. Szóba került a holland parlament is, ami a Holland Egészségügyi Tanács véleményére hagyatkozva, egészen addig nem támogatja ezen magasabb frekvenciák alkalmazását, amíg nem születik elegendő mennyiségű, megfelelő adatokat szolgáltató vizsgálat. Sáfrány aláhúzta az úgynevezett bystander effectet, és az egészségkárosító tényezők együttes hatását, melyek vizsgálatára érdemes lenne a korábbinál jóval nagyobb figyelmet fordítani.
Felszólalt Thuróczy György, az (NNK) osztályvezetője is, akinek előadásában szó esett az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett elektromágneses sugárzásról. Elmondta, hogy a folyamatos rádiófrekvenciás sugárzás jelentős hányadát a mobil adatátviteli rendszerek adják, ez pedig a telefonok, a wifi és bluetooth kapcsolatok terjedésének köszönhetően folyamatosan nőni fog. Ehhez a ténymegállapításhoz viszont azt is hozzáfűzte, hogy az említett sugárzás mértéke távolról sem közelíti meg az egészségünk szempontjából releváns határértéket. Mondandójának legérdekesebb pontja, a testünk által elnyelt sugárzás forrására vonatkozott. Szerinte a sugárzás túlnyomó többsége nem az adótornyokból (2G, 3G, 4G) származik, meglepő módon sokkal inkább a magunknál hordott telefonokból, ráadásul az utóbbi hatása annál erősebb, minél távolabb vagyunk az adótornyoktól. Ezt a felerősödött közvetlen hatást úgy enyhíthetjük, ha a készüléket kihangosítva, vagy fülhallgatóval használjuk, különösen akkor, ha gyenge térerőt tapasztalunk.
Nagy Lajos, a BME-VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék tanszékvezetője elmondta, hogy folyamatosan vizsgálják a sugárforrások hatásait, a munka pedig biológusokkal szoros együttműködésben zajlik. Szó esett a már említett és még nem használt 26 Ghz-es tartomány kiemelt szerepéről, és elhangzott, hogy amennyiben valahol szélsőséges értékeket tapasztalnak, az a biológiai minták megfigyelésével azonnal látható lesz. A minket körülvevő elektromágneses sugárzást több mint 70 mérőállomás figyeli, és ha esetleg az egészégügyi határérték átlépését tapasztalnák, azonnal lehetőségük van intézkedni.
A legfrissebb hírek itt!
Kifejezetten kényes megítélésű kérdésről nyilatkozott Nagy Lajos, a BME-VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék tanszékvezetője, aki a valóban jelentős mértékű elektromágneses sugárzás, agyunkra gyakorolt hatásáról beszélt. Kényes, mert elismerte, hogy az agyszövetek valóban elnyelik a sugárzást, és tapasztaltak olyan eseteket, ahol ez hatást gyakorolt idegsejtek közt fennálló kapcsolatra, ugyanakkor az agy működésének változásáról nincsen értékelhető tapasztalata.
Kutatócsoportjával EEG-s méréseket és pszichológiai teszteket is végeztek, melyek tanúsága szerint a 3G és 4G eszközök elektromágneses sugárzása nem volt hatással a figyelmünkre, emlékezetünkre, és úgy általában a kollektív képességeink teljes spektrumára. Megfigyelték azonban, hogy az agyhullámok reagálnak a sugárzásra, ezért szerinte a jövőben kiemelten fontos lesz annak a vizsgálata, hogy milyen hatást fejt ki a központi idegrendszerre az 5G-t is magában foglaló elektromágneses terek új generációja. Neményi Miklós akadémikus az 5G rendszerek mezőgazdaságban betöltött pozitív szerepéről beszélt, de kitért a környezetünkre gyakorolt káros hatásaira is. Utóbbiról konkrétumokat nem osztott meg, inkább a laboratóriumi környezetben végzett mérésekre hivatkozott, melyek a szakirodalom szerint többször is kedvezőtlen eredménnyel jártak. A munka lényegét egy igen összetett és kifinomult elemzési módszer megalkotása teszi ki, mely összhangot képez a modellezési tapasztalatok, a különféle kísérletek eredményei és a mesterséges intelligencia között. A végcél természetesen az, hogy pontos, számszerűsített képet kapjanak a felmért hatásokról, melyek így már megfelelően elemezhetők, ami végül segíthet az esetleges negatív következmények csökkentésében.
A vitákkal megtűzdelt előadássorozatot Oberfrank Ferenc, az MTA Köztestületi Igazgatóságának vezetője zárta. Ő a társadalmakon belül uralkodó megsztottságról, az 5G-vel kapcsolatos általános tájékozatlanságról és megértésről beszélt.
A legfrissebb hírek itt!
Ezekkel együtt szót emelt a társadalmi kontroll intézményéről is, vagyis a lényeget tekintve arról, hogy a társadalomnak rendkívül fontos szerep jut a bevezetésre váró technológiák ellenőrzésében, értékelésében és szabályozáséban, enélkül ugyanis azok sikeressége nem biztosítható. Szerencsére nem mulasztott el említést tenni a társadalommal folytatott párbeszédről sem, enélkül ugyanis nehezen várható el, hogy a tömeg megfontolt döntést hozzon. Az a kérdés, hogy a technológiai piacot uraló szereplőknek mégis mekkora érdeke fűződik egy jól informált, felelős döntésre képes társadalom megképzésében, valószínűleg nem került feltevése. A tudományos ülés a cikk tetején beágyazott vidón, illetve IDE kattintva teljes egészében megtekinthető.
A képek és az információk forrása: mta.hu
