A Pentagon hivatalos bejelentése nem sokkal a Putyin-Trump telefonbeszélgetés után történt, de nem tudni, hogy összefügg-e a két államfő tárgyalásával, mivel sem az amerikai elnök, sem a Kreml nem szolgált részletekkel.
Nagyobb a valószínűsége annak, hogy az Ukrajnára nézve igen hátrányos döntés már korábban megszületett. A védelmi tárca már a múlt héten jelezte a Kongresszusnak, hogy bizonyos erők átcsoportosítására készül, főként a Közel- és a Távol-Kelet felé. A Pentagon megemlítette, hogy az orosz drónok megsemmisítésére használt rakéták speciális gyújtószerkezeteinek egy részét az amerikai légierő közel-keleti egységeihez osztják ki, tekintettel a húszik további fenyegető jelenlétére.
Wall Street Journal-post/videó
A The Wall Street Journal szemleírója szerint a lépés tükrözi a Pentagon csökkenő elkötelezettségét Ukrajna védelme iránt. (Ez végső soron az elnök szemléletét testesíti meg, mivel ilyen döntést csak a főparancsnok hagyhat jóvá.)
Trump elnök szerdán közölte, hogy Vlagyimir Putyin szerint Moszkvának erőteljesen kell reagálnia a közelmúltbeli ukrán támadásokra, ami rontja a 3 éve tartó háború lezárásának esélyét. Ugyancsak szerdán Pete Hegseth védelmi miniszter kihagyta a NATO székhelyén az európai védelmi miniszterekkel tartott megbeszélést, amelyen az Ukrajnának nyújtott katonai segélyek összehangolásáról tárgyaltak volna. A miniszter megüzente, hogy az európai szövetségeseknek kell biztosítaniuk Kijev jövőbeli katonai segítségének túlnyomó részét, miközben a nyugati Csendes-óceánt a Pentagon „prioritási hadszínterének” tekinti.
A védelmi miniszter a múlt hónapban kiadott belső feljegyzésében ennél is továbbment. Ebben felhatalmazta a Joint Rapid Acquisition Cellt, a Pentagon irodáját, amely a parancsnokok fegyverigényeinek kielégítéséért felelős, hogy adja át a gyújtózsinórokat az amerikai légierő számára, annak ellenére, hogy azokat eredetileg Ukrajna számára vásárolták.
Rugalmasság szükséges?
A lépés támogatói szerint Ukrajna drónvédelme jelenleg megfelelő, teljes pajzs pedig úgysem képzelhető el. A Pentagonnak viszont rugalmasan kell gazdálkodnia az eszközökkel a tavaly sürgősséggel elfogadott katonai kiadásokról szóló törvényjavaslat értelmében. A lépés azonban aggodalmat keltett Ukrajna kongresszusi támogatói körében, akik szerint a Pentagon nem magyarázta el, hogy milyen hatással lenne a lépés az ukrán védelemre, vagy hogy a légierő szükséglete valóban sürgős-e.
A kritikusok közül Celeste Wallander, a Biden-kormány magas rangú védelmi tisztviselője azt mondja, hogy „a drónvédelmi képesség létfontosságú Ukrajna többrétegű légvédelme szempontjából az orosz támadásokkal szemben”. Ugyanakkor elismeri, hogy szükség van az amerikai személyzet és bázisok védelmére a közel-keleti húszik és a potenciális iráni dróntámadások ellen is.
Miért kell ez inkább az amerikai légierőnek?
A Biden-kormányzat intézkedett a gyújtók és számos más fegyverrendszer küldéséről Ukrajna számára, engedélyezve dollármilliárdok elköltését amerikai védelmi vállalatok javára. A program forrásait már elfogyasztották, de a szállítmányok idén és talán még jövőre is elérik Ukrajnát. Kivéve persze, ha a Trump-adminisztráció további rendszereket irányít át az amerikai hadsereg készleteinek feltöltésére.
A gyújtóegységeket a légierő úgy alakította át, hogy az F-16-os és F-15E vadászgépekről drónok ellen is kilőhessék azokat. A rendszer így olcsóbb, mint a Sidewinder és az AMRAAM levegő-levegő rakéták megvásárlása.
Ukrajnának nem kell komolyabban nyugtalankodnia
Ukrajna szemszögéből nézve nincs ok pánikra, mert a probléma kevésbé katonai, mintsem politikai jellegű. Ahogy egy demokrata kongresszusi tanácsadó kritikusan megfogalmazta „ha nem magyarázzák meg ennek a lépésnek a szükségességét, az arra utal, hogy akár büntető jellegű lehet” Zelenszkij elnök felé.
Kijevnek sokféle eszköz áll rendelkezésére, amelyek egyre kifinomultak és számosabbak. Saját vezető fejlesztése a Kvertus Technology mobil rendszere, amely nem kilövésre, hanem a repülés megzavarására szolgál.
Emellett az AD Counter FPV egy kézi eszköz, amely 250 méteres sugarú körben képes blokkolni az FPV drónok irányítását. Hasonló képességű a VEPR M100: nagy hatótávolságú, állandó telepítésű zavaró rendszer.
Kiemelkedő fontosságú mesterséges intelligenciával működő automatizált toronyrendszer a Sky Sentinel, ami képes önállóan észlelni, követni és megsemmisíteni az orosz-iráni Shahed drónokat. A rendszer teljes mértékben ukrán fejlesztésű, és költséghatékony alternatívát kínál a drága nyugati rendszerekkel szemben.
Az ukrán véderő a Brave1 program keretében hangolja össze a több tucatnyi drónelhárító fegyver fejlesztését és harctéri működtetését.
A saját eszközök mellett jelentős szerep jut a litván NT Service által gyártott EDM4S SkyWiper hordozható drónzavarónak, amiből Vilnius már több százat adományozott Ukrajnának.
Az Egyesült Államok által szállított fontos eszköz a Dedrone vállalat rendszere, amely szintén az elektronikus követésre és zavarásra alkalmas. A DroneDefender nevű szerkezet rádiófrekvenciás zavaróként működik.
Ausztrália az EOS vállalat Slinger típusú kinetikus (ütközéses) fegyverével járul hozzá az ukrán célpontok védelméhez. Ez a rendszer is az alacsony költségű megoldások közé tartozik.
Megemlíthető a „kockacukor detektor” nevű hordozható eszköz is, melyet egy londoni ukrán mérnök fejlesztett ki, és képes jelezni a közeli drónokat.
Több más fegyver is említhető lenne, de a lista nagyon hosszú. Összességében szó sincs arról, hogy Ukrajna teljes pajzzsal rendelkezik az orosz dróntámadásokkal szemben, de a pajzs rései szűkülnek, ami fokozott erőfeszítésekre kényszeríti az orosz erőket.
